Kamera lesi a mobilozó sofőröket, kemény bírságra számíthatnak

Hollandia után Németországban is munkába álltak a Monocamek, amelyek képesek kiszűrni a vezetés közben telefonozókat.

Friedrich Merz a szocdemekhez kötötte kancellárságát – de hogyan lesz ebből irányváltás?
1965-ben született Berlinben. Több mint tíz évig a Bild parlamenti szerkesztőségének vezetője volt, most a Nius hírportál politikai szerkesztője és a Schuler! Fragen, was ist interjúcsatorna vezetője. Legutóbbi könyve, a Der Siegeszug der Populisten – Warum die etablierten Parteien die Bürger verloren haben. Analyse eines Demokratieversagens (populisták győzelmi menete – miért vesztették el a polgárokat a hagyományos pártok? Egy demokráciaárulás elemzése) a baseli Fontis kiadónál jelent meg.
Végre egyenesben: aki mostanában közelről látja Friedrich Merzet, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét, egy igazán nyugodt vezetőjelöltet lát, aki közel jár életcéljához, hogy kancellár legyen. Emmanuel Macron francia elnök vacsorára fogadja őt az Élysée-palotában. Merz nagyobb függetlenséget javasol az Egyesült Államoktól, és nyíltan beszél arról, min kell változtatni Brüsszelben. Ez a világvezetők ligája, amelyet mindig is a magáénak tartott, és amelytől csak a kedvezőtlen körülmények és a politikai igazságtalanság fosztotta meg.
Megérkezett. Majdnem megvan. A berlini főhadiszálláson, a Konrad Adenauer-házban Merz keresztbe tett lábbal áll a pultnál, de a szükséges koalíciós partner, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) még nincs a zsebében. Lars Klingbeil, a szocdemek társelnöke máris megsértődött azon, hogy a kereszténydemokraták feltettek egy apró kérdést az államilag támogatott civil szervezetek politikai semlegességéről, és a koalíciós tárgyalások egyfajta előfeltételeként a vizsgálat visszavonását követeli. Az előzmény: az Éljen a demokrácia! nevű állami programban évente több mint hatszáz kezdeményezést, projektet, egyesületet finanszíroznak csaknem 200 millió euróval, szinte mindegyik baloldali, zöld vagy mindkettő, s manapság gyakran „a jobboldal” ellen, nemritkán a kereszténydemokraták ellen is szeretnek tüntetni. Mivel azonban a támogatásban részesülők elvileg nem folytathatnak politikai tevékenységet, a CDU és a Bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) átláthatóságot követel.
Ez látszólag mellékes hadszíntér a német politikában, de jelzi a táborok közötti feszült légkört. A baloldal egésze és különösen az SPD dühös, mert Merz a választási kampány végén a „baloldali őrültek” ellen szólalt fel, és valószínűleg találva érzik magukat.
A koalíciós tárgyalás tehát, amelyet a CDU–CSU egyfajta formalitásnak tekint Friedrich Merz kancellárrá emeléséhez, nem lesz könnyű, és még nincs lefutva. Ez hamar kiderült, miután Merz és Klingbeil személyesen beszélt – mondják a kancellárjelölthöz közel állók. A CDU egyik vezetője szerint a szocdemeknek meg kell mondaniuk, mit akarnak, és megkapják.