Dodik: az eddig ismert Bosznia-Hercegovina már nem létezik

Súlyos válsághelyzet állt be Bosznia-Hercegovinában: egy év börtönbüntetésre ítélték a szerb államrész vezetőjét, Milorad Dodikot, a szerb elnök pedig válságtanácskozást hívott össze.

Bosznia-Hercegovina főképviselője egy külföldi politikus, az ő rendelkezéseinek megszegéséért kapott börtönbüntetést az államszövetség szerb részének vezetője.
Mint lapunk megírta, szerdán egy bosznia-hercegovinai bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év hivatali tevékenységtől való eltiltásra ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, amiért
olyan törvényeket írt alá, amelyek ellentmondtak az alkotmánybíróság és a bosznia-hercegovinai főképviselő döntéseinek.
Bosznia-Hercegovina egy államszövetség, amely két országrészből áll, a bosnyák-horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációból és a szerb entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból. Az államalakulatot a véres boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás hozta létre, de már megalakulásakor komoly bírálatok érték, és sokan kétségbe vonták életképességét.
A kritikák lényege, hogy különböző politikai hagyományokkal bíró három külön etnikum egyezett meg egy államszervezetben, amely bürokratikus, mesterséges, és az eltérő érdekek miatt lassú döntéshozatalú. Másrészt, ez nem egy balkáni történelmi gyökerekkel bíró, organikus szervezet, hanem
leginkább az Egyesült Államok politikai projektje volt, hogy ezzel lezárja az etnikai háborúkat a térségben.
Harmadrészt, az államszövetség egyben tartását katonailag a NATO békefenntartói garantálták, a daytoni egyezség betartását, a politikai működés szavatolását pedig egy főképviselőre bízták, ezt a tisztséget ezért hozták létre.
A főképviselő tisztét eddig mindig európai politikusok töltötték be (jelenleg a nyolcadik mandátumot töltik be), a helyettesi posztot pedig amerikaiak, így ez mindig is egy testidegen intézmény volt az államvezetés csúcsán,
a boszniai állampolgárok egyfajta nemzetközi helytartóként tekintettek rá.
Amíg a főképviselő iránymutatásaival a két entitás törvényhozásai összhangban voltak, addig nem volt konfliktus, de Milorad Dodik, a szerb államrész vezetője több ilyen felső döntés figyelembe vételét mellőzte az elmúlt években, amikor a szerb terület egyes új jogszabályait aláírta.
Az államszövetség bírósága előtt ezért fogták perbe, és első fokon ezért ítélték el. Az 1995-ös egyezség védnöke,
az Egyesült Államok az ítéletet üdvözölte, és Bosznia-Hercegovina területi integritásának megőrzésére figyelmeztetett.
Dodik ugyanis többször tett arra kijelentést – legutóbb épp szerdán, az ítélethirdetést követően –, hogy a Szerb Köztársaság elkezdi a leválást a boszniai államról, és elindul az állami függetlenedés felé.
„Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén" – közölte a szerb vezető, aki szerint Bosznia-Hercegovina megszűnt olyan államnak lenni, mint amilyen eddig volt.
Az államszövetség szétesésének megakadályozására hivatott hivatal tehát a főképviselő,
ezt a tisztséget jelenleg egy német politikus, Christian Schmidt tölti be.
A német politikus a CSU tagja, harminc éven át a Bundestag képviselője, 2005 és 2013 között a védelmi minisztérium parlamenti államtitkára, majd 2014 és 2018 között az agrártárca vezetője volt. 2021 nyarától áll a bosznia-hercegovinai állam élén.
Megválasztása azonban jogi-politikai viták tárgya: Milorad Dodik régóta illegitim vezetőnek nevezi, mert az ENSZ nem hagyta jóvá a kinevezését.
A német kormány javaslatára került a pozícióba, de a Biztonsági Tanács-i szavazáson Oroszország és Kína nem támogatta,
így a korábbi főképviselőkhöz hasonlóan egyértelmű jóváhagyás nélkül kezdte meg mandátumát.
A daytoni egyezmény szövege nem tartalmazza, hogy egyhangú szavazással kell megválasztani a BT-ben, ezért a többségi elvvel is jóváhagyott képviselőnek ismerik el, ráadásul az egyezmény interpretációjára éppen a főképviselő jogosult.
Németországban a boszniai válság miatt az AfD vetette fel, hogy vajon valóban legitim-e Schmidt kinevezése. Legitimitása azonban eddig komolyan nem kérdőjeleződött meg.
fotó: Christian Schmidt egy szarajevói sajtótájékoztatón beszél 2024. március 4-én / ELVIS BARUKCIC / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyos válsághelyzet állt be Bosznia-Hercegovinában: egy év börtönbüntetésre ítélték a szerb államrész vezetőjét, Milorad Dodikot, a szerb elnök pedig válságtanácskozást hívott össze.
--