Államcsíny-gyanú és jogtiprás – brutális, ami a lengyeleknél napról napra történik

Milyen hatással lehet Donald Tuskra és kabinetjére, hogy az alkotmánybíróság elnökének indítványára eljárást folytatnak ellenük államcsíny miatt? Mit is takar pontosan ez a fogalom?
Az Alkotmánybíróság elnökének 60 oldalas, a legfőbb ügyész helyettesének megküldött tájékoztatásában az áll, hogy megalapozott a gyanú: a kormány, valamint a szejm és a szenátus elnöke előre eltervezett forgatókönyv szerint avatkoznak bele az állam alkotmányos rendjének működésébe. Mindezekért komoly büntetési tétel, akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Rövidtávon azonban nem várható ettől fajsúlyos fejlemény. A kormányoldal illegitimnek tartja az Alkotmánybíróságot, és teljes mértékben ignorálja, a közvélemény előtt pedig konzekvensen diszkreditálja a taláros testületet. 

Andrzej Dudának már csak hónapjai vannak hátra államfőként, azonban felmerül a kérdés: miért nem lép fel hatékonyabban az ügyben azontúl, hogy ad egy-egy támogató nyilatkozatot?
Az államfő jogosítványai korlátozottak. Duda a választások után egy évvel a szejmben elmondott beszédében élesen kritizálta a jelenlegi többséget. Több alkalommal pattanásig feszült a viszony a kormányfő és államfő között, ellenáll a nagykövetek visszahívásának is. Világossá tette, hogy megvédi a bírósági reformokat. Számos érdemi kérdésben azért sem lát a koalíció a törvényalkotáshoz, mert előre számolnak Duda vétójával. 

De nem segíti a kiállást az sem, hogy állítólag nagyon megromlott a viszonya az őt államfővé emelő párt, a Jog és Igazságosság, a PiS vezetőjével, Jarosław Kaczyńskivel.

Brüsszel feltűnően hallgat továbbra is, annak ellenére, hogy Tuskék az említett eljárás megindítása után hat hónapra felfüggesztették posztjáról Michal Ostrowski lengyel főügyészhelyettest is.
Donald Tuskék alighanem mindent arra tettek fel, hogy megnyerik a május-júniusi elnökválasztást. Ebben az esetben még akár el is ismerhetik, hogy itt vagy ott sérültek a törvényi paragrafusok, hiszen maga Tusk is használta a kifejezést: »a törvények, ahogyan mi értelmezzük őket«. Amennyiben baloldali lesz az államfő, úgy vélhetően minden kétes lépéssel kapcsolatban kegyelmet ad majd azzal az indokkal, hogy értelmezésükben a PiS felelős az előállt jogi káoszért. 

Láttuk, hogy Joe Biden a saját fiának adott kegyelmet, miközben Marine Le Pen, Matteo Salvini, és most már Giorgia Meloni ellen is pereket kezdeményeztek. 

Összefoglalva, ha lenne is büntetőjogi következménye Donald Tuskék egyes lépéseinek, az államfői széket megszerezve a törvénytelen állapotokat törvényessé tudják tenni, és alighanem mentesülni is fognak az esetleges felelősségre vonástól. Hogy egy ilyen megoldás mennyire felel meg az európai jogállami és demokratikus normáknak, azt a brüsszeli baloldali elittől hiába kérdeznénk. 

Mi történne, ha jobboldali jelölt nyerne?
Más kérdés, hogy mi történik, ha jobboldali jelölt nyer. A koalíció ez esetben akár már a 2027-es választás előtt széteshet, egy kormányváltás után pedig sor kerülhet jogi felelősségre vonásra. Nem zárom ki, hogy az elnöknek ez esetben is érdemes lesz megfontolnia a kegyelem eszközét, akár Tuskékat illetően is. 

A mostani kormányzati időszakban ettől egyre messzebb kerülünk. Tuskék anno azzal riogattak, hogyha nem tud kormányt alakítani a PiS, erőszakkal fognak ragaszkodni a hatalomhoz. Láttuk, hogy ebből semmi sem volt igaz, az erőszak ehelyett a mostani kormány eszköze lett.

A Trump-tornádó – amelynek szele jócskán érinti Európát is – milyen lépésekre sarkallhatja Tuskékat?
Nem vitás, hogy komolyan főhetett a lengyelországi globalisták feje, amikor értesültek az amerikai választások eredményétől. Ugyanakkor Donald Tusk rutinos politikus, a megelőző nyilatkozatai mutatták, hogy számolt ezzel a forgatókönyvvel. A két ország érdekei találkoznak a geopolitikában, függetlenül az aktuális kormányok pártszíneitől. Lengyelország, legalábbis szóban, kész akár a költségvetés 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítani, aminek egy jelentős része az Egyesült Államoktól vásárolt fegyverekben ölt testet.
Thomas Rose személyében ugyanakkor egy olyan nagykövet érkezik az országba, aki korábban kritizálta a kormányt. A kabinet helyzete tehát nem egyszerű: 

Mit érdemes tudni a javában zajló elnöki kampányról? Mit mutatnak a felmérések?
A PiS által támogatott Karol Nawrockinak a december jól sikerült, január-februárra azonban megállt a növekedése. Egyelőre a PiS választóit sem tudja teljes egészében elérni. Ráadásul a pénzügyminisztérium nem fizeti ki a legnagyobb ellenzéki pártnak járó forrásokat, ami alapjaiban megnehezíti a kampányt. Másrészről a baloldali jelölt, Rafał Trzaksowskinak a dolgát a koalíció gyenge kormányzati teljesítménye nehezíti. Még mindig ő az esélyesebb, 

Előfordulhat-e, hogyha Tuskék számára kedvezőtlen eredmény születik, érvénytelenítik a választást, ahogyan azt Romániában láttuk?
A koalíció megpróbált hozzányúlni ahhoz a törvényhez, amely meghatározza, hogy a Legfelsőbb Bíróság milyen módon mondhatja ki a választások érvénytelenségét, de azt Andrzej Duda várhatóan nem fogja aláírni. Az elmúlt időszak törvénytelenségei után ugyan semmin nem lepődhetünk már meg Lengyelországban, 

Végül egy kis hazai párhuzam. Mit érthetett Magyar Péter az alatt a Partizánnak adott interjújában, hogy „úgy fog tenni, mint Donald Tusk”, ha hatalomra kerül?
Magyar Péter kommunikációja nagyon hasonlít Donald Tuskéra, amikor még ellenzékben volt. Neki is egy heterogén választói kört kellett megszólítania, emiatt nem voltak nagyívű konkrét ígéretei, szinte csak a kormányellenes érzelmekre játszott rá. 

Volt ugyan papíron 100 ígérete az első száz napra, amiből mindenki kedvére mazsolázhatott, már csak azért is, mert csak a legnaivabb választók hihették el, hogy teljesülni fognak: lassan szűk másfél év alatt jó, ha harmincat teljesített. Tusk maga is arról beszélt, hogy sokat fognak majd vitázni, különbözőképpen gondolkoznak számos kérdésben, de egyben egyetértenek: le kell váltani a PiS-t, és persze: kolbászból lesz a kerítés.

A sokat emlegetett lengyel modell fenntartását nem érintheti az USAID-botrány vagy a Trump-hatás?
A 2023-as lengyelországi kampányban számos álcivilszervervezet vett részt, ezek között volt olyan, amely például az Action for Democracytól kapott támogatásokat. A nagy kérdés az egész régiót illetően, hogy vajon az európai baloldal ki fogja-e pótolni a USAID-del kieső forrásokat, magyarra fordítva: az eddigieknél is nyilvánvalóbban felvállalják-e, hogy beavatkoznak más országok választásaiba.

***

***