A román igazságszolgáltatás Temesvár igazsága ellen

Öt román és magyar értelmiségi, Gabriel Andreescu, Tőkés László, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Kincses Előd 2021. december 15-én, a forradalom kitörésének helyszínén, Temesváron elhatározta, hogy megalapítja az „Asociația 15 Decembrie – zi al soludarității româno-mahiare” („December 15. – a román-magyar szolidaritás napja”) egyesületet.

Mivel az egyesület elnevezésében a „román” szó szerepel, a hatályos szabályok szerint a szokásos bírósági bejegyzéshez a Kormány Főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség. Eleinte meglepett bennünket jogos kérelmünk megoldásának érthetetlen elodázása, majd az előzetes engedély elutasítása. Közismert, Romániában számos egyesület és alapítvány nevében szerepel a román vagy nemzeti kifejezés (román-görög, román orosz, román-német stb.) Megmagyarázhatatlan, miért pont a román-magyar szóösszetétel verte ki s biztosítékot Marian Neacșunál, a kormány akkor még tisztségben főtitkárnál.

Az elutasítás mostanig ismert indokai

Közigazgatási panaszunkat a Bukaresti Fellebbviteli Bírósághoz (Curtea de Apel București) nyújtottuk be, de az elsőfokú bíróság ítélete újabb csalódást okozott. A bíróságnak címzett dokumentumban végre írásban indokolta meg elutasító álláspontját az alperes Kormány Főtitkárság. Szerintük olyan kifejezések használata, mint a „román” vagy „nemzeti” azt a benyomást kelti a nyilvánosságban, hogy az egyesület célkitűzéseiben és megnyilvánulásaiban a román nép vagy nemzet többségi véleményét fejezi ki. Ezáltal az egyesület azt a benyomást kelti, hogy ő az egyetlen olyan hiteles testület, aki az általa propagált egyedül üdvözítő véleményt képviseli. Köztudott, számos olyan nem kormányzati szervezet (ONG) létezik, amelyik a „román” vagy magyar, roma stb. kifejezést használja. Ezeket a szervezeteket nem vádolták azzal, hogy ők az ország népének többségi véleményét képviselik, vagy hogy bizonyos típusú célkitűzéseik egyediek lennének.

Az az indokolás hogy a törvény a Kormány Főtitkárságára ruházta annak megállapítását, hogy „az egyesület céljai és célkitűzései összhangban vannak-e a román nép többségi akaratával”, minden jogalapot nélkülöz.

December 15-e igaza

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB-CEDO) joggyakorlata kategorikusan cáfolja a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság ítéletét. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közérdekű kérdésekben való beszédet nem lehet kényszerítő okok nélkül korlátozni. Az európai bírák következetesen elmarasztalták az alperes államot amikor a nemzeti bíróságok a „hivatalos történelemre” hivatkozva korlátozták a felperes véleménynyilvánítási szabadságát. Az EJEB szerint az aktuális történelmi kérdésekben „az államnak tartózkodnia kell attól, hogy beavatkozzon a történelmi vitákba”, két kivétellel. A holokauszttagadás esetén és akkor, ha a történelemhamisítás rossz ügyet szolgál.

A hivatalossá vált történelem hamisítást cáfolandó 1989. december 15. történelmi jelentőségének védelmében, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez benyújtott fellebbezésünkhöz csatoltam két perdöntő bizonyítékot, nevezetesen Nicolae Robu, Temesvár polgármesterének az 1989-es forradalom 30. évfordulóján mondott beszédét és a Tőkés Lászlót kitüntető elnöki rendeletet. Temesvár volt polgármestere, aki a helyszínen élte meg a forró napokat kategorikusan kijelentette: „1989. december 15-én Temesváron kezdődött az a küzdelem, amely a romániai kommunista rendszer bukásához vezetett”. Traian Băsescu államelnök amikor 2009. december 14-én Tőkés Lászlónak a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát adományozta, így indokolt: „Az 1989. decemberi forradalom 20. évfordulója alkalmából, nagyrabecsülve azt a bátorságot és méltóságot, amellyel személyes példájával elindította a román nép történelmi jelentőségű felkelését a kommunista diktatúra ellen”.

Alkotmányos jog

Kétségtelen, hogy a Kormány Főtitkársága által meghatározott december 16.-i dátum, amelyet a kommentált ítéletbe belefoglaltak sérti az alapítók politikai jogainak az érvényesítését is. Nem kampányolhatunk a hatalmi egyensúly megteremtéséért, nem népszerűsíthetjük azokat az értékeket amelyeket vallunk, amelyek ráadásul alkotmányos védelem alatt állnak. A Román Alkotmány, 1. cikk (3) bekezdés szerint ugyanis „az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsőbb értékeket képviseli, a román nép demokratikus hagyományainak és az 1989. decemberi forradalom eszméinek szellemében”.

Kezdeményezésünk ellehetetlenítése ellentétes a hivatkozott alkotmányos rendelkezések betűjével és szellemével, Megakadályozza, hogy a temesvári román-magyar ideális együttműködés üzenetét visszahozzuk a közbeszédbe. Köztudott, hogy létezik a szekuritáté dicstelen szerepét eltussoló forgatókönyv, amelyekkel önigazolásból leakarják járatni azt a forradalmat, amely az általuk eszközökben nem válogatva védett diktátorházaspár rendszerének megdöntéséhez vezetett.

Sajnos a Kormány Főtitkársága és a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság és most már a Legfelső Ítélő Tábla ás Semmítőszék (Înalta Curte de Casație și Justiție) ezeknek az okkult erőknek a csapdájába esett! A 6895/2/2022 számú ügyben benyújtott fellebbezést a Legfelső Ítélő Tábla és Semmítőszék február ötödikén tárgyalta és megalapozott fellebbezésünket elutasította. A román perrendtartás szerint az ítéletet szóban nem, csak utólag írásban kell megindokolni. Gabriel Andreescu a Petőfi díjas egyetemi tanár, régi ellenálló szerint ez egy szégyenteljes határozat. Természetesen az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulunk. A Kormány Főtitkársága annyira biztos volt a dolgában, hogy jogtanácsosa meg sem jelent a tárgyaláson…

Ellopott start

A cikk címének magyarázatául érdemes egy sportos hasonlatot használni. Ha egy atléta a start pisztoly lövés előtt elindul, akkor kizárják a versenyből, mert „ellopta” a startot. Mint egykori sprinter és mint Tőkés László egykori ügyvédje az 1989. decemberi kilakoltatási perben, meggyőződésem, hogy a Kormány Főtitkársága és a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság ellopta a forradalom rajtját! Marian Neacșu-t a kormány főtitkári posztjáról, nem hogy „kizárták” volna a politikai életből, hanem érdemei (?) elismeréseként mindkét kormányában a kormány alelnöki posztjára léptette elő Marcel Ciolacu. Legújabban bekerült a PSD közigazgatási átszervezési tervét bütykölő testületbe is.

***

Nyitókép:  Urbán Tamás / Fortepan