Van kiút a háborúból?
Kérdésünkre válaszolva a vezető kutató kijelentette, hogy a szembenálló felek álláspontjai összeegyeztethetetlenek egyelőre, de van amiben egyetértenek: sem Kijevben sem Moszkvában nem akarnak egy Minszk III-at. A konfliktus befagyasztásában Kijevben és Moszkvában is azt látják, hogy az az ellenfél sorai rendezését szolgálná ahhoz, hogy újult erővel indítson támadást.
Moszkva előnyösnek ítéli meg helyzetét, ezért addig fog katonai nyomást gyakorolni Ukrajnára, ameddig tud, hogy a négy annektált megyének minél nagyobb területét foglalhassa el, Kijev pedig abban érdekelt, hogy a háború a társadalom számára eladható lezárással érjen véget ezért igyekszik fenntartani a harcokat addig, ameddig a partnereitől számára elfogadható ajánlatot nem kap.
„Donald Trump megválasztásával megnövekedett az esélye annak, hogy Kijevet és Moszkvát tárgyaló asztalhoz kényszerítik, ezért azok igyekeznek a lehető legnagyobb előnyre szert tenni addig, ameddig erre sor kerül. Ha sor kerül…” – véli a szakértő.
Ukrajna újabb támadást indított orosz területek ellen, amivel egyrészt demonstrálni tudja a Kijev képességeit tekintve szkeptikus Trump-adminisztrációnak, hogy képes harcolni és gondokat okozni Moszkvának, másrészt pedig ellehetetleníti a tárgyalások lehetőségét Moszkvával, utóbbi ugyanis kijelentette, hogy semmilyen tárgyalásokra nem hajlandó Kijevvel addig, amíg annak csapatai orosz területen vannak.
A folyamatok tehát újabb elemmel lettek összetettebbek. Egyelőre abban lehetünk biztosak, hogy egyre többen látják be a háború lezárásnak a szükségességét, sokan közülük úgy vélik, ezt tárgyalások útján kell megoldani. Az eddigi események azonban arra mutatnak, hogy ehhez egyelőre még nem állnak fenn a szükséges körülmények – zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Nyitókép: Marcus Brandt / AFP
A miniszerelnök békemisszójáról egy összefoglalót itt nézhet meg:
