Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik/EPA/Makszim Sipenkov/AP/Ukrainian Presidential Press Office/Ukrán elnöki sajtószolgálat
***
Több évtizede nem látott vérontás zajlik Kelet-Ukrajnában, ezt lezárandó újabb és újabb béketerv születik – de vajon melyik képes végre megállítani a harcokat? A Minszki jegyzőkönyv, a Normandiai Négyek találkozói, és a török, valamint kínai békekezdeményezések mind azt ígérték, hogy közelebb hozhatják a konfliktus végét, mégis a lövészárkokban továbbra is szólnak a fegyverek. Ennek oka sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk.
Egyes szakértők szerint a felek közötti mély bizalmatlanság, mások a geopolitikai játszmák és az egymással versengő hatalmi érdekek miatt húzódik el a békefolyamat.
A lehetséges opciókról Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját és az NJE Eurázsia Központ kutatóját kérdeztük.
Minszki remények és bukások
A 2014-ben és 2015-ben aláírt Minszki jegyzőkönyvek a béke első reménysugarait jelentették Kelet-Ukrajnában.
A dokumentumok célja az volt, hogy azonnali tűzszünetet érjenek el, autonómiát biztosítsanak a régiónak, és helyreállítsák az állandó párbeszédet.
Azonban a jegyzőkönyvek csupán papíron működtek. A harcok rövid szünet után újra kiújultak, és a megállapodások betartása szinte azonnal akadályokba ütközött.
A 2015-ös második Minszki jegyzőkönyv, amelyet Franciaország és Németország közvetítésével készült, már részletesebb feltételeket tartalmazott. De az eredeti probléma – a felek közötti mély bizalmatlanság és a geopolitikai érdekek ütközése – továbbra sem oldódott meg.
Oroszország és Ukrajna eltérően értelmezték az egyezmény pontjait, míg a harcok intenzitása változó mértékben ugyan, de folytatódott.
2022-re az egyezmények érvénytelenné váltak, amikor Oroszország hivatalosan elismerte a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, majd inváziót indított Ukrajna ellen.
A szakértő kifejtette, hogy Minszk I és Minszk II betartására és megvalósítására alig volt esély. Ukrajna igen nehéz körülmények között írta alá a 2014-es dokumentumot, miután az ukrán csapatokat katlanba zárták Ilovajszkban, majd 2015 januárjában Deblácleve mellett alakult ki hasonló helyzet amelyben az ukrán csapatok ismét katlanba kerültek, így újabb megállapodás született.
Hivatalos nevén „Átfogó intézkedések a minszki megállapodások végrehajtására” nevezett memorandumot tulajdonképp a Második Minszki egyezményként is számon tartanak, amely előírja hogy a két régióban biztosított kell, hogy legyen
- az orosz nyelv használata,
- a helyi ügyészségek és bíróságok vezetésének kinevezésére való jog,
- a helyi rendfenntartó egységek felállításának a joga,
- valamint a határokon átnyúló együttműködés az oroszországi határtérségekkel.
A „méltóság forradalma” után hatalomra került hazafias ukrán vezetés és az akkor igen aktívan tevékenykedő és jelentős befolyással rendelkező gyakran erősen nacionalista beütésű politikai aktivisták számára mindez nem csak Ukrajna, de az ukrán eszme vereségének beismerését jelentette volna.