Orosz-ukrán háború: eddig az összes béketerv elbukott – de ki áll valójában a béke útjában?

Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik/EPA/Makszim Sipenkov/AP/Ukrainian Presidential Press Office/Ukrán elnöki sajtószolgálat

***

Több évtizede nem látott vérontás zajlik Kelet-Ukrajnában, ezt lezárandó újabb és újabb béketerv születik – de vajon melyik képes végre megállítani a harcokat? A Minszki jegyzőkönyv, a Normandiai Négyek találkozói, és a török, valamint kínai békekezdeményezések mind azt ígérték, hogy közelebb hozhatják a konfliktus végét, mégis a lövészárkokban továbbra is szólnak a fegyverek. Ennek oka sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. 

A lehetséges opciókról Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját és az NJE Eurázsia Központ kutatóját kérdeztük.

Minszki remények és bukások

A 2014-ben és 2015-ben aláírt Minszki jegyzőkönyvek a béke első reménysugarait jelentették Kelet-Ukrajnában. 

Azonban a jegyzőkönyvek csupán papíron működtek. A harcok rövid szünet után újra kiújultak, és a megállapodások betartása szinte azonnal akadályokba ütközött.
A 2015-ös második Minszki jegyzőkönyv, amelyet Franciaország és Németország közvetítésével készült, már részletesebb feltételeket tartalmazott. De az eredeti probléma – a felek közötti mély bizalmatlanság és a geopolitikai érdekek ütközése – továbbra sem oldódott meg. 

2022-re az egyezmények érvénytelenné váltak, amikor Oroszország hivatalosan elismerte a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, majd inváziót indított Ukrajna ellen.

A szakértő kifejtette, hogy Minszk I és Minszk II betartására és megvalósítására alig volt esély. Ukrajna igen nehéz körülmények között írta alá a 2014-es dokumentumot, miután az ukrán csapatokat katlanba zárták Ilovajszkban, majd 2015 januárjában Deblácleve mellett alakult ki hasonló helyzet amelyben az ukrán csapatok ismét katlanba kerültek, így újabb megállapodás született. 

Hivatalos nevén „Átfogó intézkedések a minszki megállapodások végrehajtására” nevezett memorandumot tulajdonképp a Második Minszki egyezményként is számon tartanak, amely előírja hogy a két régióban biztosított kell, hogy legyen 

• az orosz nyelv használata,
• a helyi ügyészségek és bíróságok vezetésének kinevezésére való jog,
• a helyi rendfenntartó egységek felállításának a joga,
• valamint a határokon átnyúló együttműködés az oroszországi határtérségekkel.

Normandiai négyek: a béke újjáélesztése vagy politikai színjáték?

A Normandiai Négyek – Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország – közötti találkozók (2014, 2015, 2019, 2022) célja az volt, hogy új életet leheljenek a 2015-ös Minszki jegyzőkönyvbe. 

Zelenszkij szerint Ukrajnának előbb vissza kell szereznie az ellenőrzést az orosz határon, mielőtt helyi választásokat tartanak a szakadár régiókban. Oroszország azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a választásoknak a megállapodás feltételei szerint kell megtörténniük.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a vita tárgyát akkoriban a Steinmeier formulaként ismert rendezési modell képezte. Amelyet Normandiai négyek 2015-ös berlini ülésén emeltek ki a francia és német politikusok javaslatai közül. 

A Steinmeier formula azt írja elő, hogy az ukrán törvényhozás és az EBESZ felügyelete mellett választásokat ír ki a szeparatisták által felügyelt területeken. Ha az EBESZ szabad és jogszerűnek ítéli meg a szavazást, akkor kezdeményezik a területek különleges önkormányzati státuszát, és Ukrajna visszakapja legkeletibb határát. Az ukrán fél végül elfogadta a Steimeirer formula szerinti rendezést Párizsban, de ez eredményekkel nem járt. 

Seremet szerint az ukrán kormánynak meg kellett valósítania az alkotmány reformot és előkészíteni a megfelelő törvényi feltételeket a Steimeier formula megvalósításához, de 

Az ilyen csoportok nem egyszer vonultak az ukrán városok utcáira egy-egy politikai döntéssel kapcsolatos nemtetszésük kifejezéseképpen. Minden olyan alkalommal, amikor a Donbász ügyében bármilyen engedmény megtételére való hajlandóság mutatkozott volna, az úgynevezett aktivisták tüntetések szerveztek amelyek leggyakrabban „Nemet a kapitulációnak” lózungok mellett zajlottak. 

 A kutató összegzése szerint, a minszki egyezmények politikai részének megvalósítása tehát objektív okokból kifolyólag lehetetlen volt, bizonyos eredményeket mindössze a fogolycserék megvalósításában, nehézfegyverek visszavonásában és konfliktus aktív fázisának visszafogásában tulajdonképpen parázsló konfliktussá redukálásában tudott felmutatni.

Törökország terve: valódi béke vagy politikai játék?

Recep Tayyip Erdoğan török elnök béketerve a konfliktus befagyasztását javasolta, amely szerint a frontvonal mentén demilitarizált zónákat hoznának létre, és nemzetközi csapatok garantálnák a biztonságot. Az elképzelés szerint Ukrajna tíz évre leállítaná a NATO-csatlakozási tárgyalásokat, cserébe katonai és gazdasági támogatást kapna. Bár a török béketerv az egyik legkonkrétabb javaslatnak tűnik, mind Moszkva, mind Kijev részéről ellenállásba ütközött.

Oroszország egyelőre úgy gondolja hogy katonai fölényét kihasználva az idő az ő kezére játszik, így a konfliktus befagyasztása vagy Ukrajna NATO csatlakozásának elodázása és nem kizárása ellentmond az orosz stratégiai érdekkel. 

Mint látjuk, ez sikerült is, mert a 2022-ben harcoló ukrán hadsereg, messze nem a 2014-2015-ben harcoló hadsereg volt. Ezért a konfliktus befagyasztását Moszkvában inkább egy az ukrán fél számára szükséges pihenőnek tekintik, amely lejártával még nehezebb dolga lesz Oroszországnak, mint amilyen 2022-ben volt. 

Ukrajna számára pedig igen fontos, hogy megfelelő biztonsági garanciákat kapjon a NATO-tól, ha az azonnali tagságot már nem is követeli olyan intenzíven.

Ebben a tekintetben a javaslat Moszkva és Kijev számára is félmegoldás – jelentette ki Seremet.

Kína és a béke: hiteles közvetítő vagy Moszkva árnyékában?

Kína békekezdeményezései szintén a konfliktus de-eszkalációját célozták, ám sokan kétségbe vonják Peking hitelességét. Miközben Kína a felek közötti párbeszédet sürgeti, nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Moszkvával. Az ukrán vezetés ugyan nyitott a kínai javaslatok megvitatására, de Peking eddigi passzív szerepe nem sok bizalmat ébresztett Kijevben.

Az NJE Eurázsia Központ kutatója hangsúlyozta, hogy Kína az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa ezért nem meglepő a Peking irányába megfogalmazott kritika Ukrajna nyugati partnerei részéről. 

Ezek az esetek többségében a mostanság gyakran alkalmazott kifejezés – a Globális Dél országai, amelyek továbbra is aktívan kereskednek Oroszországgal, sürgetik a háború tárgyalásos lezárását, elítélik a háborút mint olyat, de Oroszországgal szemben semmilyen szankciót nem vezetnek be úgy, hogy közben kiálltak Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért. 

Ukrajna többször is igyekezett ezeket az országokat meggyőzni a 2023-2024 során szervezett békecsúcsokkal amelyeket a világ több pontján is megszerveztek. Ukrajnában úgy tekintenek Kínára, mint egy, az oroszokra ténylegesen hatni képes erőre, ezért annak meggyőzésére komoly erőfeszítéseket tettek, eddig azonban sikertelenül. Kína és Oroszország jelenleg egymást támogatják, de stratégiai partnerségük elsősorban saját stratégiai érdekeik mentén alakul. 

utóbbi számára igen fontos, pláne úgy, hogy a korábbi amerikai adminisztrációkkal szemben nem valamelyik félre mért katonai vereséghez köti a békét, hanem az öldöklés megállítása és tárgyalások útján oldana meg azt – mutatott rá a szakértő.

Ferenc pápa közvetítői szerepe: valódi remény a békére?

Seremet Sándor úgy látja, hogy 

Nem valószínű, hogy Moszkvában a Pápa felszólítására lennének hajlandóak tárgyalni, de a kezdeményezés üdvözlése jól mutat, hiszen az orosz propagandagépezet úgy tudja eladni a folyamatot, hogy míg Moszkva minden békítő javaslatot fontolóra vesz és üdvözöl, addig Kijev még a Szentatya javaslatait is elutasítja, tehát maga az ukrán vezetés érdekelt a háború folytatásában.

Orbán Viktor békemissziói: Európa új reménysugara?

A magyar miniszterelnök próbálkozásairól a szakértő úgy gondolja, hogy valóban váratlan lépés volt és komoly vitákat keltett nyugaton és Ukrajnában is. Bár a kezdeményezés önmagában nem képes megoldani egy ilyen mélyen gyökerező konfliktust, de 

Jelenleg ezek az álláspontok összeegyeztethetetlenek és a rendezésre való hajlandóság is eltérő. Ukrajnában az álláspont továbbra is az, hogy Ukrajnáról Ukrajna nélkül semmit sem szabad egyeztetni, így Orbán Viktor kezdeményezéseit komoly kritikával illették Kijevben, ezzel együtt a békemisszió júliusi fordulója több pozitívumot is hozott az ukrán-magyar bilaterális viszonyba, utóbbi pedig igen szükséges volt már. 

Van kiút a háborúból?

Kérdésünkre válaszolva a vezető kutató kijelentette, hogy a szembenálló felek álláspontjai összeegyeztethetetlenek egyelőre, de van amiben egyetértenek: sem Kijevben sem Moszkvában nem akarnak egy Minszk III-at. A konfliktus befagyasztásában Kijevben és Moszkvában is azt látják, hogy az az ellenfél sorai rendezését szolgálná ahhoz, hogy újult erővel indítson támadást. 

„Donald Trump megválasztásával megnövekedett az esélye annak, hogy Kijevet és Moszkvát tárgyaló asztalhoz kényszerítik, ezért azok igyekeznek a lehető legnagyobb előnyre szert tenni addig, ameddig erre sor kerül. Ha sor kerül…” – véli a szakértő.

Ukrajna újabb támadást indított orosz területek ellen, amivel egyrészt demonstrálni tudja a Kijev képességeit tekintve szkeptikus Trump-adminisztrációnak, hogy képes harcolni és gondokat okozni Moszkvának, másrészt pedig ellehetetleníti a tárgyalások lehetőségét Moszkvával, utóbbi ugyanis kijelentette, hogy semmilyen tárgyalásokra nem hajlandó Kijevvel addig, amíg annak csapatai orosz területen vannak. 

A folyamatok tehát újabb elemmel lettek összetettebbek. Egyelőre abban lehetünk biztosak, hogy egyre többen látják be a háború lezárásnak a szükségességét, sokan közülük úgy vélik, ezt tárgyalások útján kell megoldani. Az eddigi események azonban arra mutatnak, hogy ehhez egyelőre még nem állnak fenn a szükséges körülmények – zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Nyitókép: Marcus Brandt / AFP

A miniszerelnök békemisszójáról egy összefoglalót itt nézhet meg: