Miért nem működhet a török béketerv?

Nyitókép: VIACHESLAV RATYNSKYI / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP

„Miközben a nyugati média az ukrán béketervről immár ötödik alkalommal, ezúttal 2024. június 15-16-án Bernben tartandó konferenciára koncentrál, a világban a háború lezárására létező mintegy tucatnyi, méltatlanul elfelejtett, a konfliktust a frontvonalak mentén befagyasztó rendezési elképzelés többsége közelebb áll a realitásokhoz. Ilyen a napokban megszellőztetett, a 2022 tavaszán már majdnem elfogadott, az isztambuli tárgyalásokon kidolgozott téziseken alapuló török tervezet is. Miért támogathatnák sokan ezt a béketervet Európában és a »globális Dél« országaiban is, és miért nem működhet mégsem?

A fronton kialakult helyzet, a nyugati támogatás akadozása, és az úgynevezett Zelenszkij formuláról ezúttal Svájcban esedékes újabb egyeztetés közeledte ismét felgyorsította a gondolkodást a harci cselekmények befagyasztását célzó elképzelésekről. Ennek a megnövekedett aktivitásnak a jegyében porolják le a korábbi tervezeteket, mint tette ezt Kína és Törökország, vagy szellőztetnek meg új megoldásokat, mint például a háború úgynevezett német lezárása.

»A 2022-es isztambuli tárgyalások megállapodásaiból kiindulva – ezt elviekben nem ellenzi Moszkva sem – rendezné az orosz-ukrán konfliktust a napokban napvilágot látott török béketerv«

valamint megújítanák a hadászati támadófegyverek korlátozásáról még 2010-ben aláírt, azóta azonban kölcsönösen felmondott Új START szerződést, amelyből nem lehetne egyoldalúan kilépni. Az egyezmény tiltaná a más országok belügyeibe való mindenféle olyan beavatkozást, ami destabilizációhoz vezethet.

»A háborút a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztanák, az összes politikai kérdésről a döntést pedig lényegében 2040-ig elhalasztanák«

Ekkor referendumot rendeznének Ukrajnában az ország külpolitikai irányvonaláról, és népszavazásokat az oroszok által elcsatolt területeken azok hovatartozásáról. Szintén 2040-ig Ukrajna megőrizné blokkon kívüli státuszát. Oroszország nem lépne fel Ukrajna EU-csatlakozása ellen, és azonnali teljeskörű fogolycserét hajtanának végre.

»Bár a terepen történt változásokra a tervezet tekintettel lenne, nem reagál azonban fontos orosz politikai követelésekre«

Mint például Ukrajna demilitarizálása, valamint »nácitlanítása«, amely a nácinak tekintett szervezetek betiltásán túl az ukránosító intézkedések visszavonását is jelentené.

Igaz, ez a kérdés olyan értelemben rendeződhet is, hogy az elnöki mandátum 2024. május 21-diki lejártával jó eséllyel Ukrajnában is megélénkül majd a vita Zelenszkij legitimációjáról. De erősen kérdéses az a pont is, amely 2040-ig blokkokon kívül tartaná Ukrajnát, hiszen a NATO lényegében tagság nélkül is integrálja Ukrajnát – ennek legújabb mozzanata a Csap és Ungvár közötti vasútvonalon az európai nyomtáv kiépítése -, amely így az oroszellenes elképzelések kulcsországa, hídfőállása marad.”

***

***