Forrnak az indulatok a magyar határ túloldalán: a tüntetők véres kezet ábrázoló transzparenseket lengettek
A hagyományos szilveszteri utcai ünneplés az ország számos városában elmaradt.
Január elsejétől veszi át Magyarországtól Lengyelország a soros elnökséget.
Január 1-jén Magyarország átadja Lengyelországnak az Európai Unió hat hónapos soros elnökségének stafétabotját.
„Lengyelország elnöksége az EU Tanácsában ellenpontja lesz annak, ami az elmúlt hat hónapban történt” – jósolta a Deutsche Wellenek Kai-Olaf Lang, a berlini Német Nemzetközi és Biztonsági Intézet Kelet-Európa-szakértője. Az elemző szerint Donald Tusk egészen máshogy fog hozzáállni az orosz-ukrán háborúhoz.
„Hitelesek vagyunk. Európa a mi nyelvünket beszéli” – állította Adam Szlapka, Lengyelország EU-ügyi minisztere nemrégiben, amikor ismertette az ország prioritásait az EU Tanácsának soros elnökségére.
Szlapka hozzátette, hogy országa „a Nyugat előtt álló legnagyobb kihívások szakértőjévé” vált.
Hónapok óta Tusk beszédein végigvonul az a gondolat, hogy Lengyelország és a NATO keleti szárnyán fekvő más országok biztonságpolitikáját az egész EU politikájává kell tenni.
„Ápolnunk kell kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, de Európának függetlenné kell válnia, meg kell állnia a saját lábán. Itt az ideje, hogy véget vessünk az Oroszországtól való félelem és a bizonytalanság korszakának”
– mondta novemberben.
Lengyelország jelenleg GDP-jének 4,2 százalékát fordítja a védelemre, és ezt 2025-re 4,7 százalékra kívánja növelni.
Tusk eltökélt szándéka, hogy megakadályozza, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló esetleges béketárgyalások az ukránok feje fölött, kizárólag az USA és Oroszország között folyjanak. Azt is szeretné, ha az EU is helyet kapna a tárgyalóasztalnál.
Lengyelország „Keleti Pajzs” néven védelmi vonalat épít a Fehéroroszországgal közös határán, és azt szeretné, ha Európa segítene finanszírozásában.
A Tusk-kormány az eurókötvényeket támogatja a védelemre, de az új uniós adósságok felhalmozásának gondolata rendkívül ellentmondásos a blokkban. Németország és Hollandia különösen ellenzi az ötletet.
Egy évvel azután, hogy az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, Lengyelország szeretné elindítani a tárgyalásokat. Szlapka miniszter azt javasolta, hogy a tárgyalásokat a jogállamiságra, az emberi jogokra és a korrupció elleni küzdelemre összpontosítva lehetne megkezdeni.
Miközben Kijev azt szorgalmazza, hogy a tárgyalások minél több területen kezdődjenek meg, Varsó nem akar semmit sem elsietni. Lengyelország ugyanis jövő májusban új elnököt választ.
A lengyelek ukrán-politikáját árnyalja az ukrán gabona kérdése.
Ukrajna olyan kereskedelmi megállapodásban reménykedik, amely több évre megoldaná az EU-ba irányuló import kérdését. Lengyelország azonban valószínűleg nem tesz engedményeket Ukrajnának ezen a területen.
Az európai szerződések esetleges módosítása, amely lehetővé tenné, hogy az EU-n belül többségi döntések szülessenek, szintén vitatott Lengyelországban, ami azt jelenti, hogy ez nem tartozik az ország uniós elnökségének prioritásai közé.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A hagyományos szilveszteri utcai ünneplés az ország számos városában elmaradt.