Kész a leltár 2.

„A liberálisok Nagy-Britanniában azonban továbbra is azt állítják, hogy országuk egy integrációs sikertörténet. Ugyanezt látjuk Németországban, Svédországban, Ausztriában. A beilleszkedés sikertörténetének lenyomatát a közelmúltbeli szilveszteri incidensekben, a terrortámadásokban, a késeléses bűncselekmények sokaságában. 2026-ban ezért jól gondoljuk meg, hogy vajon mi is ezt az újmódi világot akarjuk vagy jó nekünk ez a mi kis »bezárkózott, elszigetelt« létezésünk.”  

Eddig a cikk. Nem szeretnék semmit hozzátenni, hiszen minden benne van, amit a mai Nyugatról tudni kell, tudni illik. Vagyis, hogy ez az önfeladás, önsorsrontás, öngyilkosság társadalma, amely egy minden eddiginél pusztítóbb és rettenetesebb ideológia foglya. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Pesti Srácok cikke szerint ez a rendszerszintű erőszak, melyet muszlimok követtek el keresztény fehér (kis)lányokkal szemben, 1980 óta tartott.

1980... Istenem... 1980-ban harmadikos gimnazista voltam, és az volt a legnagyobb bizonyosság, hogy a Nyugat az ígéret földje. 1980-ban Hairt bámultunk, Hemingwayt, Kerouacot, Hellert, Woukot, Irwing Showt, Ambrose Bierce-t, Camus-t, Sartre-ot, Semprunt olvastunk, akkoriban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában az Üvöltés, és még Allen Ginsbergről is elhittük, hogy nem egy szánalmas, nyomorult, beteg buzi, hanem valaki. S mialatt mi itt, a Fal rosszabbik oldalán az illúzióinkat hizlalgattuk és dédelgettük, addig odaát muszlim gazemberek keresztény fehér kislányokat erőszakoltak meg csoportosan, a hatóságok pedig kussoltak, nehogy odalegyen a nagy multikulti.  

Jó tudni: ez a Nyugat már a hidegháború utolsó harmadában megromlott, megbüdösödött, mert már akkor feladta önmagát. Minden, ami ma történik, már 1980-ban elkezdődött. Például ez:

»Lesújtó adat érkezett a spanyoloktól – Katalóniában a nemi erőszak miatt bebörtönzöttek több mint 90 százaléka bevándorló.

Ez az adat azért lehet meglepő, mivel a régió összlakosságának a bevándorlók mindössze tizenhét százalékát teszik ki.

A Generalitat (Katalónia regionális kormányzórendszere) hivatalos adatai szerint 2024. június 30-án 8505 elítélt volt a katalán börtönökben. Több mint a fele, konkrétan 50,48 százalékuk külföldi, és nem szabad elfelejteni, hogy a bevándorló népesség Katalónia teljes lakosságának 17,24 százalékát teszi ki – írja a spanyol La Razón. A Spanyol Igazságügyi Minisztérium adatai szerint a szexuális erőszak és nemi erőszak esetében pedig még magasabb a nem spanyol nemzetiségű elítéltek aránya.

A katalán börtönökben e két bűncselekmény miatt elítéltek mintegy 64,2 százaléka bevándorló. Összesen 324 elítélt van, és közülük 208 külföldi. Legtöbbjüket már elítélték (69,14 százalék), 30,86 százalékuk pedig előzetes letartóztatásban van – számol be az E-Notícies.

Ha a nemi erőszak bűncselekményét vizsgáljuk, a bebörtönzött bevándorlók aránya 91,67 százalékra emelkedik.

Összesen 24-en vannak, ami a Katalóniában valaha mért legmagasabb szám. És közülük 22-en külföldiek. A többség (87,5 százalék) elítélt, és csak 12,5 százalékon van előzetes letartóztatásban.«

Mindenesetre, ha ennek a Nyugatnak maradt még valami ereje, akkor véget vet ennek. Ugyanis az utolsó pillanatban van. S a »véget vetés«, ha lesz, nagy valószínűséggel félelmetes lesz és szörnyű. Az elmaradhatatlan zavargásokkal és önbíráskodással fogja kezdetét venni. Mindaz be fog következni, amitől tartva a gazember angol hatóságok évtizedeken át eltussolták az iszonyatot. Nagyon helyes, következzen csak be. S mindjárt utána következzék azoknak a hatóságoknak, pártoknak, politikusoknak a könyörtelen és kegyetlen felelősségre vonása, akik mindezt megtették velük, a Nyugattal.

Persze, az is lehet, hogy semmi sem fog történni, és minden így marad. Akkor pedig vége van. És legyen is vége. És akkor ugyanott, Berlin keleti oldalán kezdjük el felépíteni a Falat, hogy megállítsuk a muszlim hordát. Tűzzel-vassal, fallal.

És egy utolsó javaslat: Tessék gyorsan újra nézni Tarkovszkij Andrej Rubljov-át. Különösen a harangöntő részt. Ő már akkor tudta, milyen a Nyugat...”

***

A nyitókép illusztráció. Fotó: Jussi Nukari / Lehtikuva / AFP