Itt a fordulat: nem akármilyen taggal erősített az Amerikát kihívó országok csoportja

Nyitókép: IRANIAN PRESIDENCY / ANADOLU / Anadolu via AFP

Brazília kormánya hétfőn közleményben tudatta, hogy Indonézia hivatalosan is teljes jogú tagként csatlakozik a BRICS-hez, ezzel bővítve tovább a nagy feltörekvő gazdaságok csoportját, amelyhez többek között a Latin-amerikai országon kívül Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika is tartozik.

Brazília, amely 2025-ben a blokk elnökségét tölti be, közölte, hogy a tagállamok konszenzussal jóváhagyták Indonézia csatlakozását a bővítés részeként, amelyet eredetileg a blokk 2023-as johannesburgi csúcstalálkozóján fogadtak el. A közleménye megjegyezte, Indonézia pályázata már 2023-ban zöld utat a blokktól, de Dzsakarta azt kérte, hogy a csatlakozásra csak a 2024-es elnökválasztást követően kerüljön sor. Prabowo Subianto elnök októberben lépett hivatalba.

„Indonézia a csoport többi tagjával együtt támogatja a globális kormányzati intézmények reformját, és pozitívan járul hozzá a globális déli együttműködés elmélyítéséhez” – közölte a brazil kormány.

A BRICS-csoporthoz tartozik még Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek.

A kínai külügyminisztérium reagált elsőként a hírre, mint írták: „Kína üdvözli és melegszívvel gratulál Indonéziának a BRICS teljes jogú tagjává válásához. Indonézia, mint jelentős fejlődő ország és fontos erő a globális délen, nagymértékben egyetért a BRICS szellemiségével. Indonézia hivatalos belépése a BRICS-be a globális dél közös érdekeit szolgálja, és hisszük, hogy Indonézia aktívan hozzá fog járulni a BRICS fejlődéséhez.”

Egy igazi feltörekvővel bővült a BRICS

A Délkelet-Ázsiában fekvő Indonézia Nyugatról nézve egy gyakran figyelmen kívül hagyott ország. Ennek ellenére a világgazdaságban és a világpolitikában egyáltalán nem elhanyagolható országról beszélünk. 

Indonézia 2024-ben a nominális GDP alapján a világ 16. legnagyobb gazdasága, a vásárlóerő-paritáson számított GDP tekintetében pedig a 8. helyen áll, emellett Délkelet-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, az évtized végéig akár a világ negyedik legnagyobb gazdaságává is előléphet. 

Az ország a világ 14 negyedik legnagyobb területű és negyedik legnépesebb országa, és a világ legnépesebb muszlim többségű országa (a lakosság 87 százaléka muszlim) is egyben, valamint Délkelet-Ázsia legnépesebb országa, jelenleg több mint 282 millió lakossal. Ráadásul  évente ötmillió fővel nő a lakosság, így az indonéz társadalom meglehetősen fiatal. Indonézia rengeteg nyersanyaggal rendelkezik köztük olyanokkal, amelyek elengedhetetlenek az elektromobilitás területén. Indonézia a világ legnagyobb nikkeltermelője. Emellett Indonézia a világ legnagyobb pálmaolajtermelő országa.

Indonézia az el nem kötelezett országok archetípusa, valamint a Globális Dél fontos hangadója, ezért tartották területén 1955-ben az afrikai és ázsiai államok híres Bandungi Konferenciáját, amelyet követően megalakult az el nem kötelezett országok mozgalma. 

Indonézia egyedüli Délkelet-ázsiai országként tagja a G20-nak. Szoros kapcsolatokat ápol szomszédaival, és alapító tagja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) és a Kelet-ázsiai Csúcstalálkozónak. Indonézia 1950 óta tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

Miért döntött a BRICS-tagság mellett Indonézia? 

Az ASEAN-on keresztül Indonézia eddig is igyekezett regionális közvetítőként fellépni a Nyugat és Kína közötti növekvő polarizáció közepette – olvasható a The Conversation egy korábbi elemzésében. Két szomszédos ország, Malajzia és Thaiföld a közelmúltban kifejezték érdeklődésüket a BRICS iránt. A BRICS-hez való csatlakozás biztosítja, hogy Indonézia megőrizze vezető pozícióját az ASEAN-ban. Prabowo kormánya számára a BRICS platformot kínál Indonézia érdekeinek előmozdítására. Ez egy olyan stratégiai lépés, amely túlmutat a gazdasági döntéseken, és segít abban, hogy felerősítse a hangját a globális kérdésekben, és megakadályozza, hogy Délkelet-ázsiai országtársai megelőzzék a blokk napirendjének alakításában.

Indonézia BRICS-tagságának bejelentése rávilágít az új kormány külpolitikai törekvéseire, amelyek középpontjában két kulcsfontosságú váltás áll:

Prabowo azt tervezi, hogy minden nemzettel együttműködik, baráti kapcsolatokat ápol, miközben fellép az elnyomás ellen. Ez a megközelítés összhangban van Indonézia történelmi elkötelezettségével a szuverenitás és az egyenlőség mellett a nemzetközi kapcsolatokban.

Indonézia hagyományosan ragaszkodik az „el nem köteleződés” elvéhez. Ez nagyban segítette az országot abban, hogy a nagy hatalmi tömbök között eligazodjon anélkül, hogy egyetlen szövetséghez is kötődne. A jelenlegi geopolitikai légkör azonban – amelyet a globális hatalmak közötti fokozódó feszültségek, regionális konfliktusok és bonyolult kihívások jellemeznek – rugalmasabb és stratégiai megközelítést igényel.

A BRICS-országokhoz való csatlakozással Indonézia úgy tudja elkerülni, hogy „oldalt válasszon”, hogy eközben diverzifikálja partnerségeit. Ez a többpárti megközelítés lehetővé teszi az aktív részvételt a BRICS multilaterális reformokról folytatott megbeszéléseiben.

Prabowo „jószomszédi politikája” tovább hangsúlyozza a minden országgal való pozitív kapcsolatok fenntartásának fontosságát. Ez erősíti a fejlődő nemzeteket, és egy igazságosabb globális rend és gazdasági rendszer kialakításáért száll síkra. Ez a stratégia Indonézia ellenálló képességét is elősegíti az élelmiszer- és energiabiztonság, a szegénység enyhítése és a humántőke fejlesztése terén kialakított partnerségek előmozdításával.

Az ilyen együttműködések csökkentik a nyugati pénzügyi rendszerektől való függőséget és erősítik Indonézia autonómiáját. Végső soron ezek a stratégiai irányok olyan szuverén és dinamikus szereplőként pozícionálják Indonéziát, amely képes egyensúlyt teremteni a globális szereplők között, miközben saját prioritásait is előmozdítja.

***