„Magyarország úgy fejlett ország, hogy nem voltak gyarmatai” – Indonézia nagykövete a Mandinernek

Feszült a geopolitikai helyzet a csendes-óceániai régióban: Kína felemelkedését sok térségbeli állam közvetlen fenyegetésnek érzi. Indonézia is?

Kína felemelkedését természetesen Indonézia is érzékeli. Amikor egy ország elindul a fejlődés útján, és hirtelen megerősödik, akkor az minden esetben gyanút, aggodalmat, esetleg félelmet kelt a környező országokban. De ez a probléma már Kína felemelkedése előtt is létezett, ez nem új a régióban. Indonéziának megvannak a saját problémái, amelyekkel meg kell birkóznia, ahogy Japánnak és Tajvannak is megvannak a saját nehézségeik. 

De van olyan szempont, amelynek mentén még Indonézia számára is fejtörést okozhat a kínai előretörés?

Indonézia számára ebből a konfliktusból egy ügy jelent igazi problémát: a gazdasági érdekszféra-határok kérdése. Mi ebből a szempontból vizsgáljuk ezt a regionális konfliktust. Azt, hogy Japán vagy Tajvan milyen problémákat érzékel a Kínával való kapcsolatában, azt mi az ő belügyüknek tartjuk.

Azt is fontos látni, hogy a globális gazdaságban 

– a régiónk értékelésénél pedig ezt is figyelembe kell venni. Indonézia számára nyilvánvaló valóság, hogy a kínai egy felemelkedő gazdaság, amely globális erőközponttá válik. 

Ebből a világgazdasági trendváltásból, a csendes-óceáni térség súlyponti erősödéséből Indonézia is mérhetően profitálhat?

Természetesen, hiszen ha Kína fejlődik, akkor Indonézia is fejlődik vele együtt. Az elmúlt években 

 stratégiai közkincsként őrzi, feldolgozásukat, felhasználásukat a saját iparával próbálja megoldani. A kormányzatunk úgy véli, hogy ez a felelős gazdálkodás, a saját nyersanyagokkal való helyes bánásmód lehet a jövőbeli fejlődés alapja. Ha eladjuk ezeket – ahogy eddig sokáig tettük –, abból nem lesz fejlődés. Ez nemcsak indonéz érdek, hanem a regionális gazdasági együttműködés, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) érdeke is, hiszen ezáltal ezen országok is erősödnek. Az ASEAN-nak nem az a célja, hogy legyőzze Kínát, hanem  tagországait olyan pozícióba hozza, hogy fejlődni tudjanak. 

Az ASEAN elsősorban egy gazdasági, kereskedelmi együttműködési szervezet, de az elmúlt évtizedekben biztonságpolitikai vetülete is van már a kooperációnak. A jelen geopolitikai helyzetben az ASEAN betölthet közvetítő szerepet konfliktusok oldásában?

Valóban, az ASEAN elsődlegesen egy gazdasági együttműködési forma, e tekintetben különbözik az EU-tól vagy más nyugati integrációs szervezetektől. Az együttműködésben részt vevő országok egymással egyenlőek, méretüktől, gazdasági súlyuktól függetlenül – az együttműködés alapja az, hogy 

Az ASEAN-csoport gazdasági növekedése még a mostani válságos helyzetben is 5 százalék fölötti, ez pedig a hatékony gazdasági együttműködésnek köszönhető.

De konkrétan például a kínai-tajvani konfliktusban az ASEAN-nak lehet-e közvetítő szerepe?

Indonézia hivatalos álláspontja az „egy Kína-elv” elismerése. Mi a kínai nép hivatalos képviselőjének a Kínai Népköztársaságot ismerjük el, Tajvant nem tartjuk független államnak. De a gazdaság különböző területein sok kapcsolat van közöttünk: sok indonéz cég részvényes, kisebbségi tulajdonos több kínai és több tajvani vállalatban, a gazdaság terén van együttműködés a három fél között. A Kína és Tajvan közötti konfliktusnak mély történelmi okai vannak, de ez az ő ügyük. Nem gondolnám, hogy Indonéziának vagy az ASEAN-nak ebben a kérdésben lenne közvetítő szerepe, az az ő belügyük.

De ott van Mianmar: súlyos belső problémái vannak, de az ASEAN nem avatkozik bele, azt mianmari belügynek tartja. Szeretnénk, ha megoldódnának ezek a konfliktusok, de nekünk nincs feladunk ezzel. 

 nem Magyarországnak kell lépnie. 

Indonézia a világ negyedik legnagyobb népességű állama és a legnagyobb muszlim népességgel bíró ország. Ez súlyt ad neki, mégis, a globális politikában nincs domináns szerepe. Nem törekednek a jövőben egy hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalásra?

Szerintem már most is van ilyen szerepünk. 1995-ben volt egy Ázsia-Afrika nemzetközi konferencia, ennek Indonézia adott otthont, és azóta is több ilyen nemzetközi kezdeményezésünk volt. 

– ebből fakadóan nagy függetlensége és mozgástere van, és ezt igyekszik a nemzetközi politikában kihasználni. A nagy konfliktusokban Indonézia mindig semleges tud maradni, semelyik táborhoz sem csatlakozik. 

Mik Indonézia legnagyobb kihívásai, illetve legnagyobb kitörési lehetőségei?

Indonézia legnagyobb problémája nem a lakosság nagy száma, hanem annak összetétele: 300 etnikum lakja az országot, 700-féle nyelvet beszélnek és 17 ezer sziget alkotja az országot – ezt összefogni és menedzselni igazán emberes feladat. 

Indonézia megpróbál kitörni a közepesen fejlett ország kategóriából, megpróbál fejlett gazdaságú országgá válni. A lakosság 60 százaléka fiatal, produktív életkorú, ez óriási tartalék; a szabad munkaerő és a nyersanyagok országon belüli feldolgozása együttesen óriási lehetőségeket nyithatnak számunkra. Egyelőre a nyugati, az amerikai befektetők a dominánsak nálunk, de egyre több a kínai vagy a koreai beruházás is, és jönnek már magyar kereskedők is.

Milyen súlya van Magyarországnak az indonéz diplomáciában?

Az utóbbi években Orbán Viktor miniszterelnök úr már kétszer is ellátogatott Indonéziába, ez jelzi a kapcsolatok súlyát. A célunk az, hogy a bilaterális kapcsolatokat megerősítsük mind gazdasági, mind kulturális téren. De fontos terület még a sport is: látjuk, hogy Magyarországnak nagyszerű sportteljesítményei vannak. Sok sportolónk töltött el időt Magyarországon, úszók, vívók, vízilabdások, meg focisták a Puskás Akadémián, utóbbiak már az indonéz válogatottba is bekerültek. És Magyarországnak van egy befektetése, az online befizetős útrendszer - ez kiépítés alatt áll. 

A magyar piac milyen szektorai lehetnek vonzóak az indonéz üzletemberek számára?

ezt a tudást mi is szeretnénk hasznosítani. De fontos szektor természetesen az információs technológia is. Ezen kívül említésre méltó, hogy az elmúlt években egyre több indonéz vendégmunkás érkezett Magyarországra, a magyar munkaerőpiac kedvezően nyitott. 

Milyen szektorok lehetnek vonzóak Indonéziában a magyar befektetők, vállalkozók számára?

Ebből a szempontból talán az a legfontosabb, hogy – ahogy biztos tudja – 

Az a terv, hogy jövő augusztusban az indonéz függetlenség napját ott ünnepeljük. A város, Nusantara teljes kiépítésére 2045-ig határoztak meg határidőt. Az indonéziai befektetések tehát ezzel a megaprojekttel lennének összefüggésben: minden területen várjuk a magyarok hozzájárulását, elsősorban az ivóvízhálózat, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás területén, de az IT-szektorban is, és a SmartCity programban való részvételt is. 

Szeptember végén a követségünk egyébként szervez egy konferenciát, amely az új főváros-projektről szól majd; várjuk az érdeklődő magyar cégek képviselőit.

Milyen szempontból érdekes hely önök számára Magyarország?

Különlegessége Magyarországnak, hogy már több száz éve fejlett ország –ezt mutatják a gyönyörű régi épületek –, egy régi, ezer éve alapított ország, de 

Ráadásul más, nagyobb hatalmak el is foglalták párszor a történelem során, és ennek ellenére is tudott fejlődni – ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberi erőforrás itt nagyon értékes. Éppen ezért küldünk ide tanulni nagyon sok indonéz diákot, a magyar egyetemek nagyon jók, ez a magyar fejlődés háttere.

Indonézia óriási területű és népességű állam, Magyarország kicsi; Indonézia muszlim többségű, Magyarország keresztény; Indonézia Ázsiában fekszik, Magyarország Európában, nagyok tehát az elválasztó vonalak – de lát-e ön hasonlóságot a két nép gondolkodásmódjában? 

Való igaz, sok különbség van, de minden különbözőségünk ellenére mindkét államban emberek laknak, nekik pedig nagyon hasonlóak az igényeik, szükségleteik. Közös vonás a barátságosság és az emberiesség. Indonézia lakosainak közel 90 százaléka muszlim. Az indonéziaiak nagyon toleránsak, nagyon vendégszeretők és barátságosak. Egy külföldi a legkisebb szigeten is azt fogja tapasztalni, hogy a helyiek köszönnek neki, étkezési időben pedig nagy valószínűséggel meg is hívják egy fogásra a házukba. 

Ez az öt számít, ezeket az elveket követi minden indonéz ember.

Fotó: Ficsor Márton