Ilyen még nem volt: a liberális elitek egy része már a demokráciát akarja kiiktatni

Ausztriában, Romániában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban gyengülnek és inognak a kormányok. Ausztriá­ban világosan látszik, hogy miért: a régi pártok tűzfala az erősödő jobboldal ellen csak akkor tartható fenn, ha mindenki összeverődik azért, hogy távol tartsák a „populistákat” a hatalomtól. De már ez is alig-alig működik, hiszen annyi ellentét van a fősodrú pártok között, hogy nem tudnak értelmesen együtt kormányozni. Ezt érzik a választók is, és egyes újságírók is felismerték a helyzetet. „Jól nézze meg Német­ország, hogy mi történik Ausztriában: a salátakoalíció a konzervatívoktól a szocialistákon keresztül a liberálisokig, amely pusztán azért jött létre, hogy akadályozza a jobboldalt, nem működik, és a szavazók szívét sem nyeri meg” – írta Anna Schneider, a Die Welt főmunkatársa az X-en.

A tűzfal valójában egy ketrec, amelybe önként zárják be magukat a régi pártok, de nem bírják ki egymással. A jobboldal viszont, Olaszország és Magyarország kivételével, még nem elég erős ahhoz, hogy egyedül képes legyen stabil kormányzati többséget szerezni. Ebből fakad az európai politikai rendszerek labilitása.

Legjobban Ausztriában figyelhető meg a jelenség. A kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok közötti tűzfaltárgyalások kudarcba fulladtak. Így megkezdődhettek az egyeztetések az Ausztriai Szabadságpárt (FPÖ) – amely megnyerte a választást, elsőre mégsem kapta meg a megbízást a kormányalakításra – és az Osztrák Néppárt (ÖVP) között. Ez a patrióta-kereszténydemokrata kombináció lesz az esélyes mindenütt Európában, amit a régi elitek eddig meghiúsítottak.

Az ÖVP-n, meglehet, már ez sem segít. A felmérések szerint az FPÖ jócskán megerősödött – a választáson szerzett 28,8 százalékról 39 százalékra – , az ÖVP tovább gyengült. Egyesek egy olyan mestertervet vélnek a háttérben, hogy a néppártiak szabotálták a koalíciós tárgyalásokat, abban bízva, hogy visszatér Sebastian Kurz korábbi kancellár, és győzelemre vezeti a pártot egy új választáson. Erről azonban szó sincs, egyszerűen nem jöttek ki egymással a régi pártok. Sarokba voltak szorítva, ám a sarokban egymást harapták.

Romániában hasonló a helyzet: a megerősödött jobboldal ellen nem sikerült széles „Európa-párti” koalíciót kovácsolni, s kaotikus tárgyalások után a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség hoppon maradt.

Ez történt Németországban is: a hárompárti balliberális koalíció összeomlott, és egyáltalán nem biztos, hogy a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal többséget tudnak szerezni az előre hozott választáson. Bár a felmérésekben még úgy fest, hogy sikerülni fog, a dinamikájuk lefelé mutat. Előfordulhat, hogy a szűk többség mégis meglesz, de ahhoz a zöldek is kellenek, akkor pedig zsúfoltság lesz a tűzketrecben.

Az Egyesült Államoknak jobb­oldali elnöke lesz. Donald Trump konzervatív Európát akar, szövetségese, Elon Musk pedig faltörőnek veti be az általa tulajdonolt X-et a repedező tűzfal ellen: az támogatja az Alternatíva Németországért (AfD) és a Reform UK pártot Németországban, illetve az Egyesült Királyságban. A londoni baloldali kormány már elvesztette a társadalom bizalmát, de az ellenzéki Konzervatív Párt sem népszerű.

Romániában azzal az indoklással érvénytelenítette az alkotmánybíróság az elnökválasztást, hogy az eredmény „nem tükrözi a szavazók valódi akaratát”. Németországban 113 parlamenti képviselő kéri az AfD betiltását.

Sosem volt világosabb: a küzdelem a liberális elitek és a jobboldal között a szabadságról és a valódi demokráciáról szól. Minden polgárnak tisztában kell lennie ezzel, ahol épp választásra kerül sor.

Nyitókép forrása: MTI / Purger Tamás