Az amerikai elnök úgy véli, az Egyesült Államok hamarosan átveheti az autonóm dán terület feletti ellenőrzést.
Donald Trump az Air Force One-on tartott sajtótájákoztatót megelőzően. ((Mandel Ngan/AFP)
„Azt hiszem, meg fogjuk szerezni Grönlandot” – jelentette ki a BBC szerint Donald Trump szombaton az Air Force One fedélzetén újságíróknak, leszögezve, hogy a sziget 57 ezer lakosa „velünk akar lenni”.
Tette mindezt azután, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök a múlt héten egy, az amerikai elnökkel folytatott, állítólag elég heves hangvételű telefonbeszélgetés során egyértelműen kijelentette:a sziget nem eladó,
„Grönland a grönlandiaké”, és csak a helyi lakosság határozhatja meg a jövőjét.
Trump már az első hivatali ideje alatt, 2019-ben felvetette a hatalmas sarkvidéki terület megvételének lehetőségét, indokként felhozva, hogy Grönland amerikai ellenőrzése „abszolút szükségszerű” a nemzetközi biztonság szempontjából.
Kapcsolódó vélemény
A progresszív ideológia hihetetlenül képlékeny, és nincs olyan belső ellentmondás, amellyel ne tudna együtt élni.
Most hasonlóra utalt az elnöki különgép sajtószobájában, amikor az ügyről kérdezték.
„Nem igazán tudom, hogy Dánia miféle igényt tart Grönlandra de nagyon barátságtalan cselekedet lenne, ha nem engednék, hogy a vásárlás megtörténjen, hiszen ez a szabad világ védelmét szolgálja. És mivel csak mi tudjuk ezt biztosítani, hiszek benne, hogy Grönland végül a minénk lehet” – fejtette ki az USA elnöke.
Donlad Trump optimista szavainak némileg ellentmond, hogy nemcsak Dánia, de Grönland miniszterelnöke is azt mondta előzőleg, hogy a sziget nem eladó. Mute Egede úgy fogalmazott, a terület földjének használata „Grönland ügye”,ugyanakkor kifejezte arra való hajlandóságát, hogy szorosabban együttműködjön az Egyesült Államokkal a védelem és a bányászat terén.
Grönland az Észak-Amerikából Európába vezető legrövidebb útvonalon fekszik, ami stratégiai jelentőségűvé teszi az USA számára, amellett hogy egy amerikai kézben lévő nagy űrbázisnak is helyet ad. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az érdeklődés Grönland természeti erőforrásai iránt is, beleértve a ritkaföldfémek, az urán és a vas bányászatát. Bár a sziget széles körű autonómiával bír, továbbra is a Dán Királyság része. A lakói között azonban általános az egyetértés a tekintetben, hogy idővel függetlenné válnak, ami újfajta kapcsolatok kialakítására ad lehetőséget az Egyesült Államokkal.
Donald Trump ugyanakkor kicsit másként képzelni a dolgokat.
Arra a korábbi kérdésre, hogy kizárja-e a katonai vagy gazdasági erő alkalmazását a terület megszerzése érdekében, az amerikai elnök határozott nemmel felelt.
Demkó Attila több forrást említve arról írt, hogy az irániak nem csak a teljes dúsított uránkészletet, hanem a centrifugák egy részét is sikeresen evakuálták.
Medvegyev szerint folytatódni fog a nukleáris fegyverek gyártása Iránban, és könnyen eszkalálódhat a helyzet a Közel-Keleten.
„Úgy hisszük, hogy a békét az erőn keresztül lehet elérni” – jelentette ki az ABC csatornának adott interjújában JD Vance.
Friss források szerint eggyel nőtt és eggyel csökkent a halálos áldozatok száma a vezetés körében.
Amerika vasárnap hajnalban lebombázta Irán atomlétesítményeit.
A miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az iráni-izraeli háború hatásai el fogják érni Európát és Magyarországot is: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülnünk.
Johann Wadephul német külügyminiszter – feltehetően akaratlanul – felfedte, hogy már senki sem oszt meg velük érdemi információkat.
