Mi volt Irán célja Izrael megtámadásával? Szakértőt kérdeztünk!
Somkuti Bálint szerint Teherán lépésének elsősorban nem katonai célja volt.
Amerikát és az izraeli légierőt méltatják, megdöbbentek Irán gyengeségén és elzavarnák Netanjahut. Sajtószemlénk egyenesen Izraelből!
Nyitókép: Wikimedia Commons
Netanjahu mint „Mr. Biztonság” ismét megbukott – írja Avi Issacharoff a Ynet oldalon. Netanjahu egész életét az iráni veszély elhárítására tette fel, és ez nem sikerül neki. Itt nem csak a nukleáris fegyverekről van szó, noha a szerző szerint Irán ennek eléréséhez is közel áll, szakértők úgy vélik, mindössze hetek választják el őket ettől. Ám Izrael nem tud erre koncentrálni, mert leköti idejét a Hamász és a Hezbollah.
Irán előtt a dilemma: eszkalálja a helyzet, és ezzel veszélyeztesse atomprojektjét, vagy reagáljon mérsékelten?
A szerző szerint utóbbi is járható út, hiszen a terrorizmus most tombol Ciszjordiániában – igaz ez még akkor is, ha Binjamin Achimeir izraeli tinédzser meggyilkolása, mely kiváltotta a zavargásokat, egyelőre nem is köthető közvetlenül Iránhoz. A zsidó szélsőségesek megöltek válaszul egy palesztint és még egy izraeli újságírót is megtámadtak. „A zsidó oldal ezen tettei Izrael ellenségeit fogják segíteni a nemzetközi porondon, mint Irán, a Hamász és a Hezbollah, és persze még inkább aláássák az amúgy is ingatag biztonsági helyzetet Ciszjordiániában – ez az irániak dédelgetett álma” – írja Issacharoff.
Ezt is ajánljuk a témában
Somkuti Bálint szerint Teherán lépésének elsősorban nem katonai célja volt.
Eitan Gilboa a Maariv oldalon azt írja, hogy „az Izrael elleni példátlan iráni támadásra az Egyesült Államok vezette izraeli-arab regionális koalíció példátlan védekezéssel válaszolt, amelyet évek óta építettek az iráni fenyegetések ellen. Az Izrael és az Egyesült Államok közötti de facto védelmi megállapodás, amely a gázai háború kezdetén lépett életbe, most az egész térségre kiterjedt. Az amerikai elrettentés kudarcot vallott, de a megfékezés sikerült, és
Izrael védelmi fölénye legyőzte Irán támadó képességét.”
A szerző szerint Joe Biden elnök teljesítette az Egyesült Államok „vasszigorú elkötelezettségét”, hogy megvédi Izraelt az iráni támadásokkal szemben, ezzel erősítve Washington általános stratégiai hitelességét. Ugyanakkor azonban továbbra is agresszív kampányt folytat az egész térségben az eszkaláció és a fellángolás megakadályozása érdekében, amikor a hangsúly az izraeli válaszlépések és diplomáciai lépések összehangolására és ellenőrzésére helyeződött át. Biden világossá tette, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt Izraelnek a védekezésben, de nem vesz részt támadó jellegű válaszlépésekben. Biden azt követelte, hogy az esetleges izraeli válaszlépés legyen arányos, ne terjessze ki az Iránnal való konfrontációt, és előzetesen egyeztessenek az Egyesült Államokkal. Egyrészt „az iráni fenyegetések ismét rámutatnak Izrael teljes függőségére az Egyesült Államoktól, katonailag és politikailag egyaránt”, másrészt bár „a gázai háború körüli vitáknak még nincs vége”, „az iráni agresszió megfékezésének szükségességéről nincs vita.
„Az iráni támadás esélyt ad Bidennek, hogy megerősítse hitelességét”
– írja Meir Ben Shabbat az Israel Hayom oldalon. „Irán ukrajnai háborús szerepvállalása és az USA-ellenes, Nyugat-ellenes tengelyben való partnersége miatt az Egyesült Államok számára lehetőség nyílik arra, hogy helyreállítsa tekintélyét a Közel-Keleten, megerősítse a Nyugat-barát frontot, és hatással legyen a globális rendre.” Netanjahu volt biztonságpolitikai szakértője szerint Irán már régen nem csak helyi vagy regionális probléma, hanem globális kérdéssé vált. Szerinte az USA-nak kell az élére állnia az ellene irányuló erőfeszítéseknek, nemcsak a nukleáris aspektus tekintetében, hanem a fegyverek elterjedése, a felforgatás, a proxyk bevetése, illetve a terrorizmus finanszírozása tekintetében is. „A Biden-kormányzat ezt lehetőségnek tekintheti arra, hogy új határokat szabjon Teherán magatartásának, most, az elnökválasztás előtti célegyenesben.”
„Az Iszlám Köztársaság stratégiáinak hármasára – rakétakilövések, proxy terrorista csoportok aktivizálása és agresszív propagandakampány – való támaszkodás elárulja, hogy a rezsim inkább a látszat fenntartásával, mint a valódi győzelmek biztosításával foglalkozik” – írja Erfan Fard ugyanitt.
A szerző hiányolja az egységes fellépést a világ vezetői részéről az iszlám szélsőséggel szemben, ahhoz hasonlót, mely régen a kommunizmust és az apartheidet legyőzte.
Fard úgy véli, ha Izrael megtorlásba kezd, nem valószínű, hogy az iráni lakosság kiállna a kormánya mellett, „különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a rezsim korábban brutálisan bánt a saját állampolgáraival. A mullahok uralmát az erőszak és az elnyomás jellemzi, ami távol áll a többség által kívánt demokratikus eszméktől és békétől.”
S végül az izraeli egységet méltatja Ben Lazarus a Times of Israelen. „Sötét napok várnak ránk, de egységes népként vagyunk a legerősebbek, és ahelyett, hogy azonnal magunkba fordulnánk, ahogyan azt a spektrum minden részéből látom, használjuk ki ezt a pillanatot arra, hogy megduplázzuk mindazok kemény munkáját, akik a nevünkben harcolnak, és összetartanak” – írja.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette hozzá a kormányfő hivatala.
Az arab vezetők megtárgyalják, hogy mit várhatnak a januárban érkező Trump adminisztrációtól.
Propaganda óvodásoknak, fegyveres gyakorlatok a kicsit nagyobbaknak, büszke pózolás terrorszervezetek jelképeivel – egymillió kis terorristát „gyártanak” Gázában egy újabb támadásra. Mutatjuk, hogyan!