Magyarországra is hatással lehet a szír polgárháború – csak erről még kevesen beszélnek

Nyitókép: Diego Cupolo/ AFP
 

Több mint tíz év vérzivataros harcai után Szíria ma is a világ legnagyobb menekültválságának középpontjában áll. A számok megdöbbentőek: 

Az országon belül is drámai a helyzet: 7,2 millióan élnek belső menekültként, miközben a lakosság 70 százaléka humanitárius segítségre szorul, és 90 százalékuk a szegénységi küszöb alatt tengődik.  

A szíriai menekültek milliói közül körülbelül 5,5 millióan a közvetlen szomszédos országokba menekültek: Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom viselik a terheket. 

Egyértelmű, hogy a szíriai tragédia nem csak a Közel-Keletet, hanem az egész világot megrengette.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közölte, hogy a szíriai helyzetre tekintettel a damaszkuszi magyar nagykövetség ideiglenesen zárva tart, de annak munkatársai a körülményekhez képest biztonságban vannak. A miniszter hozzátette: a Szíriában tartózkodó magyar állampolgárokkal, akikkel sikerült kapcsolatba lépni, folyamatosan tartják a kapcsolatot, de eddig nem érkezett tőlük segítségkérés.  

Az ATV Híradójának nyilatkozó Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a kialakult helyzet számos következménnyel járhat, többek között egy jelentős migrációs hullám indulhat Európa irányába.  

 – mondta Kaiser Ferenc.  

Hangsúlyozta, hogy a szíriai helyzet Izrael számára kedvezőtlen, míg Oroszország számára komoly presztízsveszteséget jelent. Ugyanakkor hozzátette: az események nem valószínű, hogy érdemi hatással lennének az orosz-ukrán háborúra.  

Ursula Von der Leyen szerint Európa úgy építené újjá Szíriát, hogy a kisebbségek is biztonságban élhessenek. „A kegyetlen Aszad-diktatúra összeomlott. Ez a történelmi változás a térségben óriási lehetőségeket kínál, de egyúttal veszélyeket is rejt” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en, reagálva Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukására.  

Az Európai Bizottság elnöke világossá tette: Európa készen áll, hogy segítse Szíria újjáépítését, de csakis egy olyan országét, amely biztosítja minden kisebbség védelmét és a nemzeti egység megőrzését. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU folyamatosan egyeztet az európai és regionális vezetőkkel, és figyelemmel kíséri az eseményeket.  

Vasárnap délután robbant a hír: az orosz külügyminisztérium megerősítette, hogy Bassár el-Aszad közel 25 év után elhagyta Szíriát. Estére az is kiderült, hogy 

A világ vezetői sorra reagáltak a fordulatra. Emmanuel Macron francia elnök például így írt X-oldalán: „A barbár állam megbukott. Végre”.  

Donald Trump, aki jövő hónapban lép hivatalba újra elnökként, már most szembesül az öröklött nemzetközi kihívások súlyával. Bár a volt elnök híres volt határozott „America First” politikájáról, az olyan események, mint Bassár el-Aszad rezsimjének váratlan összeomlása Szíriában, világossá teszik, hogy 

Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak távol kell maradnia Szíriától, ám az ország instabilitása könnyen kényszerítheti, hogy újraértelmezze álláspontját, különösen, ha nemzetbiztonsági fenyegetésekkel kell szembenéznie.

Aszad bukása nemcsak Szíria jövőjét, hanem az egész Közel-Kelet geopolitikai helyzetét érinti. 

Eközben Oroszország és Irán pozíciója is meggyengült, ami lehetőségeket nyújthat Trump számára céljai, például Irán elleni kemény fellépésének megvalósítására. Ugyanakkor a régió destabilizációja újabb menekülthullámot indíthat el, amely nemcsak a szomszédos országokat, hanem Európát is megterheli.

Az Egyesült Államok globális kihívásai azonban túlmutatnak Szírián. 

Bár az elnök szívesen kezelné külön-külön ezeket a konfliktusokat, szakértők szerint ezek egymással összefüggnek, és egy átfogó, globális stratégiát követelnek meg. Az elnökség következő szakaszában Trumpnak újra kell definiálnia Amerika szerepét egy olyan világban, amely gyorsan változik és egyre összetettebbé válik.

Miközben Joe Biden még irányítja az Egyesült Államok válaszlépéseit, beleértve az ISIS elleni légicsapásokat, a világ már Trumpra figyel. Aszad bukása után Trumpnak el kell döntenie, milyen mélyen kíván beavatkozni Szíria újjáépítésébe, és meg kell találnia az egyensúlyt az amerikai érdekek védelme és az „America First” politikája között.