La Niña: ha megjelenik ez a „nő” Európában, annak könnyen káosz lehet a vége!

Ahogy közeledünk a téli hónapokhoz, úgy fokozódik a riogatás a La Niña-jelenséggel. Miután a szakemberek az El Niño (a spanyol szó jelentése: kölyök, kisfiú) hatásaival magyarázták a bolygó utóbbi időben tapasztalt rendkívüli felmelegedését, ezúttal úgy látják, a női megfelelője okozhat zűrzavart, de az eddig tapasztalttal ellentétben, ezúttal kivételesen hideg hőmérséklet érkezhet a kontinensünkre. A La Niña (kislány, lány) nem csak a télre, de az egész 2025-ös évre rányomhatja a bélyegét – írja az Euronews.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal klíma-előrejelző központja megerősítette, hogy 60 százalék az esélye annak, hogy kialakulhat a La Niña-jelenség – a szélsőséges időjárás ráadásul márciusig is eltarthat.

Mi is az a La Niña-jelenség?

A La Niña egy természetes éghajlati ciklus része, az El Niñóhoz hasonlóan szélsőséges időjárást okozhat az egész világon. Akkor alakulhat ki, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső és keleti részén az átlag alá esik. Gyakorlatilag pontosan az ellentéte a rendkívüli meleggel járó El Niño szakasznak. Hasonlóság viszont, hogy

A La Niña tulajdonképpen tehát az El Niño déli oszcillációjának hűvös szakasza, a passzátszél felerősödése és az óceán hőmérsékletének csökkenése mellett a gyakori csapadék megjelenését tulajdonítják neki. A Csendes-óceántól való távolság módosíthatja a La Niña fázisait, így a helyi időjárási viszonyok könnyen megzavarhatják a közvetlen hatását, a pontos téli előrejelzés azonban jelenleg megjósolhatatlan.

Milyen hatással lehet a La Niña Európa idei telére?

A Meteorológiai Világszervezet szakértői azt jósolták, hogy nagy valószínűséggel október és február között „uralkodhat” a La Niña. Úgy vélik, télen gyenge vagy közepes erősségű hatása lesz, majd a jelenség 2025 elején kezdhet el gyengülni. A La Niña általában a normálnál hidegebb hőmérsékletet áraszt Nyugat-Európába, emellett nedvesebb és hidegebb légtömegeket is hoz az Alpokba, ami gyakoribb és erősebb havazáshoz vezethet. Mivel az utóbbi időben számos síparadicsomot bezárásra kényszerít a hóhiány, így bizonyos országokban sokan kifejezetten várják a La Niñát.

Általánosságban igaz, Európában egyre kevesebb a hó, az északnyugati és a délkeleti országok szárazabbak a szokásosnál, míg a délnyugati országokban a jelenség hatására több eső várható. Előbbi változhat, de nagy kérdés, károkat is okoz-e a szélsőséges időjárás. Mint írják, a legnagyobb veszély Franciaországra, az Egyesült Királyságra és Skandináviára leselkedik. Talán meglepő, de egyes meteorológusok úgy vélik, a La Niña-jelenség miatt összességében még mindig melegebbek lehetnek a téli hónapok a korábbiakhoz képest.

Mi a kapcsolat a La Niña, az El Niño és az éghajlatváltozás között?

Noha egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás, valamint a La Niña és az El Nino közötti kapcsolat nem egyértelmű, abban egyetértenek, hogy globálisan mindkettő fokozza az időjárási szélsőségeket. Az elmúlt években a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása alapvetően teljesen bizonytalanná és tervezhetetlenné vált. Mint írják, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagok részleges elégetésével az üvegházhatású gázok növekedése a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását is növelte.

Paul Roundy klímakutató szerint még a számítógépes modellek is nehezen tudják megkülönböztetni az El Niño és a La Niña fázisainak hatásait az éghajlatváltozás óceánokra és légkörre gyakorolt ​​melegítő hatásaitól.

„Ebből nem következtetnék arra, hogy az éghajlatváltozás nem hoz létre újabb »El Niñókat«, csak azért, mert a természet önmagában is ilyen erős kilengésekkel rendelkezik.

– fogalmazott Roundy az AP hírügynökségnek.

Ami biztos, a Kárpát-medencében a kifejezetten hideg és csapadékos szeptember után az enyhe, kellemes október következett, de hogy milyen tél vár ránk, bekövetkezik-e a beharangozott káosz az időjárásban, arra ebből egyelőre nem következtethetünk.

Nyitókép: illusztráció, Ursula von der Leyen dél-kelet-németországi látogatása során. Fotó: Matthias Balk/dpa via AFP