Nyitókép: MANDEL NGAN / AFP
„Az amerikai elnökök már évtizedek óta szeretnének végre valahára a Távol-Kelet felé fordulni és költséges háborúk helyett az USA belpolitikájával foglalkozni. A probléma csupán az, hogy a Közel-Kelet nem ereszti el Amerikát, és ahogy a mondás tartja, ha az USA nem jön el a Közel-Keletre, akkor a Közel-Kelet megy el az USA-ba, és ha jön, akkor a 70. emeleti ablakon kopog be, repülőgéppel.
A fő különbséget Trump külpolitikája és Harris külpolitikája között a belső logikájukban látom, illetve annak hiányában. Trump elnök Közel-Kelet politikája egyértelmű, és az egyszerűségéből fakadóan olyasvalami, amire többé-kevésbé építeni lehet. Az Obama–Biden–Harris külpolitika egy személyiségzavaros külpolitika, amiben néha a progresszív szélsőbal idealizmusa érvényesül, néha pedig egy primus inter pares nagyhatalom realizmusa. A szövetségesek szempontjából a legnagyobb baj az, hogy soha nem tudhatják, hogy aki éppen a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Az előbbinek megvan a képessége rá, hogy rendet teremtsen a káoszban (lásd: Ábrahám Egyezmények). A második a belső ellentmondásaival csupán a káosz fokozására képes (lásd: Arab Tavasz). ”
Amerikai elnökválasztás 2024