Trump vagy Harris? – megnéztük, ki vezet öt nappal a választás előtt Amerikában

Nyitókép: Jim WATSON and Brendan Smialowski / AFP

Öt nappal a sorsdöntő amerikai elnökválasztás előtt okkal reménykedhetnek Donald Trump támogatói: az elmúlt hetekben beérkezett felmérések szerint a republikánus elnökjelölt támogatottsága 0,4 százalékkal magasabb országosan, mint Kamala Harris alelnöké, demokrata elnökjelölté. A RealClearPolitics közvélemény-kutatási átlaga szerint

Az elmúlt hetekben érkeztek teljes döntetlent, valamint Harris és Trump szűk győzelmét mutató felmérések is, az átlagot tekintve ugyanakkor Harris abszolút értelemben is esik (49,4 százalék volt támogatottságának csúcspontja szeptember 18-án), de Trumphoz képest is egyre nagyobb a hátránya. 2020-ban az elnökválasztási kampány ugyanezen napján Joe Biden 7,4 százalékkal vezetett Trump előtt (és szűken győzött), 2016-ban Hillary Clinton 1,3 százalékkal (és kikapott). Trumpot végleges eredményéhez képest mindkét esetben alulmérték.

A csatatérállamokban – azokban az államokban, amelyekben messze hibahatáron belül vezet valamelyik elnökjelölt, így nem lehet őket biztonsággal semelyikük táborába sem sorolni –

Harris ugyanakkor ebben a mérőszámban valamelyest javítani tudott az elmúlt héten. Míg múlt hét elején még az összes csatatérállamban Trump leheletnyi előnyét mutatták a közvélemény-kutatások, mostanra Wisconsinban és Michiganben igen szerény mértékben ugyan (0,2 és 0,4 százalékkal), de a demokrata jelölt vezet. Arizonában, Nevadában, Észak-Karolinában és a legfontosabb csatatérállamban, Pennsylvaniában továbbra is Trump vezet; Pennsylvaniában az előnye a kutatási átlag szerint 0,8 százalék, Arizonában és Georgiában pedig 2 százalék feletti, a hibahatár felső szélét közelítő mértékű az előnye. Ennek megfelelő az elnökjelölt személyéről döntő elektori kollégiumban várható eredmény is.

A jelenlegi kutatások szerint Trump 219, Harris 211 elektorra számíthat jó eséllyel, további 108 elektor pedig olyan államokból érkezik majd, amelyeket a kutatások alapján ma még nem lehet egyértelműen egyik elnökjelölt javára sem írni. Emiatt mondható a verseny továbbra is kiélezettnek és fej-fej mellettinek.

(Pár napja Trump egy ilyen szcenárió esetén még 300 feletti számú elektorral számolhatott, ebben hozott változást Wisconsin és Michigan fordulása.)

Joe Biden továbbra is a 21. század legnépszerűtlenebb elnöke

A fundamentumok ugyanakkor nem Harris javára dolgoznak. Joe Biden továbbra is a 21. század legnépszerűtlenebb elnöke, mindössze a megkérdezettek 40,9 százaléka vélekedik munkájáról pozitívan, 56,4 százalékuk rosszallja ténykedését. Elnökségének ugyanezen pontján Trump munkáját 45 százaléknyian ítélték meg pozitívan (és ő ezzel a népszerűséggel nem tudta elérni újraválasztását); a 21. század két újraválasztott elnöke, a demokrata Barack Obama és a republikánus George W. Bush 49,8-49,8 százalékon álltak elnökségük negyedik évében október 31-én.

Harrisnek tehát úgy kellene a lehető legnagyobb távolságot tartania Joe Bidentől, hogy alelnökként integráns része volt a bideni kormányzásnak, így hitelesen nem határolódhat el az elnöktől teljesen anélkül, hogy magát is súlyosan kritizálná. Nem áll jól Harris szénája személyes kedveltségét tekintve sem. (A kedveltségi mutató nem egy másik jelölthöz képest, hanem önmagában méri azt, hogy hány választó utasít el és hány választó kedvel egy jelöltet.)

Szeptember elején Harris kedveltsége még a pozitív tartományban volt, 1,3 százalékkal többen kedvelték, mint ahányan elutasították; ebben az időszakban Trumpé vastagon negatív, mínusz 8,2 százalék volt. Mostanra Harris is erősen belecsúszott a negatív tartományba, 3,1 százalékkal többen vannak az őt elutasítók, mint az őt kedvelők – Trump pedig magához képest szépített, mínusz hat százalékon áll.

A fogadóirodák oddsai mostani állás szerint 63,1 százalék esélyt adnak Trump győzelmére, Harrisére pedig 35,8 százaléknyit.