Joe Biden utolsó döntése tényleg kirobbantaná a harmadik világháborút
Nagy bajba kerülhet Lengyelország.
Egyikük ellensége most a hibahatár.
Nyitókép: Jim WATSON and Brendan Smialowski / AFP
Öt nappal a sorsdöntő amerikai elnökválasztás előtt okkal reménykedhetnek Donald Trump támogatói: az elmúlt hetekben beérkezett felmérések szerint a republikánus elnökjelölt támogatottsága 0,4 százalékkal magasabb országosan, mint Kamala Harris alelnöké, demokrata elnökjelölté. A RealClearPolitics közvélemény-kutatási átlaga szerint
Trump 48,4-48-ra vezet demokrata ellenfelével szemben.
Az elmúlt hetekben érkeztek teljes döntetlent, valamint Harris és Trump szűk győzelmét mutató felmérések is, az átlagot tekintve ugyanakkor Harris abszolút értelemben is esik (49,4 százalék volt támogatottságának csúcspontja szeptember 18-án), de Trumphoz képest is egyre nagyobb a hátránya. 2020-ban az elnökválasztási kampány ugyanezen napján Joe Biden 7,4 százalékkal vezetett Trump előtt (és szűken győzött), 2016-ban Hillary Clinton 1,3 százalékkal (és kikapott). Trumpot végleges eredményéhez képest mindkét esetben alulmérték.
Ez azonban nem az amerikai elnökválasztás legfontosabb mérőszáma, miután a szövetségi elnökválasztás nem egy választás, hanem ötven tagállami elnökválasztás eredményének konszenzusa.
A csatatérállamokban – azokban az államokban, amelyekben messze hibahatáron belül vezet valamelyik elnökjelölt, így nem lehet őket biztonsággal semelyikük táborába sem sorolni –
Trump az országos átlagnál jobban, 1 százalékkal veri Harrist.
Harris ugyanakkor ebben a mérőszámban valamelyest javítani tudott az elmúlt héten. Míg múlt hét elején még az összes csatatérállamban Trump leheletnyi előnyét mutatták a közvélemény-kutatások, mostanra Wisconsinban és Michiganben igen szerény mértékben ugyan (0,2 és 0,4 százalékkal), de a demokrata jelölt vezet. Arizonában, Nevadában, Észak-Karolinában és a legfontosabb csatatérállamban, Pennsylvaniában továbbra is Trump vezet; Pennsylvaniában az előnye a kutatási átlag szerint 0,8 százalék, Arizonában és Georgiában pedig 2 százalék feletti, a hibahatár felső szélét közelítő mértékű az előnye. Ennek megfelelő az elnökjelölt személyéről döntő elektori kollégiumban várható eredmény is.
A jelenlegi kutatások szerint Trump 219, Harris 211 elektorra számíthat jó eséllyel, további 108 elektor pedig olyan államokból érkezik majd, amelyeket a kutatások alapján ma még nem lehet egyértelműen egyik elnökjelölt javára sem írni. Emiatt mondható a verseny továbbra is kiélezettnek és fej-fej mellettinek.
Ha azon tagállamok elektorait is kiosztjuk a jelöltek között, melyekben azok hibahatáron belül vezetnek, akkor Trump 287 elektorral szűken veri a 251 elektorra számító Harrist.
(Pár napja Trump egy ilyen szcenárió esetén még 300 feletti számú elektorral számolhatott, ebben hozott változást Wisconsin és Michigan fordulása.)
A fundamentumok ugyanakkor nem Harris javára dolgoznak. Joe Biden továbbra is a 21. század legnépszerűtlenebb elnöke, mindössze a megkérdezettek 40,9 százaléka vélekedik munkájáról pozitívan, 56,4 százalékuk rosszallja ténykedését. Elnökségének ugyanezen pontján Trump munkáját 45 százaléknyian ítélték meg pozitívan (és ő ezzel a népszerűséggel nem tudta elérni újraválasztását); a 21. század két újraválasztott elnöke, a demokrata Barack Obama és a republikánus George W. Bush 49,8-49,8 százalékon álltak elnökségük negyedik évében október 31-én.
De nem csak Biden személye népszerűtlen, hanem a politikája is: az amerikaiak 64,3 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, s csak 26,9 százalék szerint megy jófelé.
Harrisnek tehát úgy kellene a lehető legnagyobb távolságot tartania Joe Bidentől, hogy alelnökként integráns része volt a bideni kormányzásnak, így hitelesen nem határolódhat el az elnöktől teljesen anélkül, hogy magát is súlyosan kritizálná. Nem áll jól Harris szénája személyes kedveltségét tekintve sem. (A kedveltségi mutató nem egy másik jelölthöz képest, hanem önmagában méri azt, hogy hány választó utasít el és hány választó kedvel egy jelöltet.)
Szeptember elején Harris kedveltsége még a pozitív tartományban volt, 1,3 százalékkal többen kedvelték, mint ahányan elutasították; ebben az időszakban Trumpé vastagon negatív, mínusz 8,2 százalék volt. Mostanra Harris is erősen belecsúszott a negatív tartományba, 3,1 százalékkal többen vannak az őt elutasítók, mint az őt kedvelők – Trump pedig magához képest szépített, mínusz hat százalékon áll.
A fogadóirodák oddsai mostani állás szerint 63,1 százalék esélyt adnak Trump győzelmére, Harrisére pedig 35,8 százaléknyit.
Kövesse november 5-én, kedden 17 órától a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján az amerikai választás eredményét élő műsorunkon keresztül! Élő bejelentkezésünk során percről percre, több helyszínről is tájékoztatjuk Önöket a legfrissebb hírekről. A Mathias Corvinus Collegium szervezésében kerekasztalbeszélgetéssel készül Peter Boghossian, Koskovics Zoltán, Stumpf István, valamint Kovács István és Gladden Pappin. Stúdiónkban Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán szolgáltatják a szakértői véleményeket, de elemzi az eseményeket többek között Nógrádi György, Robert C. Castel és Somkuti Bálint is. Továbbá élőben kapcsoljuk Amerikát is, ahonnan Kiss István és Kiss Rajmund, valamint Törcsi Péter jelentkezik!
Facebook-oldalunk elérhetősége: https://www.facebook.com/mandiner.hu
YouTube-csatornánk elérhetősége: https://www.youtube.com/@MandinerTV
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
A jelenlegi elnök néhány nappal a választás előtt vállalhatatlan dolgot mondott.
Két karakteres, üzeneteiben és politikáiban homlokegyenest eltérő államvíziót kínáló elnökjelölt csap össze november 5-én. Tíz-tíz nagy ígéret, pontokba szedve megmutatja, mennyire más lenne Trump és Harris Amerikája.
„Mindig előbb leszek amerikai, mint republikánus” – jelentette ki Kalifornia állam egykori kormányzója.