Románia választási maratonra készül – a szélsőségesek vagy a „vörös pestis” ellen fognak össze a választók?

Nyitóképen: A Nicolae Ceaușescu által épített bukaresti parlament a homlokzatára vetített EU-zászlóval. Fotó: AFP / Daniel Mihailescu

Nagy idők jönnek Romániában: november–december fordulóján két hét alatt tartják meg az elnök- és a parlamenti választást. 2004-ben változtatták ötévesre az elnöki ciklust, és most, húsz év után zárult egyszerre a négyéves parlamenti időszakkal – ezalatt tizennyolc kormány váltotta egymást a latinos hevületű bukaresti politikában. A két esemény azért nem teljesen lesz egy időben, az elnökválasztás első, november 24-ei és második, december 8-ai fordulója közrefogja 
a december 1-jére kiírt parlamenti választást.

Vagyis nem zsúfolták egy napra a két voksolást, mint 2004-ben, ennek ellenére összeolvad a két kampány – mutat rá lapunk kérdésére Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa –, és mind az elnöki széket, mind a parlament padsorait elfoglalják még karácsony előtt.

Ha pedig összetapad a két kampány, az azt jelenti, hogy az elvileg kevésbé fontos elnökválasztás fog dominálni, és nem a szakpolitikai kérdések – vélekedik Illyés. Noha az is lenne bőven: a gazdasági helyzet, a megugró, majd megfékezett infláció, az erőteljes minimálbér- és béremelés, majd a feketeleves, amely ezek fenntarthatatlanságából fakad, hiszen a költségvetésihiány-célt már most 8 százaléknál látják reálisnak. A vállalkozói szféra pedig retteg attól, hogy vagy áfaemelés jön, vagy az ő terheiket növelik, mert a munkaerőt már nem lehet tovább sarcolni – magyarázza a szakértő. A kormány sok pénzt fektetett a médiába, onnan nem feltétlenül éri sok bírálat, így nem is artikulálják annyira a szakpolitikai kérdéseket. Külső tényező, de a kormánykoalíció két tagjának, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is lökést adna, ha sok év után végre sikerülne elérni a schengeni csatlakozást, de a prímet az elnökjelöltek karaktere és az általuk sugallt kép viszi – hangsúlyozza a szakértő.

A PSD a miniszterelnököt, Marcel Ciolacut, a PNL Nicolae Ciucăt, a szenátus elnökét indítja. „A rivalizálás erősödése a kormányzáson is érződik, sűrűsödnek a szóváltások, a botrányok” – mutat rá kérdésünkre Illyés. Ciucă nemrég azt közölte, hogy nem működik a koalíció, de pártja nem lép ki a kormányból, méghozzá azért, hogy a szocik ne tudjanak lopni. A nemzeti liberálisok tehát „az utolsó száz méteren” próbálnak eltávolodni a közös kormányzástól, de már rájuk égett, hogy a korábban „vörös pestisnek” elhordott PSD-vel kormányoztak együtt, holott a leváltására kapták a mandátumukat – véli a szakértő. Minden hidat azért nem akarnak felégetni: könnyen lehet, hogy újra össze kell állniuk a stabil kormánytöbbséghez. Ciucă viszont, ha nem jut be a második fordulóba az elnökválasztáson, feltehetőleg bukik pártvezetőként is, népszerűsége ugyanis a PNL-énél is kisebb.

A szeptemberi közvélemény-kutatások nagy része a függetlenként induló Mircea Geoanăt hozza ki a legnépszerűbbnek 21–27 százalékos támogatottsággal. A vonzerejét – noha már nagyban szerveződik a mozgalma – éppen a pártonkívülisége adja. Korábban volt a PSD elnöke, államfőjelölt és külügyminiszter is, de a washingtoni nagykövetség és a NATO-főtitkárhelyettesi poszt feledteti ezt. Az atlanti szervezet vezetéséből hazájába ejtő­ernyőzve ő szerepelhet a legjobban – de addig még sok víz lefolyik a Dunán és az Olton.

A nyugodt erő imázsára játszó Ciolacu a második helyen áll 20-22 százalékkal, a harmadik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) vezető George Simion 10-15 százalékos támogatottsággal, és csak a negyedik a kisebbik kormánypárt, a PNL jelöltje, Ciucă a várható voksok 10-12 százalékával. Mellettük még Elena-Valerica Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke rúghat labdába. Illyés szerint Ciucă népszerűtlensége a PNL-szavazókat Lasconi karjaiba lökheti, így ő is lehet Ciolacu ellenfele – aki ennek nem feltétlenül örülne.

Egyébként Ciolacu a PSD-ellenes „népszavazást” elkerülendő megígérte, hogy a másik pártból jelöl majd miniszterelnököt, ha ő lehet az elnök, szemben az ilyen téren nem túl gátlásos Klaus Iohannis jelenlegi elnökkel. A PNL pedig hiába erőlködik, „a felmérések szerint a PSD-t nem lehetne kihagyni a kormányból, legfeljebb akkor, ha beemelik az AUR-t, de attól a többség még inkább fázik” – foglalja össze Illyés. Még úgy is, hogy Simionék hangja csitult kissé azáltal, hogy bekerültek az Európai Parlamentben a Giorgia Meloni olasz kormányfő nevével fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportba.

Izgalmas felmérések készültek a második fordulós elnökválasztási forgatókönyvekről. Igaz, a szórás is nagy, és az adatfelvétel ideje is eltér – egyes felmérések még nyáron, sőt némelyek tavaly ősszel készültek –, de az valószínű, hogy ha papírforma szerint Ciolacu bekerül a második fordulóba, nem minden jelölttel szemben teremne neki babér: Geoană például 64-36 százalékra verné. A nem túl népszerű Ciucăt viszont 63-37-re le tudná győzni, és Lasconi ellen is lenne esélye 58-42-re. Az egyértelmű, hogy a legjobb sansszal Simion ellen indulna, 70-30-as szimpátiaelőnnyel.

A talán még az AUR-nál is szélsőségesebb SOS Románia elnöke, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă EP-­képviselő virtigli magyargyűlölő, antiszemita, oltásellenes össze­esküvés-hívő szervezetével George Simionék pártjából vált ki 2021-ben. Október 5-én precedens nélküli döntést hozott az alkotmánybíróság: kizárta a jelöltek közül Șoșoacăt, mert következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit. Az EP-képviselő erre nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy eltiltásáról „a zsidók” tehetnek. A belpolitika lecsapott a kizárásra mint a PSD antidemokratikusságának bizonyítékára, mivel a döntést a többségben lévő szocdem kötődésű alkotmánybírák vihették keresztül. Mindez felvetette az alkotmánybíróság reformjának szükségességét – s előkerültek a Liviu Dragnea pártelnöksége idején megfogalmazott vádak a PSD totális hatalmi ambícióiról, amin változtatni Ciolacunak sok munkája volt, s most talán az megy veszendőbe.

Illyés Gergely szerint azután, hogy az EP-be kijutó, most 5-7 százalékra mért SOS Románia vezérét eltiltották az elnökjelöltségtől, a szavazói az általuk egyébként árulónak tartott Simion felé indulnak. „Az SOS Románia szavazói szerint valószínűleg nincs jobb opció nála” – vélekedik a szakértő. S mint a felmérések bizonyítják, a PSD-s Ciolacu érdeke lehet, hogy a vele szemben legkevésbé esélyes Simion lépjen elő fő ellenféllé, ezzel is elkerülve, hogy az elnökválasztás a miniszterelnököt adó kormánypártról szóló véleménynyilvánítássá alakuljon; Simionnal a ringben ugyanis a szélsőségesek elleni népszavazássá tudná fordítani a voksolást – magyarázza Illyés.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet szakértője úgy látja, antagonisztikus ellentét áll fenn Șoșoacă és Simion szavazói bázisa között, ezért az AUR jelöltje nem nyert az eltiltással, ezáltal Ciolacu sem. Sőt, a felháborodással inkább veszített Simion a Șoșoacăt elkaszáló alkotmánybírák PSD-s kötődése miatt. Az SOS Románia elnökének kiiktatása inkább az orosz–ukrán háborúban Kijevet teljes mellszélességgel támogató nemzetközi nagypolitika érdeke volt, amely nem akarhatta, hogy a román kórusból kiénekeljen a nyíltan oroszbarát politikus, inkább időben lecsavartatta a hangerejét. Más kérdés, hogy a parlamenti választáson jól jön a tiltás az SOS Romániának, hiszen a revansra vágyó Șoșoacă-hívek és a többi protestszavazó az áldozati narratívára rájátszó pártelnökkel szimpatizálva akár 10 százalék fölé is repítheti az eddig alig a felére mért szélsőséges pártot.

Az jól látszik, hogy az elnökválasztással a hús-vér jelöltek kerülnek reflektorfénybe – fogalmaz Illyés Gergely. Így sok a hibalehetőség, mint azt a Klaus Iohannis kilencmillió eurós elnöki golfpályája miatti botrány mutatja, vagy az, hogy Mircea Geoană születésnapi gratulációt küldött a négy éve halott Mihály királynak. A nagy megméretésig számos érdekes eseményt hozhat még az elnök- és parlamenti választási kampány.