Nemzetközi átvilágítás és stratégiai akciótervek: kihívások és megoldási javaslatok a HUN-REN számára

Nyitókép: HUN-REN

A magyar kutatás zászlóshajója a nemzetközi élvonal felé tart. E cél eléréséhez azonban világos és ambíciózus vízióra és intézményi szintű stratégiára van szükség. A stratégia mellett pedig számos alapfeltétel szükséges a vízió megvalósításához: rugalmasabb szabályozási környezetre, hosszú távon tervezhető és emelkedő finanszírozásra, valamint egyszerűbb és átlátható irányításra, hálózatos és egységes elvek alapján történő hatékony működésre van szükség. Dr. Szántó Zoltán Oszkárt, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Irányító Testületének tagját, a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánját kérdeztük a szervezet jövőjéről.

– Már több mint 1 éve tagja a HUN-REN Irányító Testületének? Hogy látja az elmúlt egy évet?
Azzal kezdeném a választ, hogy a HUN-REN fejlesztése a 2023-ban jóváhagyott és elfogadott új magyar innovációs stratégia, vagyis a Neumann János Program egyik fontos stratégiai akciója. Ennek átfogó célja a magyar tudományos kutatás zászlóshajójának, vagyis a HUN-REN-nek a nemzetközi élvonalhoz való további felzárkóztatása, a nemzetközi kiválósági szempontok maradéktalan érvényesítésével. 

Ehhez fogott hozzá a megújított Irányító Testület szoros együttműködésben a HUN-REN új menedzsmentjével, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Testülettel és az Elnök Körének tagjaival. Ez utóbbi két testületben 

 aki jelenleg a Szingapúri Nemzeti Egyetemen kutat vagy Lam Khin Yong professzor, a szingapúri Nanyang Technological University (NTU) ipari kapcsolatokkal foglalkozó alelnöke. Az elmúlt időszakban fontos lépések történtek a fejlesztések előkészítése terén, és ennek a folyamatnak jelentős mérföldkövéhez érkeztünk, ahogy az az 5. stratégiai workshopon elhangzott prezentációkból kiderül.

– Az elmúlt 6-8 hónapban lezajlott – talán a kutatóintézet-hálózat történetében először – egy teljeskörű nemzetközi átvilágítás. Miért döntöttek úgy, hogy ezt elindítják?
Minden fejlesztési projekt pontos és részletes helyzetkép felállításával kezdődik, és ez történt HUN-REN esetében is, mivel ahogy utaltam rá, a cél a nemzetközi kiválóság elérése minden területen. Ezért kézenfekvő volt, hogy a nemzetközi tanácsadó testület tagjainak bevonásával és külföldi jógyakorlatok érvényesítésével induljon el a folyamat. Ilyen átfogó és nemzetközi megmérettetésre még nem került sor az intézmény történetében. 
 

– Kik végezték ezt az átvilágítást, hogyan nézett ki a folyamat?
Nemzetközi és hazai szakértők, valamint a nemzetközi tanácsadó testület és az elnök körének tagjai vettek részt ebben a munkában. Különböző európai, amerikai és ázsiai kiemelkedő kutatóintézetek képviselői adták át tapasztalataikat, és egyúttal vették górcső alá a HUN-REN teljesítménymutatóit és működési mechanizmusait. 

– Milyen eredményeket hozott az átvilágítás? Mik az erősségek és mik a kihívások a hálózaton belül?
A megmérettetés során sok nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredmény került napvilágra, ami azt mutatja, hogy 

Kihívásként azonosította az átvilágítás a HUN-REN jelenleg tapasztalható szétaprózottságát, ami egyrészt szervezeti szinten, másrészt a kutatási témák számosságában is tetten érhető. Egy másik fontos kihívás a különböző tudomány területek közti együttműködés elmélyítése, ha tetszik az inter- és multidiszciplináris kutatások jelentős mértékű erősítése. 

Végül de nem utolsó sorban a HUN-REN jelenlegi működési környezetének kihívásai, a támogató és adminisztratív területek fejlesztése is napirendre került, a legújabb technológiai lehetőségek (pl.: mesterséges intelligencia) kiaknázásával. Ezen irányok követésének természetesen mind jogszabályi, mind erőforrást érintő (beleértve az ingatlanhelyzet rendezését) feltételei vannak, melyek előteremtése az előttünk álló időszak legfontosabb kihívása.

– Hogyan látja a HUN-REN jövőjét és mit lát, mit szükséges ennek eléréséhez?
Ismét hangsúlyozom, hogy a jelenlegi kiemelkedő eredmények mellett hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezik a hálózat. 

Ezt aztán intézetek és kutatócsoportok szintjére is le kell bontani, és az elengedhetetlen szervezetfejlesztésre is sort kell keríteni, beleértve a szervezeti kultúra fejlesztését. Mindezek fényében lehet a költségvetési kérdéseket felvetni, és rendezni hosszú távon azokat. A rugalmasabb szabályozási környezet, a hosszú távon tervezhető és emelkedő finanszírozás, valamint az egyszerűbb és átlátható irányítás, a hálózatos és egységes elvek alapján történő hatékony működés a stratégia sikeres implementálásának, a jövőkép realizálásának nélkülözhetetlen feltételei.