Svájci professzor: hosszútávú megállapodásra van szükség a HUN-REN és a Kormány között a kutatóhálózat megújítása érdekében

Nyitókép: HUN-REN

Szeptember 25-én a megtartotta stratégiai találkozóját a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN), amelyen bemutatták az elmúlt hat hónapban lezajlott nemzetközi átvilágítás eredményeit. A nemzetközi szakértőkből álló panelek alaposan értékelték a HUN-REN kutatóintézeteinek tudományos és szervezeti működését. 

Ebből az alkalomból kértük meg Dr. Alexander Zehnder svájci professzort, hogy ismertesse a vizsgálat eredményét és mutassa be a Magyar Kutatási Hálózat jelenét és lehetséges jövőét.

– Hogy látja a kutatás szerepét ma a világban, azon belül Európában és kiemelten Magyarországon?
A kutatás alapvetően az innovációk fejlesztését, a világ mélyebb megértését és új technológiák létrehozását jelenti. Kutatás nélkül a jövő nem túl fényes. Azok az országok, amelyek jelentős mértékben fektetnek kutatásba, gyorsabb fejlődést érnek el, jobb szakembereket képeznek, nagyobb bevételt generálnak, erősebb gazdaságuk van és stabilabbak. A tudomány és az innováció tehát kulcs a sikeres és biztonságos jövőhöz.

– Mi a szerepe ma egy állami finanszírozású kutatóintézet-hálózatnak a tudományban, az innovációban, valamint korunk nagy kihívásainak megoldásában? Mikor működik eredményesen egy kutatóintézet-hálózat?

Az államilag támogatott kutatások célja, hogy olyan társadalmi problémákat kezeljenek, amelyek jelenleg még nem állnak gazdasági érdeklődés középpontjában, és kevés érintett van körülöttük. Azonban ezekre a társadalmi kihívásokra – például a népességnövekedésre, a klímaváltozásra, a környezetrombolásra vagy az űrkutatásra – már most figyelmet kell fordítani. Mivel ezek kezdetben nem hoznak azonnali gazdasági hasznot, így a magánszektor nem fektetne beléjük, ezért az állam vállalja ezt a feladatot. Az államilag finanszírozott kutatások növelik a társadalom tudását és kritikus mennyiségű információt gyűjtenek, amelyek a jövőben kulcsfontosságúvá válhatnak a gazdaságok és országok számára.

A jövő sikerének kulcsa a nagy mennyiségű tudás létrehozása, amelyből később részben meghatározó információk válhatnak. A modern társadalmak egyre összetettebb kihívásaival az egyetemi kutatások már nem tudnak önmagukban megbirkózni,

Magyarország számára különösen fontos, hogy technológiai fejlődésbe fektessen, hiszen ez lehetőséget teremt arra, hogy az ország ne csak gyártóként, hanem új technológiák és szolgáltatások fejlesztőjeként is előrelépjen.

A jól működő kutatási hálózatok világszerte jelentős hatással vannak a GDP-re, és szinte egyenes arányban növelik az ország gazdasági teljesítményét. 
A sikerhez azonban három alapvető elem szükséges: először is a kormány és a kutatási szervezetek közös célokban kell, hogy megállapodjanak 4-6 éves távlatban, majd a kutatókat szabadon kell hagyni dolgozni. Másodszor, nem szabad kompromisszumot kötni a minőség terén – a kiváló eredmények alapja mindig a minőség. Harmadszor, megfelelő finanszírozásra van szükség, különben a legtehetségesebb kutatók elvándorolnak, és az ország elveszíti tudásbázisát. Ha Magyarország versenyképes akar maradni a nemzetközi színtéren, elengedhetetlen, hogy pénzügyileg is támogassa a kutatást.

– Ön vezette a nemzetközi értékelést (átvilágítást), kik vettek ebben részt és hogyan zajlott a folyamat?
A HUN-REN kutatóintézeteinek nemzetközi átvilágítása során egy alapos, önértékeléssel induló folyamat zajlott le. Az intézetek beszámoltak tevékenységükről, majd egy nemzetközi szakértői panel, amely több mint 100 tagot számlált, meglátogatta és értékelte őket. A szakértők közvetlenül beszéltek a tudósokkal és az intézetek vezetésével, majd konszenzusos módon készítették el a jelentést.

A folyamat segített az intézeteknek kilépni a napi rutinból, és egy külső tükörbe nézve felismerni, hol van szükség változtatásra. Az eredmények alapján mostantól egy összefogottabb és versenyképesebb kutatási hálózat működhet Magyarországon, amelynek pozitív hatásai az elkövetkező években érezhetők lesznek.
Összességében a nemzetközi értékelés nemcsak a HUN-REN egésze számára volt hasznos, hanem az egyes intézetek is profitáltak belőle, hiszen lehetőségük nyílik a nemzetközi szakértők kritikus, független értékelése nyomán javítani a működésükön.

–  Hogyan látja a HUN-REN jelenét? Mik az erősségek, mik a fejlesztendő területek?

Magyarország erősségei közé tartozik a matematika és a fizika terén elért kimagasló teljesítmény, hiszen a világ legjobbjai közé tartoznak a magyar szakemberek. A vizsgált intézetek nemzetközi szinten is az élmezőnybe tartoznak. Az orvostudományban szintén kiváló eredményeket értek el, és meglepő módon az ökológia terén is Európa, sőt talán a világ legjobbjai között vannak.

Az intézetek gyakran alulértékelik saját képességeiket, és nehezen versenyeznek a nemzetközi porondon, miközben más országok intézetei hajlamosak a felfújni saját eredményeiket. Továbbá a társadalomtudósok, mérnökök és természettudósok közötti együttműködés Magyarországon belül is gyenge, ami akadályozza a további fejlődést. Az átvilágítás alapján javaslatként megfogalmazott új, egységesebb szervezeti struktúra megteremtheti a lehetőséget a különböző területek közötti nagyobb együttműködésre, amely hosszú távon az ország teljes kutatási hálózatát megerősítheti.

–  Mely nemzetközi példák szolgálhatnak jó gyakorlatként, amikor a HUN-REN fejlesztéséről gondolkodunk?
A svájci kutatási rendszer kiválóan működik, hiszen azon a három alapvető pilléren nyugszik, amelyet az előbb említettem, és ez a sikerük titka. Ugyanakkor Németország és Hollandia is példaértékű tudományos hálózatokat épített ki. Németországban za ország méretéből adódóan bonyolultabb a kutatásszervezés, míg Hollandia, amely méretben közelebb áll Magyarországhoz, szintén kiváló tudományos teljesítményt nyújt. Magyarországnak érdemes lenne tanulmányoznia a nagy országok hibáit és a kisebb országok sikereit, majd ezekből kialakítania egy saját, hatékony rendszert. Példaként említhetők még a skandináv országok és Spanyolország is, ahol az elmúlt évtizedekben sikeresen létrehoztak erős kutatási hálózatokat. Ezek az országok úgy szervezik kutatásaikat, hogy megőrzik a szabadságot és a rugalmasságot, de egyértelmű célokat tűznek ki. Magyarország és benne a HUN-REN feladata, hogy kiaknázza az ország meglévő tudományos erőforrásait és lehetőségeit, és csiszolja azokat a „rejtett aranyrögöket”, amelyek már most is megvannak itthon.

– Hogyan látja a HUN-REN jövőjét? Milyen jövőképet látna előremutatónak? Mi szükséges ennek eléréséhez – különösen a működési (szabályozási) környezet, a finanszírozás, az irányítás területén?
Ahhoz, hogy a HUN-REN sikeresen működjön és előrelépjen, három alapvető tényezőt kell figyelembe venni. Először is, a kormánnyal és a társadalommal közösen kell meghatározni a célokat a következő 5-10 évre, és azt, ahogyan ehhez a HUN-REN hozzá tud járulni. A HUN-REN-nek kell előállnia javaslatokkal, majd ezekről tárgyalni kell, hogy egy közös stratégia alakuljon ki az ország jövőjére vonatkozóan.

Végül, kompromisszummentesen kell a legtehetségesebb kutatókat kiválasztani. Nem szabad beérni a második vagy harmadik legjobb jelölttel. Ha szükséges, inkább tovább kell keresni, hogy valóban a legkiválóbb szakemberek töltsék be a pozíciókat. A siker kulcsa tehát a stratégiai együttműködés, a megfelelő anyagi támogatás és a legjobbak kiválasztása.

– Végezetül, mit üzen a magyar kutató-társadalom tagjainak?
Legyetek büszkék arra, amit eddig elértetek, és tegyetek azért, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely még versenyképesebbé tesz titeket és az országot a jövőben. Az országnak erre van most szüksége.