Hamarosan üzemanyag-ellátási válsággal nézhet szembe Csehország
Ha lejár a derogáció, a cseh piac évi 4 millió tonna kőolajtól eshet el, ami nagy válsághoz vezethet.
Szép summák ütötték a markukat az Oroszországgal való üzletelésből, de a Kreml sem járt rosszul.
Míg Magyarországot szünet nélkül ócsárolják az orosz olaj vásárlásáért, hazánk szélárnyékában Csehország igen jól keres ugyanezen az orosz olajon – derül ki a POLITICO elemzéséből. A brüsszeli lap azt írja:
„Csehország, Ukrajna egyik legközelebbi szövetségese engedte, hogy olajfinomítói több mint egymilliárd euró extraprofitot keressenek a kedvezményes orosz üzemanyag vásárlásán, miközben az alternatívák rég elérhetők”.
A lap ezt a Center for the Study of Democracy és a Center for Research on Energy and Clean Air kutatóintézetek hétfői jelentéséből olvasta ki, amelyben a kutatók megállapítják: Csehország több mint hétmilliárd eurót költött orosz olajra és gázra, több mint ötször annyit, mint Ukrajna támogatására (arra 1,29 milliárd jutott). Külön pikáns, hogy
Csehország orosz olajimportjának oroszlánrészét épp egy lengyel cég, az Orlen Unipetrol bonyolítja,
s ők is kerestek ezen a legjobban. 2023-ban ugyanis átlagosan ötödével volt olcsóbb a cégnek a Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot érintő olajszankció-kivétel révén hozzáférhető orosz olaj, mint az azeri, s ebből a lengyel Orlennek extraprofitja származott, melyet aztán a cseh állam megadóztathatott. Az Orlen Unipetrol a lengyel PKN Orlen olajvállalat csehországi leányvállalata; az Orlen legnagyobb résztulajdonosa a Donald Tusk vezette lengyel állam.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha lejár a derogáció, a cseh piac évi 4 millió tonna kőolajtól eshet el, ami nagy válsághoz vezethet.
A kutatók szerint 1,2 milliárd euró körüli extraprofit keletkezett ezen a módon; ez hozzávetőlegesen 480 milliárd forint.
S a történet itt még nem áll meg: a két kutatóintézet szerint miközben a szankciós kivétel az orosz olajról való leválásra hagyna csak időt a három érintett tagállamnak, Csehország és a lengyel Orlen arra használták a kivételt, hogy növeljék Csehország függését az orosz olajtól. A háború előtt a Csehországban felhasznált kőolaj fele volt orosz, 2023-ra ugyanakkor ezt 60 százalékra sikerült növelni, s csak mostanra állt vissza a korábbi arányra. A kutatók szerint ráadásul „a piacon bőven elég fölös kapacitás van ahhoz, hogy Prága teljes mértékben megszüntesse Oroszországtól való függőségét”, például az olaszországi Trieszt kikötőjéből induló transzalpin olajvezeték, vagy a Horvátországból felfutó Adria vezeték révén.
Ukrajna szankcióügyi biztosa, Vladiszlav Vlaszjuk a helyzetet úgy kommentálta:
„csalódást keltő”, hogy „baráti országok” még mindig nem utasítják el teljesen az orosz energiát,
s az EU-s kivételeknek „nem kellett volna növelniük az orosz olajtól való függőséget”, így aztán felmerül, hogy a kivételre esetleg már nincs szükség.
Csehország ipari és kereskedelmi minisztériuma azt nyilatkozta, hogy elkötelezettek „az orosz fosszilis energiahordozóktól való támaszkodásunk befejezésére olyan gyorsan, ahogy az technikailag lehetséges”. Ugyanakkor jelezték, hogy az Orlen egy magáncég, amelynek döntéseit nem a cseh kormány irányítja.
Az Orlen Unipetrol a POLITICO-nak hangsúlyozta, hogy vállalatuk „betart minden nemzeti és nemzetközi törvényt és jogszabályt”, és „előkészíti a nem orosz olajfajtákra való teljes átállást”, emellett
„ma az ORLEN csoport finomítóiban feldolgozott olaj 90 százaléka Oroszországon kívülről érkezik”.
Luke Wickenden, a Centre for Research on Energy and Clean Air POLITICO-nak nyilatkozó szakértője szerint ugyanakkor az Orlen szép szavai ellenére továbbra is mintegy havi ötvenmillió eurót (húszmilliárd forintot) fizet be az olajra kivetett adókon keresztül a Kreml kincstárába.