Mit gondol Trump és Harris? – ezek a témák döntik majd el az elnökválasztást

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS, KAMIL KRZACZYNSKI / AFP

Néhány hét múlva, november 5-én az Amerikai Egyesült Államok megválasztja következő elnökét. A közelgő 2024-es elnökválasztás mindkét jelölt számára nagyon fontos. Egyrészt Kamala Harris azt tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok történetének első női elnöke legyen, másrészt Donald Trump olyan bravúrt próbál elérni, ami korábban csak egyszer sikerült az Egyesült Államok történetében: visszaszerezni a Fehér Házat, miután elvesztette azt.

Neoliberalizmus vagy lépés a paternalizmus felé? 

A felmérések szerint az amerikai választóknak a gazdaság helyzete a legfontosabb téma, ezen belül is a magas élelmiszer- és lakhatási költséget leszorítása. Az évtizedek óta nem látott magas infláció közepette a Pew Research szerint felmérése szerint az amerikai választók szerint a jelöltek által képviselt gazdaságpolitikának döntő jelentősége lesz abban, hogy kire fogják leadni a voksukat. A statisztikák szerint ebben témában Donald Trump áll jobban, a Gallup felmérése szerin

miközben ugyanazt csak 45 százaléka tudja elképzelni Kamala Harrisről.

Trump inkább egy jobboldali gazdaságpolitikát képvisel, amelynek első számú célja, hogy csökkentse az adókat, a bürokráciát. Azonban az utóbbi években a Republikánus Párton belül is teret nyert egy olyan irányvonal, amely nem tekint ördögtől való dologra az állami beavatkozásra olyan területeken, mint az otthonteremtés, vagy éppen a gyermekvállalás ösztönzése. Emiatt Trump ígéretei között szerepel a gyermekvállalás költségeinek csökkentése. Ebből a szempontból Trump politikája a legtöbb hasonlóságot a magyar gazdaságpolitikával mutatja. 

A korábbi elnök gyakorlatilag minden importárura általános, 10-20 százalékos vámokat javasolt, valamint a Kínából származó árukra 60 százalékos – vagy még magasabb – vámok kivetését.

Harris kampányának középpontjába – mint minden témában – az áll hogy

Harris azt mondta, ha megválasztják elnöknek, akkor egy a „középosztályra koncentráló esély gazdaságot” akar felépíteni. Várhatóan azonban Harris a Biden-kormányzat gazdaságpolitikáját fogja folytatni, amely magában foglalja a szélsőséges zöldpolitikát is, ez utóbbi valószínűleg megakadályozza minden olyan ígéret teljesülését, amelyet Harris a kampányban elmondott.

Harris Trump adócsökkentő politikájával szöges ellentétben inkább növelné az adókat, sőt olyan közgazdaságilag képtelen ötlettel is előállt, hogy az értékpapírok még nem realizált profitja után is adót kellene fizetni. Harris tehát inkább egy baloldali gazdaságpolitikát vinne tovább. 

Reprodukciós jogok, abortusz vs. életvédelem

A felmérések szerint míg Harris támogatóinak 67 százaléka kulcsfontosságú kérdésnek tartja az abortuszt, addig Trump támogatóinak csak 35 százaléka osztja ezt a nézetet. 

Trump ennek ellenére is nehéz helyzetben van a kérdésben, hiszen egyensúlyozni kell a legkonzervatívabb életvédők és a liberálisabb hozzáállású szavazók véleménye között. 2022-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe vs. Wade döntést, amely országosan számára biztosította az abortuszhoz való jogot. A volt elnök legutóbbi kijelentései szerint az abortusz szabályozását ennek megfelelően a tagállamokra kell bízni.

Harris ugyanakkor ebben is a balliberális oldal szélsőségesebb nézeteit vallja, nem véletlenül hiszen az olyan szervezetet lobbija, mint a Planned Parenthood – amely kiterjedt abortuszklinika hálózatot működtet –  mögötte állnak. Harris hangoztatta, hogy támogatja a nők abortuszhoz való jogának szövetségi szintű védelmének visszaállítását.

Nyitott határok és nyílt társadalom vagy rend? 

Ami a kampánytémák között a demokraták számára az abortusz az a republikánusok számára a bevándorlás. Donald Trump a határok szigorú védelmét képviseli, szerinte a bevándorlás nagyban hozzájárul a közbiztonság romlásához is, ezért mindenképpen rende tenne. Trump ígéretet tett, hogy

Ígérete szerint az Egyesült Államok történetének legnagyobb deportálási akcióját fogja végrehajtani. Több korábbi intézkedést is visszahozná, köztük a Mexikóban maradás programját, a 42. cikkelyt és újra beutazási tilalmat rendel el bizonyos országokkal szemben. Megfogadta, hogy visszavonja azokat a programokat, amelyek megakadályozzák az illegális migránsok kitoloncolását. Trump azt is megígérte, hogy az állampolgársági törvényben is változtatna, így például az illegális migránsok gyerekei nem kapnának automatikusan amerikai állampolgárságot, ha az Egyesült Államok területén születnek.

Harris, akit számos kritika ér bevándorlási politikája miatt, nem részletezte álláspontját a témában azon túl, hogy elmondása szerint támogatja a szigorúbb határvédelmet. Ugyanakkor a Demokrata Párt a nyitott határok politikáját, és nyílt társadalom ideológiáját képviseli, így nehéz elképzelni, hogy Harris valóban fellépni a migrációval szemben. Annál is nehezebb ezt elképzelni, hiszen Sorosék bőkezű támogatói az alelnöknek. 

Izolacionizmus vagy világcsendőrség? 

Trump, akinek inkább izolacionista a külpolitikai felfogása, az elmúlt években többször is hangoztatta, hogy a világ békésebb hely volt, amikor ő volt hatalmon. A globális szövetségekkel mindig is szkeptikusabb volt, korábban nem zárta ki, hogy kilép a NATO-ból, és még azt is felvetette, hogy esetleg más szövetségekből is.

„Minden egyes nappal, amikor ez a helyettesítő csata Ukrajnában folytatódik, globális háborút kockáztatunk” – mondta egy tavalyi nyilatkozatában. Azt mondta, hogy egy nap alatt tűzszünetet tudna elérni. Legutóbb pedig arról beszélt, hogy a mostani demokrata kormány politikája miatt a következő hónapokban kirobbanhat a harmadik világháború. Trump azt is megfogadta a kampányban, hogy „alapvetően átértékeli” az Ukrajnával kapcsolatos megközelítést.

Kínával kapcsolatban főleg a kereskedelmi kérdéseket emelte be a kampányába, és azt ígérte, hogy megvédi az amerikai érdekeket Pekinggel szemben. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Tajvannak meg kell fizetnie az Egyesült Államoknak a védelmet. Továbbá azt is kijelentette nemrég, hogy azokat az országokat szankcióval akarja súlytani, amelyek nem használják a dollárt tartalékvalutaként. Ugyanakkor, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen hatása lesz nem egyértelmű.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban hasonló a megközelítése, mint Ukrajnával kapcsolatban, és azt ígérte, hogy

Emellett azt is rendszeresen hangoztatja, hogy a valaha volt leginkább Izrael barát amerikai elnök, akinek sikerült tető alá hozni az Ábrahám-egyezményeket is.

Harris külpolitikai kérdésekben tovább folytatná azt a héja felfogást, amely érdekes módon korábban többségében még a Republikánusokat jellemezte, ma már azonban pont a demokraták hajlanak ebbe az irányba. Röviden összefoglalva Harris vezetésével Washington tovább folytatná azt „aktív” külpolitikát, amellyel az utóbbi években évtizedekben számos forradalmat, polgárháborút, háborút robbantottak ki, valamint

Az alelnök számára a legtöbb problémát a közel-keleti konfliktus jelenti, mivel a demokrata szavazóknak van egy igen aktív palesztin barát magja, akik hevesen ellenzik Izrael támogatását. Az utóbbi hetekben pedig különösen fontos kérdés lett a konfliktus eszkalálódásának elkerülése, mivel egy széleskörű közel-keleti háború katasztrofális hatással lenne a demokraták kampányára. Harris Kínával kapcsolatban valószínűleg folytatná Biden Kínával szembeni kemény megközelítését, valamint azt is kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani az Egyesült Államok Tajvannal szemben vállalt kötelezettségeit.

***