Kabaré az Európai Unióban: végre kimondták, milyen változásra van szükség

Nyitókép: AFP/Frederick Florin

Nagyszabású könyvbemutatót rendeztek a Mathias Corvinus Collegiumban, az eseményen elemezték Oswald Spengler utolsó nagyszabású művét, A döntés éveit, mely 1933 augusztusában jelent meg.

– erősítette meg Csejtei Dezső fordító, egyetemi tanár, filozófiatörténész, akinek Juhász Anikóval közös tanulmánya zárja a művet, mely a spengleri gondolatok megértését segíti. A szakértő ezzel arra utalt, hogy 1933 januárjában Adolf Hitler hatalomra jutott, ám Spengler 106 oldallal már kész volt addigra, és nem is változtatott, mondván, hosszabb távra ír, nem rövid politikai időszakokra.

Visszabillenni a történelmi hagyományok közé

A professzor rámutatott, hogy a szerző idegenkedett a nemzeti szocializmustól, hiszen müncheni lakosként a kezdetektől figyelte a tevékenységét. Elutasította a tömegmozgalmakat, a faji alapú elméleteket és az antiszemitizmust, egyértelműen az állami főhatalom mellett foglalt állást, ami felett nem állhat egyetlen párt sem. 

A kötet tartalmaz számos olyan meglátást, előrejelzést, melyek 2024-ben legalább annyira érvényesek, mint megírásuk idején – Spengler például egyértelműen írt a világháborúk koráról és a nyugati civilizáció lassú hanyatlásáról, amellyel napjainkban is foglalkoznunk kell.

– fogalmazott Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, aki emlékeztetett, a könyvben megjelenik az az arctalan, technokrata társadalom, amely megpróbálja átalakítani azt a keresztény-zsidó nyugati kultúrát, amit ismerünk. A szerzőt taszította a hordaérzés, és az érdekelte, hogyan lehetünk képesek visszabillenteni a társadalmat a történelmi hagyományok közé.

Európa hanyatló szerepe a világpolitikában

A panelbeszélgetés során Csejtei Dezső kiemelte, hogy

A könyv megjelenése idején Németország a partvonalon kívülre került, ám Spengler éles szemmel vette észre, hogy a németek nélkül lehetetlen világpolitikát folytatni.

A professzor idézte az ismert mondást, mely szerint ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik, majd hozzátette, az egész kontinensre kihat, ha a németeknél válság üti fel a fejét – erre már Spengler is felhívta a figyelmet. A szakértő megjegyezte, akadnak olyan teóriák, amelyek félrecsúsztak A döntés éveiben, például a vízió az Egyesült Államok felbomlásáról – Szalai Zoltán mosolyogva közbe vetette, hogy ezzel azért várjuk meg a novemberi elnökválasztást.

A főigazgató hangsúlyozta, Spengler volt az egyik első európai gondolkodó, aki észrevette a globalizációs folyamatokat: a versengés nem csak Európán belül zajlik, a világháborúkban pedig szerepet játszanak a kontinensek és a kultúrák harcai.

– tette hozzá Szalai Zoltán, aki másik fontos pontként az Oroszországhoz fűződő viszonyt jelölte meg,

Kabaré, ami az Európai Unióban zajlik

Szerinte évszázadok óta az egyik legnagyobb vita a német társadalomban, hogy milyen legyen a kapcsolat Oroszországgal. A szociáldemokraták válasza az volt, hogy össze kell kötni a német és az orosz gazdaságot, a fogyasztókat, a nyersanyagokat, ennek lett az eredménye például az Északi Áramlat – amit az orosz-ukrán háború kezdete után felrobbantottak.

A beszélgetés során, nézői kérdésre válaszolva szóba kerültek az államférfi jellemvonások is, a különböző karakterek egészen Platón koráig, amikor a professzor úgy fogalmazott az Európai Parlamentben történtekre utalva: