Jól fizető állás diploma nélkül? Lehetséges! Mutatjuk a részleteket!

Nyitókép illusztráció. Fotó: Eugenio Marongiu / Connect Images / Connect Images via AFP

Jól fizető állásra vágyik? A LinkedIn szerint ehhez már nem is feltétlen kell diploma – derült ki az Euronews cikkéből.

A lap példaként az Egyesült Királyság vállalkozásait hozta, melyek felvételi szokásai az elmúlt években alaposan megváltoztak. Kiderült, 

pedig korábban az élt a köztudatban, hogy egy jó álláshoz főiskolai vagy egyetemi végzettség a belépő.

Közölték a LinkedIn – amely a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata, és egyben az álláskeresésre is épít – friss tanulmányát is, mely szerint 2021 óta 14,2 százalékkal nőtt a diplomát nem igénylő brit álláshirdetések száma. Ez állítólag annak tudható be, hogy a vállalkozások 

amelyek nem mérhetők diplomával.

Továbbá az a munkaerőpiaci folyamat is visszább vethette a diplomás álláshirdetések számát, hogy egyre több olyan képzési alternatíva jelent meg – részképzések, tanulószerződéses szakmai gyakorlatok, tanfolyamok – amelyek versenyképes tudást nyújtanak az álláskeresőknek.

Sokféle út vezet a sikeres karrierhez

Ezek az új szempontok a felvételi módszerek megváltozását is eredményezik. A vállalatok pedig felismerték, hogy a műszaki és munkaspecifikus készségek könnyebben elsajátíthatók a különböző belépőszintű jelöltek számára.

A LinkedIn kutatása továbbá arra is rávilágított, hogy az új munkatársakat felvételiztetők ötször 

Janine Chamberlin, a LinkedIn brit menedzsere az Euronews megkeresésére azt válaszolt: „fontos tudni, hogy a sikeres karrierhez sokféle út vezet. A munka világa gyorsan változik, – különösen az AI korában – és a vállalkozások újragondolják, hogyan veszik fel és képzik az embereket, hogy enyhítsék a hiányosságaikat”.

„A cégek egyre inkább belátják, hogy az alkalmas jelölteket nemcsak a diplomáik száma alapján lehet beazonosítani. Ez különösen a belépő szintű munkakörökre igaz. Azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások újabban 

 Idővel pedig, ha szükséges, kiképezik a saját igényeik szerint a különböző pozíciókra” – magyarázta a szakértő.

Az AI előretörés felértékeli a „puha készségeket”

Az Euronews cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia előretörése is hozzájárult ahhoz, hogy a már említett „puha készségek” előtérbe kerültek. 

Idézték Gemma Aldridge, a Siemens egyik vezető munkatársát is, aki hangsúlyozta,  hogy „az egyéni potenciálokra való fókuszálás a folyamatos tanulás és alkalmazkodóképesség kultúráját honosítja meg, ami elengedhetetlen a mai dinamikus környezetben való boldoguláshoz. Nem csupán a készséghiányt kezeljük: olyan, felkészült munkaerőt hozunk létre, amely innovatív, rugalmas és képes a gyorsan változó világban is a fejlődé előmozdítására”.

Az összeállításban arra is kitértek, hogy amellett, hogy a vállalatok nyitottabbak a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező pályakezdők felvételére, ma már hajlandók képzéseket is felajánlani, hogy segítsék a munkával kapcsolatos technikai követelmények elsajátítását. Ez magában foglalja az ügyfélszolgálati képzést, valamint a műszaki vagy az adminisztratív támogatást is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Úgy tűnik, nemcsak a briteknél esett vissza a diplomát elváró álláshirdetések száma. A Profession.hu még februárban számolt be arról, hogy az elmúlt évek során idehaza is hasonló tendencia figyelhető  meg.

2020-ban az összes hirdetés 34 százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, 

Az elemzésből arra is kitértek, hogy a diplomás pályakezdők átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint, ami közel százezer forinttal alacsonyabb, mint a 402 200 forintos átlagos diplomás bérigény.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára pár hónappal ezelőtt lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem választaná el a szakmát és a diplomát egymástól.

Kijelentette, hogy

Célunk, hogy a mérnökeink először technikumban tanuljanak, és utána legyenek egyetemi mérnökök. Ezáltal jóval nagyobb lesz a technikai tudásuk. Az egyetemek nyitottak erre, épp ezért a szakképzés ötödik évében a legjobb eredményeket elérőknek úgynevezett előzetes hallgatói jogviszonyt tudnak a felsőoktatási intézmények felajánlani. Tehát már középfokon van egy kapcsolat a felsőoktatás és a technikum között” – ismertette.

Majd azzal folytatta, hogy emellett elindították a kétéves, érettségi utáni képzéseket is. Továbbá megemlítette még az okleveles technikus képzést is, ahol még a tartalmakat is összehangoljuk a felsőoktatással. Ezekről a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem kreditpontokkal is – sorolta Pölöskei Gáborné.

A helyettes államtitkár végül arra hívta fel a figyelmet, hogy „van, akinek az átjárhatóságok miatt fél vagy egy évvel is lerövidülhet az egyetemi képzése. Ma már nincs választási kényszer a szakma vagy diploma között.”