„A szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája” – helyettes államtitkár a Mandinernek

Teljesen megújult a magyar szakképzési rendszer, így rengeteg újdonság és lehetőség várja a továbbtanulni vágyókat. Többek között a gyakorlatorientált oktatás annak a biztosítéka, hogy a munkaerőpiacon versenyképes tudással és tapasztalattal legyenek felvértezve a végzett fiatalok. Mindezt hatalmas fejlesztések segítik: országosan 96 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképzés modernizációjára. A fejlesztések érintik a digitalizációs beruházásokat, illetve olyan infrastrukturális átalakításokat, mint például az épületenergetikai fejlesztések, vagy tanműhely felújítások. A beruházások 31 szakképző intézmény 34 telephelyén indulnak el hamarosan.

***

Az elmúlt években átalakult a szakképzés rendszere. Ennek a hatásai mennyire érezhetők a piacon?

Ezt a kérdéskört több oldalról lehet megközelíteni. Az átalakítás során külön szedtük az iskolai keretek között megszerezhető alapszakmák oktatását, melyek számát közel 800-ról 178-ra csökkentettük. Míg piaci képzési viszonyok között maradtak azok a képzések, amelyek egyéb más programkövetelményekkel bírnak. A vállalati, belső képzések rendszere pedig továbbra is változatlanul jól működik: 

 Kijelenthető, hogy egy jóval rugalmasabb, a változásokra gyorsabban reagáló képzési rendszert akartunk létrehozni és ez sikerült is.

Mik számítanak slágerszakmának?

A szakképzés esetében két iskolatípus van: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikumról egyenes út vezethet a felsőoktatásba, de 

Ebben az iskolatípusban a legnépszerűbb a gépgyártás, a mechatronika vagy az informatika, de ugyanúgy a gazdálkodás-menedzsment terület is. Amit a jövőben mindenképp növelni szeretnénk az a jól képzett turisztiki, vagy a vízügyi szakemberek száma, mert ez az ágazat egyre több képzett munkaerőt igényel.

A hároméves szakképző iskolák tekintetében elmozdulást látunk az építőipar felé, ezt jó lenne fenntartani. A felnőttképzéseknél pedig azt tapasztaljuk, hogy olyan szakmákat tanulnak, amelyekből jól meg lehet élni. Például sokan jelentkeznek villanyszerelőnek. Az előző évben 91 ezer felnőttet oktattunk, akik javarészt „kétkezi szakmákat” választottak. A lerövidített szakmai képzés és az ingyenesség, egyre több felnőttet vonz be, ugyanis a kormány támogatja két szakma ingyenes megszerzését.
A gyerekek ugyanakkor előszeretettel választják a technikumot, ahova egyre jobb átlaggal érkeznek.

Egyre több nagyvállalat telepszik meg Magyarországon. Elég csak a debreceni akkumulátorgyárra vagy a BYD-ra gondolni, amely első európai üzemét nálunk építi meg. Mennyire tud gyorsan reagálni ezekre a beruházásokra a szakképzési rendszer?

Ennek már kialakult a folyamata. Ezek a nagyvállalatok a munkaerő igényeikkel már nem is a ágazatirányítást keresik meg, hanem sokkal operatívabbak. Egyenesen a helyi szakképzési centrumokhoz fordulnak. Ezek az intézmények ezután „útbaigazítást” nyújtanak a munkaadóknak ahhoz, hogy mely intézményekhez tudnak fordulni, hol képeznek az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. 

Nagyon előrelátóak, így már 9. évfolyamon tudunk BMW- vagy Audi-osztályt indítani, ahonnan egyenes út vezet a diákoknak az adott gyárakhoz.

De a váratlan gyárbetelepítésekre, vagy a már meglévő cégek fejlesztéseire, technológiaváltásaira is hatékonyan tudunk reagálni. Az átképzésekbe is be tudunk csatlakozni iskolai szinten, tudunk a felnőttek felé is nyitni, rövidített, nem ritkán egyéni képzésekkel. Ezekre is képesek a centrumok, mivel a jogszabály lehetővé teszi a beszámítás rendszerét. Azaz a korábbi végzettségek és tapasztalatok révén jócskán lecsökkenhet az iskolapadban töltendő idő.

Mi éri meg manapság jobban: egy jó szakma vagy egy diploma?

Nem választanám el a kettőt egymástól. Olyan az iskolarendszerünk és az új képzési formánk, hogy az az érettségi, amit a szakképzés vagy a technikum végén szereznek a diákok, az megegyezik a gimnáziumi érettségivel. Ugyanaz a tananyag matematikából, történelemből, idegen nyelvből. Ugyanabból vizsgáznak, mellette egy szakmát is elsajátítanak. Tavaly 35 280 diák tett érettségi vizsgát, közülük 14 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, és 10 500 főt fel is vettek.

A szakképzés ma már a felsőoktatás előszobája. Célunk, hogy a mérnökeink először technikumban tanuljanak, és utána legyenek egyetemi mérnökök. Ezáltal jóval nagyobb lesz a technikai tudásuk. Az egyetemek nyitottak erre, épp ezért a szakképzés ötödik évében a legjobb eredményeket elérőknek úgynevezett előzetes hallgatói jogviszonyt tudnak a felsőoktatási intézmények felajánlani. Tehát már középfokon van egy kapcsolat a felsőoktatás és a technikum között.

Emellett elindítottuk a kétéves, érettségi utáni képzéseket is. De érdemes még megemlíteni az okleveles technikus képzést is, ahol még a tartalmakat is összehangoljuk a felsőoktatással. Ezekről a fiatalok nemcsak érettségivel és szakmával lépnek ki, hanem kreditpontokkal is. 

Ma már nincs választási kényszer a szakma vagy diploma között.

Egy jó szakma megszerzése jelenthet-e kitörési lehetőséget a roma fiatalok számára?

Kiterjeszteném ezt a kört a hátrányosabb helyzetű fiatalokra. A szakképzés egy nagy lehetőség arra, hogy egy olyan karriert tudjanak maguknak felvázolni, amelyet a családi hátterük nem tenne lehetővé. Az átalakítás során úgynevezett rugalmas tanulási utakat is létre hoztunk. Gondoltunk azokra is, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát. Ők a„Dobbantó programban” folytathatják nálunk a tanulmányaikat 15 éves kortól. Ebbe a képzésbe az általános iskolák átadhatják nekünk a tanulóikat, mert itt egyénre szabott, kompetenciafejlesztés zajlik olyan rugalmas tanulási környezetben, melyet a diákok jól viselnek, jól reagálnak le. Nagyon alacsony épp ezért a lemorzsolódás. 

és utána egy szakmát tudjunk a kezükbe adni. Van akinél 6 hónap elegendő az alapkompetenciák felfejlesztésére, míg másnál ez két év is lehet. De az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fél év után továbblépnek a műhelyiskolába, ahol egyfajta mester-inas kapcsolat van az oktatók és a tanulók között. Ez egy nagyon gyakorlatorientált képzési forma, nincsenek tantárgyak. Innen részszakmával kerülnek ki a fiatalok, így be tudnak lépni a munkaerőpiacra, de egy jó része a tanulóknak általában úgy dönt, hogy becsatlakozik az iskolarendszerű képzésbe, és teljes mértékben elsajátítja az adott szakmát. Most az „a házi feladatunk”, hogy a Dobbantó és a műhelyiskola hálózatát kiterjesszük, és minden olyan fiatalkorút bevonjunk ebbe, akinek ez kitörési ehetőséget jelenthet.

Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika kiszorítja a „szakikat” a munka világából?

Minden előrejelzés azt mutatja, hogy pár éven belül szakmák fognak eltűnni, és új szakmák születnek, melyek egyre bonyolultabbak lesznek. 

 Úgy gondolom, hogy ez a technika a munka hatékonyságán és dinamikáján javítani fog. Ahol erőteljesebben teret kérhet majd magának az az orvoslás, az egészségügy és az autóipar területe.
Azonban azt is érdemes észben tartanunk, hogy a robotok is meghibásodhatnak, és egyelőre nem egy másik robot, hanem egy szakember tudja megjavítani őket! Azonban mindez azt üzeni, hogy tudni kell bánni a mesterséges intelligenciával, jól kell használnunk az oktatásban, és a szakmákba is be kell illeszteni helyesen. Elkezdtük, de még nagyon az út elején járunk.

Ahol pedig még a digitalizáció területén dolgunk van, az az agrárágazat. Mielőbb fejlesztő pályára kell tennünk, mint ahogy az a gépipar vagy az elektronikában történt.

***

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay. Belső kép: MTI/Hegedüs Róbert