Így próbálták ellehetetleníteni Orbán Balázs doktoriját

A miniszterelnök politikai igazgatója végre az ELTE-n átvehette februárban elnyert doktori címét. A sikerig azonban hosszú és rögös út vezetett.

A Manhattan Institute szakértői szerint az alapítványi modell és az MCC is azt bizonyítja, meglehet törni a progresszív uralmat az egyetemeken.
Ilya Shapiro, a Manhattan Institute alkotmányjogi igazgatója és Charles Yockey, a szervezet korábbi jogi elemzője a Newsweekben méltatták a magyar felsőoktatási reformot, amely szerintük mintául szolgálhat a konzervatív kormányok számára Nyugaton, ahol az egyetemeket ideológiai konformitás uralja. Kiemelik, hogy az Orbán Viktor vezette kormány által bevezetett alapítványi modell – amely kuratóriumok által irányított egyetemekre épül – elősegíti az elszámoltathatóságot és az akadémiai integritást a politikai spektrum egészén, szemben a nyugati intézményekben uralkodó „progresszív ortodoxiával”. Ezek a struktúrák hasonlítanak a Németországban és Hollandiában működőkhöz, így az ellenük irányuló nyugati kritikák nem szakmaiak hanem politikai:
Magyarország kritikusai nem a működési zavaroktól tartanak, hanem a versenytől.
Példaként említik Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának PhD-disszertációját, amelynek sikeres védését baloldali akadémikusok politikai alapon támadták, noha az akadémiai és eljárási követelményeknek megfelelt.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök politikai igazgatója végre az ELTE-n átvehette februárban elnyert doktori címét. A sikerig azonban hosszú és rögös út vezetett.
A szerzők szerint a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és más magyar intézmények sikere bizonyítja a modell hatékonyságát. Szerintük ez a rendszer egy másféle víziót képvisel arról, milyen lehet a tudományos élet.
Ez a vízió olyan, amelyben a közintézmények a közérdeket szolgálják, nem pedig egy önfenntartó elitet.
Olyan víziót, amelyben a konzervatívok és a klasszikus liberálisok részt vehetnek a tudományos vitákban anélkül, hogy betolakodóként kezelnék őket. Olyan víziót, amelyben az egyetemeket ismét aszerint ítélik meg, hogy tudást termelnek-e és oktatják-e az állampolgárokat, nem pedig aszerint, hogy megerősítik-e a progresszív narratívákat.
Hangsúlyozzák: Magyarország példája mutatja, az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni, ha az egyetemek az ideológiai kizárás és diszkrimináció eszközeivé válnak.
A cikket Magyarország megújult médiafigyelője, az OBSERVER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép forrása: MTI/Balogh Zoltán
Ezt is ajánljuk a témában
Mi baja van Magyar Péternek az MCC-vel? Talán kikosarazták? Riportunkból kiderül.
***