A teljes ellenzéstől a határozott támogatásig: így reagált a világ Zelenszkij tervére

Nyitókép: Nicolas Economou / AFP

Az ukrán elnök által bemutatott „győzelmi terv” egyik legfőbb eleme, hogy Ukrajna hivatalos meghívást kapjon a NATO-ba, valamint engedélyt kapjon nyugati hosszú távú rakéták használatára oroszországi katonai célpontok ellen. 

Ezeket a lépéseket azonban a nyugati szövetségesek eddig vonakodva támogatták – írta meg az The Associated Press.

Zelenszkij tervei megvalósításához kulcsfontosságú az Egyesült Államok támogatása, hiszen csak így szerezheti meg a többi szövetséges jóváhagyását is.

Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a Biden-kormányzat valószínűleg nem fog döntést hozni a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt, mivel ez nem biztos, hogy népszerű lenne a választók körében.

Ukrajna már elnyert nyugati támogatást olyan kérdésekben, amelyek korábban irreálisnak tűntek, mint a Patriot légvédelmi rendszerek és az F-16-os vadászgépek beszerzése.

A terv mostani bemutatása lehetőséget ad arra, hogy az Egyesült Államok következő elnöksége is számításba vegye, bár egyelőre nem tudni, hogyan fogadja majd az új vezetés.

Zelenszkij öt pontból álló tervét akkor ismertette, amikor az ukrán csapatok küzdenek, hogy feltartóztassák az oroszok lassú, de folyamatos előrenyomulását Kelet-Ukrajnában. 

Zelenszkij a terv fő célját így fogalmazta meg: „Erősítenünk kell magunkat, és rá kell kényszerítenünk Oroszországot, hogy minden partnerrel együtt üljön tárgyalóasztalhoz.”

Bár a terv nem változtat azonnal a harctéri helyzeten, hosszú távon segíthet Ukrajnának kimeríteni Oroszországot, és több erőforrást biztosítani a háború folytatásához.

„Sokan valószínűleg egy részletesebb hadműveleti tervet vártak a háború megnyerésére” – mondta Justin Crump, a brit hadsereg korábbi tankparancsnoka. „Az azonban naiv elképzelés lett volna, ha olyan tervet vártak volna, amely konkrét hadműveleti részleteket tartalmaz.”

Néhány ukrán elemző a terv nevét hibáztatja, mondván, hogy azt valószínűleg marketingcélokból választották. Yurii Bohdan ukrán elemző szerint a cél az erőforrások megszerzése.

„Egy ilyen kimerítő háború megnyeréséhez Ukrajnának növelnie kell ellenállóképességét, és kimerítenie ellenfelét” – mondta Hlib Voloskyi, a Come Back Alive Centre of Initiatives nevű ukrán agytröszt elemzője. „Az nyer, aki utolsóként marad talpon.”

A szövetségesek reakciói

Az amerikai válasz visszafogott volt, bár Zelenszkij terve bemutatásának napján egy újabb, 425 millió dolláros biztonsági segélycsomagot jelentettek be Ukrajna számára.

„Nem az én feladatom, hogy nyilvánosan értékeljem a tervét” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. „Az elmúlt két és fél évben nagy mértékben támogattuk őt biztonsági segítségnyújtással, és folytatni fogjuk ezt.”

Joe Biden többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek támogatniuk kell Ukrajnát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás útján, valamint folytatniuk kell azokat a reformokat, amelyek a korrupció elleni küzdelmet szolgálják, azonban meghívást a csatlakozásra még nem kapott.

Zelenszkij a héten bejelentett béketervét megelőzően tárgyalt az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vezetőivel, valamint a NATO főtitkárával is – ezek az egyeztetések azonban nyilvános támogatás nélkül zárultak.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szombaton Kijevben kijelentette, hogy együtt fog működni az ukrán tisztviselőkkel annak érdekében, hogy más országokat is maguk mellé állítsanak a javaslat támogatásában.

Olaf Scholz német kancellár továbbra is elutasította a Taurus hosszú hatótávolságú cirkálórakéták szállítását Kijevnek. „Álláspontunk világos: Amennyire csak lehetséges, támogatjuk Ukrajnát” – mondta. „Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, hogy ez a háború ne váljon még nagyobb katasztrófává.”

Robert Fico szlovák kormányfő egyértelművé tette, hogy Szlovákia nem támogatja Zelenszkij tervét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök „több mint rémisztő” nevezte Zelenszkij tervét egy Facebook-bejegyzésében. Szerinte „rosszul megszerzett, rosszul végrehajtott, rossz kalkulációk alapján kialakított stratégiával ment bele ebbe a háborúba az Európai Unió, amiért a Bizottság elnök asszonyát terheli elsősorban a felelősség. 

– fűzte hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor úgy véli, a változás nem azt jelenti, hogy még több háborúra, veszélyesebb és nagy hatótávolságú fegyverekre van szükség, hanem hogy a háborús stratégiát békestratégiára kell cserélni. 

Szerinte tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Hozzátette, hogy továbbra is arra fogja ösztönözni a német kancellárt és a francia elnököt, hogy az Európai Unió nevében mielőbb kezdjenek tárgyalásokat az oroszokkal, hogy Európa számára kiutat találjanak ebből a helyzetből.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „múló ábrándnak” nevezte Zelenszkij tervét, míg Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „össze nem illő szlogenek gyűjteményeként” értékelte.

Mi forog kockán Ukrajna számára?

NATO-meghívás nélkül Ukrajnának nincs „garanciája arra, hogy geopolitikai jövője nem lesz alku tárgya Oroszországgal” – mondta Hlib Voloskyi ukrán elemző.

Zelenszkij kétértelműen fogalmazott, amikor nukleáris fegyverekről beszélt mint egyetlen alternatív biztonsági lehetőségről. Néhányan úgy értették, hogy saját nukleáris fegyverek kifejlesztésére utalt, ami heves reakciókat váltott ki az ukránok körében, akik közül sokan pesszimisták voltak a NATO-meghívás kilátásait illetően.

Később Zelenszkij pontosította kijelentését, mondván, hogy ezzel az 1994-es Budapesti Memorandumra utalt, amelyben Ukrajna lemondott nukleáris arzenáljáról biztonsági garanciákért cserébe az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Oroszország részéről.

Nyugati támogatás nélkül Ukrajna nehezen fog kitartani egy elhúzódó háborúban, különösen, ha Oroszországot Észak-Korea, Irán és Kína is támogatja. Ha Ukrajna elbukik, kénytelen lesz Oroszország feltételei szerint tárgyalni.