A török parlament szavazása után a magyar Országgyűlés dönthet utolsóként Svédország NATO-ba való engedéséről.
Lassan két éve lesz, hogy 2022 tavaszán, az ukrajnai háború kitörése utáni hetekben két észak-európai állam, Svédország és Finnország a NATO-csatlakozás mellett döntött.
Mindkét állam hagyományosan a semlegesség híve volt,
Svédország gyakorlatilag két évszázada, Finnország pedig a világháború óta épített az el nem kötelezettségre.
A két ország aztán a kilencvenes években egyszerre lett az Európa Unió politikai közösségének a tagja, de a katonai semlegesség feladásáról egészen mostanáig nem volt komolyan szó. De Oroszország agressziója Ukrajnával szemben mindezt megváltoztatta: a finn és a svéd kormányok a háború miatt megváltozó közhangulatra alapozva 2022 tavaszán beadták csatlakozási kérelmüket a nyugati védelmi szövetséghez, a NATO-hoz.
Eleinte úgy volt, hogy a két ország együtt és gyorsan tud csatlakozni a NATO-hoz,
hiszen fejlett, demokratikus államokról van szó, amiknek alapból jól felszerelt, modern hadseregeik vannak. De egyrészt Törökország, másrészt Magyarország fenntartásokkal élt, s így a teljes csatlakozási folyamat máig nem zárult le.
Finnország végül külön, egyedül csatlakozott a NATO-hoz, 2023 márciusában. Oroszországnak ezzel több mint ezer kilométeren keletkezett közvetlen határszakasza a NATO-val.
Az immár kizárólag NATO-tagállamok által körülvett Svédországgal viszont tovább húzódott a csatlakozási eljárás.
Ezt is ajánljuk a témában
Finnország már a NATO tagja, de a vele együtt jelentkező Svédország még mindig vár a török és magyar jóváhagyásra. „Keményen fogunk dolgozni azon, hogy ez megtörténjen” – üzente most ennek kapcsán az amerikai védelmi miniszter.
Magyar részről delegáció utazott az északiakhoz, hogy a magyar kormány sérelmeivel szembesítsék a helyi politikai vezetőket –
Budapest szerint a svédek és a finnek hazugságokat terjesztettek a magyar demokrácia állapotáról,
valamint aktívan felléptek a magyar kormányzattal szemben az európai politikai vitákban.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök válaszokat követelt Magyarországtól, miután a kormány különválasztotta Svédország és Finnország NATO-kérelmét. Erre reagálva Orbán Balázs, a magyar kormányfő politikai igazgatója svéd politikusoktól vett idézeteket közölt: maga Kristersson, a Mérsékelt Párt akkori vezetője, jelenleg miniszterelnök például 2021 márciusában arról beszélt, hogy „az EU számára a munka nagy részét továbbra is Magyarország fejlődésének megtörése, a magyar kormányra való nyomásgyakorlás és az egyre erősödő ellenzék támogatása jelenti”.
Joe Biden amerikai elnök is megszólalt az ügyben: „Alig várom, hogy Svédországot a lehető leghamarabb NATO-tagként üdvözölhessük, és arra bátorítom Törökországot és Magyarországot, hogy késedelem nélkül fejezzék be ratifikációs folyamatukat” – fejtette ki az Egyesült Államok vezetője.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanakkor
arra figyelmeztetett: nem segít Svédország NATO-csatlakozásán, ha nyomást helyeznek Magyarországra.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter még tavaly tavasszal arról beszélt: „Arra számítunk, hogy Svédország rövidesen a 32. NATO-tagállam lesz. Pontosabban szólva arra számítunk, hogy ez a júliusi csúcstalálkozó előtt megtörténik” – mondta Biden minisztere, hozzátéve: amerikai részről „keményen fogunk dolgozni azon, hogy ez megtörténjen”.
Ez azonban, mint ismeretes, sem tavaly júliusban, sem mostanáig nem történt meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az intézkedést 287 igen és 55 nem szavazat után, négy tartózkodás mellett fogadta el a 600 fős testület.
Az utolsó előtti nagy lépés viszont igen: kedden este a török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. A döntést 287 igen és 55 nem szavazat után, négy tartózkodás mellett fogadta el a 600 fős testület. A döntés azt követően léphet majd hatályba, hogy közzéteszik azt Törökország hivatalos közlönyében. Ha ez megtörténik, Magyarország lesz az egyetlen NATO-tag, amely nem hagyta jóvá Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.
Orbán Viktor kedden, a török szavazás napján meghívta Magyarországra a svéd miniszterelnököt,
hogy személyesen tárgyalhassanak. A kormányfői tárgyalások témája a meghívólevél szerint Svédország NATO-csatlakozása valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése a kölcsönös bizalom elmélyítésével.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly előrelépés lehet ez a két ország viszonyában.
Tobias Billström svéd külügyminiszter megszólalt kedd folyamán. Az nem derült ki belőle, hogy Kristersson miniszterelnök eljön-e Budapestre, Billström viszont arról beszélt: szerinte nincs értelme tárgyalni. Ezt többek között azzal indokolta, hogy
Törökországgal ellentétben Magyarország egyelőre nem szabott feltételeket a svéd NATO-kérelem jóváhagyásához.
Ezzel együtt azt is kiemelte, hogy „Svédország és Magyarország között egyébként is nagyon kiterjedt az együttműködés, így nincs okunk a további megbeszélésekre”.
Szerda folyamán Novák Katalin magyar köztársasági elnök az X-en osztotta meg gondolatait a svéd-csatlakozásról.
„Törökország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Most rajtunk a sor. Tárgyalásokat szorgalmazok a svéd és a magyar kormányfő között. Az álláspontom ugyanaz, mint korábban: több az előnye, mint a hátránya a svéd csatlakozásnak” – fogalmazott az államfő.
Ezt is ajánljuk a témában
Tobias Billström szerint ugyanis Magyarország egyelőre nem szabott feltételeket a svéd NATO-kérelem jóváhagyásához.
Nyitófotó: Svéd katona a stockholmi királyi palotánál (GUIZIOU Franck / hemis.fr / Hemis via AFP)
A most átvett Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet a NATO legösszetettebb hadműveletében is bevetik.
Ez az új dízel.
Az Amerikai Nagykövetségnél emlékeznek a jobboldali aktivistára.
Az ezredes szerint a világ legveszélyesebb zónája alakult ki Norvégiától az ukrán határig.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
Kiegészítve a svédisztáni sajtó cikkei alatt megjelent svéd állampolgárok kommentjeivel.
Nem mindennapi jelenetek.
