Mennyire veszélyes a Hezbollah?

Nyitókép: Detonáció után füstoszlop egy izraeli légitámadás után a dél-libanoni határon 2024. szeptember 6-án  /  fotó: Ammar Ammar / AFP

A Hezbollah síita iszlamista szervezet az izraeli hadsereg 1982-es dél-libanoni beavatkozása óta folyamatosan küzd a zsidó állam ellen. Emberei először a Libanonban tartózkodó francia és amerikai békefenntartók ellen követtek el merényleteket, az 1990-es évek elejére pedig a csoport annyira megerősödött mind katonailag, mind intézményrendszerében, hogy az 1975 és 1992 között dúló libanoni polgárháború lezárását követően képviselői bejutottak a bejrúti parlamentbe is.

1993-ban a „hétnapos háború” idején került közvetlen katonai konfrontációba a Hezbollah Izraellel, majd 1996-ban és 2000-ben újra összecsaptak, a legutóbb, 2006-os júliusi háborúban pedig már 1200-an haltak meg és több, mint négyezren sebesültek meg.

A politikai és katonai szárnnyal egyaránt rendelkező, vagyis libanoni politikai pártként és ezzel párhuzamosan milíciaként is funkcionáló Hezbollah 

Irán proxy-hadereje, amely elsősorban iráni geopolitikai érdekeket képvisel egy másik állam, Libanon területén, és ezzel összefüggésben a kifejezésük szerint „cionista rezsim” gyengítésére tör.

Tavaly október 8-án, egy nappal a Hamász terrortámadása után a Hezbollah rakétákkal lövette Észak-Izraelt és támogatásáról biztosította a palesztin fegyveres ellenállási szervezetet. A fegyveres eszkaláció, a másik területének támadásai során eddig közel 100 ezer helyi lakosnak kellett elhagynia otthonát Dél-Libanonban, míg mintegy 60 ezer zsidó lakosnak Észak-Izraelben.

A jelenleg zajló katonai konfliktus miatt fontos látni, hogy a Hezbollah milyen fegyveres képességekkel rendelkezik, az izraeli hadsereg arzenáljához képest milyen erőt jelent, illetve fegyverzetének bevetésével mekkora károkat lehet képes okozni a zsidó államnak.

Rakétaképességek, légvédelem

Az első megállapítás az, hogy a Hezbollah rendelkezik Scud rakétákkal, amelyek 500 kilométeres hatótávolságban képesek rárepülni a célpontokra – vagyis 

akár az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszert is áttörve.

A Vaskupola rendszer (Iron Dome) 90 százalékos hatékonysággal szedi le a levegőben az izraeli célpontokra ráindított ellenséges rakétákat. A mozgatható légvédelmi állások egyenként egy közel 100 négyzetkilométeres területet tudnak védeni a rakéta-, az üteg- vagy a drónlövedékek ellen. A rendszer először radarkészülékeivel 70 kilométeres hatótávolságban érzékeli és beméri a közeledő repülő tárgyakat, a valószínűsíthető repülési pálya adatait beküldi a központi agyba, 

majd ha lakott területet azonosít, akkor az ellenőrző rendszer élesíti, illetve kilövi azt a rakétát, amely ezen a repülési pályán még a becsapódás előtt a levegőben elkapja és megsemmisíti a támadó lövedéket.

Fontos tudni, hogy a Vaskupola az izraeli rákétavédelmi rendszer utolsó bástyája csupán, az egy nagyobb védelmi rendszerbe illeszkedik bele. A Dávid parittyája (David’s Sling) nevű „védőháló” 300, a külső védelmi érzékelő szisztéma, a Nyílvessző (Arrow) pedig már 2400 kilométeres távolságból észleli az ellenséges lövedék közeledését, és akcióba is lép.

Kisebb hatótávolságú, de nem kevésbé pusztító rakétái is vannak a szervezetnek: a Fateh-110-es rakétái elérhetik a Negev-térséget, a Zelzal-1-esek Tel-Avivot és Jeruzsálemet is, a Fajr-5-ösök Észak-Izraelt, az orosz Katyusák és a Falaq-1-esek pedig az észak-izraeli határvidéket.

Amerikai katonai becslések szerint 

és Iránból rengeteg pilóta nélküli légijármű-rendszert szerzett be. Ezek felderítő, de akár bombázó funkciót is el tudnak látni szintén Izrael teljes légterében, hiszen állományban van a Sahid-129-es gép is, amely 2000 kilométeres távolságban is működni tud (szélsőséges esetben akár Teheránból is eljuthat Tel-Avivig). Ezen kívül 6 kilométeres hatókörben működő, vállról indítható légvédelmi rakétáik és 50 kilométerig bevethető föld-levegő légi elhárító rakétarendszereik vannak.

Élőerő-különbségek

Az izraeli hadsereg a harcban bevethető katonák számában mintegy tízszeres fölényben van. 

Az izraeli hadsereg 126 ezer azonnali harci bevetésre kész katonával rendelkezik, a légierőnél 34 ezren, a haditengerészetnél 9500-an szolgálnak – teljes mozgósítás esetén 465 ezer tartalékost tudnak összesen bevetni még.

A Hezbollah 30 ezer aktív, kiképzett fegyveressel bír, és mintegy 20 ezer tartalékost tudnak veszély esetén mozgósítani. A milícia tagjai képzett katonák, a csoport a gerilla harcmodorban nagy tapasztalatokat szerzett, de a hagyományos hadviselésben is ütőképes tud lenni. A 2010-es években aktívan részt vettek az Aszad-rezsim védelmében a szíriai kormányerők oldalán a szíriai polgárháború harcaiban, és aktívan készültek az elmúlt években az Izraellel borítékolható közeljövőbeli katonai konfliktusra.

Támogató szervezetek

Míg az izraeli hadsereg elrettentő, illetve ütőképességének hátországát a világ legerősebb hadserege, az amerikai haderő szövetsége biztosítja, addig a Hezbollah is rendelkezik erős külső katonai támogatással.

az iráni proxy-szövetségesek hálózatának tagja a jemeni húszik hadereje, a szíriai hadsereg, a Hamász és egyéb palesztin fegyveres csoportok vagy az iraki síita milíciák, a gázai háború eszkalálódása után pedig a csoportok közötti koordináció magasabb szintre lépett.

Iránból Irakon és Szírián keresztül szinte akadály nélkül áramlanak a fegyverek a libanoni Hezbollah-bázisokra.

Stratégiai célok

A Hezbollah rövid távú célja, hogy meggyengítse a Vaskupola légvédelmi rendszerbe vetett izraeli hitet azzal, hogy egyre többször demonstrálja, hogy 

és nemcsak a határ mentén, de Tel-Avivban vagy Jeruzsálemben sem.

Ennek módszere az, hogy egyszerre túl sok ingert vet be az érzékelők ellen: drónok és kis hatótávolságú rakéták százaival terheli meg a rendszert, így a nagy számok alapján hibázásra készteti, egyes rakéták átcsúsznak a védzáron, és pusztítást okozva azonnali publicitást nyernek az izraeli védelmi rendszer sebezhetőségének bemutatására.

Amíg a zsidó állam a vele ellenséges államok gyűrűjében erőt tud felmutatni, amíg sorozatos összetűzéseit megnyeri, addig létjogosultsága nem kérdőjeleződik meg, addig a vele kereskedelmi kapcsolatban álló államok nem változtatnak diplomáciai álláspontjukon. Amint azonban Izrael megrendülne, a muszlim államok türelme gyorsan véget érne, a palesztin rendezés ügye azonnal terítékre kerülne, a nyomás pedig akár biztonsági hibázásra is kényszeríthetné Izrael vezetőit.

Ha a Hezbollah bele tudja húzni Izraelt egy hagyományos háborúba, annak Libanon mindenképpen, de vélhetően Izrael is nagy kárát fogja szenvedni. Nem beszélve arról, hogy 

 ennek kezelésére pedig látható módon sem a Joe Biden-vezette amerikai kormányzat, sem más geopolitikai erő nem látszik képesnek.