Nem akármilyen lépést tettek a venezuelai szocialista diktátor kapcsán, írta meg az Euronews. Venezuela korábbi barátai is keményen nekiestek a választások miatt Nicolás Maduro elnöknek.
nyitóképünkön Maduro, aki a szimbólumok embere: a dél-amerikai nagy felszabadító, Venezuela első elnöke,
Simon Bolivar kiállított kardja és portréja, valamint elődje, Hugo Chávez fotója előtt pózol. Forrás: FEDERICO PARRA / AFP
***
A brazil és a kolumbiai elnökök is a választás megismétlésére szólították fel Nicolás Maduro venezuelai elnököt, aki minden várakozásra rácáfolva, szorosan, de megverte ellenzéki ellenlábasát, Edmundo Gonzálezt. Legalábbis a hivatalos eredmények szerint, amelyek hitelességét Maduróékon kívül szinte mindenki megkérdőjelezi.
Ezt is ajánljuk a témában
Vérfürdőt ígér Nicolás Maduro elnök, ha leváltják. Márpedig Edmundo González ellenzéki jelölt sokkal népszerűbb, mint a rendőrterrort és nyomort hozó államfő. Mi vár így Venezuelára?
A térség egykor leggazdagabb országa ugyanis válságról válságra bukdácsol bő húsz éve, a valutájukat már nem számolják a boltokban fizetéskor, hanem kilóra mérik, annyira nem ér semmit, és az ország negyede már külföldre menekült; de Maduro valahogy képtelen választást veszteni, amiben nyilván nem kis szerepe van a rendőrterrornak és az ellenfelek bebörtönzésének, közügyektől eltiltásának.
Most viszont arról ír az Euractiv, hogy két térségbeli elnök is új választások kiírására szólította fel a buszsofőrből lett baloldali elnököt.
Mindez azért érdekes, mert mind a brazil Luiz Inácio Lula da Silva, mind a kolumbiai Gustavo Petro szintén baloldaliak.
Lula maga mindig kiállt Venezuela szuverenitása mellett (amit jellemzően az amerikaiakkal szemben igyekszik papíron védeni az elnök) és Maduro mellett is sokáig, noha időnként bírálta belpolitikai lépései miatt; Petro meg maga szorgalmazta a korábban megromlott venezuelai-kolumbiai viszonyok javítását, és tiltakozott a diktatúrába csúszó ország elszigetelése ellen.
Sőt, mint korábbi cikkünkben írtuk, Maduro elődje, aki körülbelül a helyi Kádár János figurája némi Fidel Carstrós beütéssel, Hugo Chávez még hazája olajnagyhatalmi korszakában megalapította a Sao Paolói Fórumot, ami a latin-amerikai baloldali kormányok politikáját is meghatározza.
Nos, ennek a szervezetnek Lula pártja, a brazil Munkáspárt közvetlenül tagja, sőt, az egyik alapító tagja. Petróék szervezetileg nem, de ideológiailag ugyancsak kötődnek hozzá.
A két dél-amerikai vezető szerdán telefonon győzködték elvtársukat a választások megismétléséről.
Közben az országban forrponton a hangulat, a tüntetések eddig 25 emberéletet követeltek, több tucatnyian megsérültek és több mint 2400 embert letartóztattak.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellentmondásos választás után sem látszik, mikor térhet vissza a rend és a fejlődés a világ egyik legnagyobb olajtermelő országába. Venezuela helyzetét a nagyhatalmak politikája is nehezíti.
Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető tiszteletlenséggel vádolta Madurót, az elnök közvetlen ellenfele Edmundo González (aki Machado helyett indult a választáson, mivel utóbbit ellehetetlenítette a rezsim) közölte,
Maduro milliók életével játszik azzal, hogy nem hajlandó elismerni a vereségét.
Persze Lula nem kivont karddal követelte az új választások kiírását, csupán jelezte, észszerű lenne valami hasonló lépést tenni, illetve be kell engedni külföldi megfigyelőket a választásokra, amire ugyebár most júliusban nem volt lehetőség. Petro bátrabb volt, amnesztiát és új szabad választásokat követelt Venezuelában.
Maduro – akinek győzelmét emellett Washington és az EU is kétségbe vonta – minderre úgy reagált: ez venezuelai belügy, senkinek semmi köze hozzá. Emellett Gonzálezt és Machadót is puccsal vádolja, és börtönbe zárásukat helyezte kilátásba, akik jelenleg éppen bujkálnak a karhatalom elől.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Roszík Gábor szerint 1990-ben könnyebb volt nyerni, Magyar Péter „zsenialitását” pedig el kell ismerni. Mellékesen szerinte 2011 óta „egypárti diktatúra” volt.
Vádat emeltek ellene, mert hatalmas pénzeket nyert a Polymarket oldalán.
Az amerikai lap véleménycikke szerint súlyosan félrevezették a nyugati közvéleményt a magyar demokrácia állapotát illetően.
Elkezdődni ugyanis valójában akkor kezdődött el, amikor az Egyesült Államok Venezuelában lekapcsolta Nicolás Maduro elnököt, és megkezdődött a rezsim méretre vágása. Kohán Mátyás írása.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
Horváth Nándor tölti majd be a jövőben a parlamenti képviselőcsoport sajtófőnöki pozícióját.
