Honvédelmi miniszter: Ha szabadságunkat fenyegeti veszély, akkor elővesszük kiváló katonai képességeinket

„A békéhez erő kell” címen folytatott beszélgetést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának kutatótanára az idei MCC Feszt második napján. A szakértők többek közt a magyar haderőfejlesztés, a területvédelmi tartalékos program, valamint az ukrajnai háború témaköreit vitatták meg.

A beszélgetést megelőzően levetítésre került a Magyar Honvédség területvédelmi tartalékosokat toborzó kisfilmje, amely aztán központi témája volt a két szakértő eszmecseréjének. Szalay-Bobrovniczky rámutatott, 2010-ben, amikor az első Orbán-kormány átvette a baloldaltól az ország vezetését, a hadsereg borzalmas állapotban volt, mindössze 17 (!) darab területvédelmi tartalékossal „büszkélkedhetett”.

– húzta alá a honvédelmi miniszter. Mint mondta, a sorozott haderőhöz képest a NATO-szintű, professzionális haderő feltétlen kiegészítő elem a tartalékos rendszer, azonban erről az akkori vezetés nem gondoskodott. Ugyanakkor a jelenleg is futó kampány sikeres, szép számmal jelentkeznek területvédelmi tartalékosnak.

Egy rövid fogalmi meghatározás után Szalay-Bobrovniczky kitért a Magyar Tartalékosok Országos Szövetségének kifejezetten fontos munkájára, amely akkor fogja össze a tartalékosokat, amikor éppen nem teljesítenek szolgálatot. A szervezet munkája, hogy közös élmények, új barátságok, különböző fórumok és továbbképzések segítségével életben tartsa a közösséget. Mint mondta, akárcsak a hivatásos katonák esetében, a tartalékosok szempontjából is nagyon fontos a hazaszeretet mint érték megléte.

Ezt követően a haderőfejlesztés került górcső alá. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter elmondta, három dimenzióban zajlik a modernizáció: átfegyverezés, nagy arányú ingatlan- és infrastrukturális fejlesztés, valamint a mentalitásbeli változás, kultúraváltoztatás. Rámutatott, ezek közül nyilvánvalóan az átfegyverezés az, ami a leglátványosabb, külön kiemelve a nehézdandár kiépítésének folyamatát, ami szépen halad. Szalay-Bobrovniczky felsorolta az eddig elért eredményeket: a zalaegerszegi Rheinmetall gyártóüzemből kiguruló Lynx gyalogsági harcjárművek, a török fejlesztésű – de a tervek szerint hamarosan Magyarországon gyártott – Gidrán csapatszállítók, a BZH 2000 típusú önjáró lövegek stb. Emellett a katonák felszerelése is illeszkedik a modern, digitális katonai koncepciójához – emelte ki a tárcavezető.

A szervezeti kultúra váltás kapcsán megjegyezte, a rendszerváltás után Magyarország örökölt egy haderőt, ami nem volt ugyan népszerű, viszont a kor igényeinek megfelelő, jól felfegyverzett, első lépcsős bevetésre szánt komoly hadseregről volt szó. Az erről a modern, professzionális haderőre történő átállás viszont katasztrofális volt, leépítésekkel, eszközeladásokkal, laktanya bezárásokkal járt. Ez komoly demoralizálódást eredményezett a katonaság körében, egyfajta bizalmatlanság alakult ki a civil és a katonai társadalom között. Szalay-Bobrovniczky szavai szerint ennek a folyamatnak a megfordítására van szükség, a katonáknak érezniük kell, hogy fontosak, hogy szent feladattal vannak megbízva, ezen feladat – a haza védelmének – végrehajtására képes, professzionális és magabiztos haderőre van szükség.

A morál visszaállításának szempontjából is különösen fontos a hőskultusz, minden haderőnek szüksége van hősökre és példaképekre. Ezeket a háborúk természetes módon és azonos időben produkálják, mutatott rá, majd példaként említette az ukrajnai háborút. „Az ukránok elképesztő derekasan, katonához méltóan harcolnak, nap mint nap születnek hősök” – húzta alá Szalay-Bobrovniczky. A honvédelmi miniszter rámutatott, a magyar katonanemzet, a magyar karakter pedig a katona típusban is tetten érhető. 

– sorolta a jellemzőit. Mint mondta a magyar nép hazát foglalt, s ezt katonai képességei, még inkább hadvezéri képességei tették lehetővé. Ez az örökség aztán időről-időre előkerül, elég csak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra gondolni. „Ha szabadságunkat támadják, akkor elővesszük kiváló katonai képességünket” – magyarázta.

Végezetül az ukrajnai háborúról beszélt a honvédelmi miniszter, elmondta, hogy jelenleg a két nagyon különböző fél áll egymással szemben: egyik oldalon az orosz „gőzhenger”, ami nem túl szofisztikált, de a Moszkva által meghatározott céloknak megfelelő gyilkológép; másik oldalon pedig egy pénzügyileg és hadi eszközök terén is a Nyugattól függő Ukrajna áll. Szalay-Bobrovniczky rámutatott, Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója után már láthatóan elindultak a tapogatózó tárgyalások ukrán részről is, ebből pedig jól látszik, hogy a realitások nem kerülhetők meg.

***