Hernádi Zsolt az MCC Feszten: Teljesen érthetetlen, miért állították le az ukránok a kőolajtranzitot

Nyitókép: Gyurkovits Tamás, MCC

Az MCC Feszten péntek este tartották Rónai Egon és Hernádi Zsolt beszédét Olajinfo néven, a beszélgetés elején az ATV műsorvezetője viccesen megjegyezte, Esztergomot el lehetne nevezni Hernádi Kft.-nek, annyira jelen van a városban Hernádi és a vállalata. Nevetve a MOL első embere úgy reagált, hogy „ő hozott is, nem csak vitt”, majd elárulta, hogy Esztergom mellett született, itt nőtt fel, ide járt középiskolába és büszke arra, hogy segít Esztergomnak.

– mondta Hernádi Zsolt.

Rónai Egon témaként bedobta Hernádi, a Mandineren pár napja megjelent véleménycikkét is, amelyben az MOL vezetője kritizálta a kormány adópolitikáját. „Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz plusz­érték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!” – írta múlt heti cikkében a MOL első embere. 

Ezzel kapcsolatban Hernádi Zsolt elmondta, ha csak a MOL-t érintette volna az adóhelyzet, akkor a szokásos, szűk körű csatornákon mondta volna el a véleményét azoknak, akiknek szánta, de most úgy érezte, szélesebb körben is be kell mutatnia álláspontját. A cégvezető szerint aggódó hangját azért emelte fel, mert már nem a MOL a lényeg, hanem a magyar gazdaságpolitika diszfunkcionálása. Véleménye szerint ilyen különadó rendszerrel elmaradnak majd az ipari beruházások. Kijelentette, bármikor lehet havária, példaként említette a covidot vagy a háborút. 

– szögezte le. 

Rónai kérdésére azt válaszolta, kifogásait a kormány több tagjának is jelezte, a lapunkban megjelent véleménycikkére nem kapott írásos választ. Kifejtette, azért látja annak hatását, ugyanis több állami vállalatnál elrendelték a költségcsökkentést, amit jó iránynak nevez, hiszen fontos odafigyelni a kiadásokra. 

– mondta a beszélgetés során. Állítása szerint egy magáncég nem olyan, mint az állam, nem tudja korlátlanul növelni a bevételeit, csak a saját hatékonyságát tudja optimalizálni. 

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elzárta Magyarország és Szlovákia számára a LuKoil kőolajtranszportját, Hernádi Zsolt elmondta, meglepte Kijev lépésre és egyelőre nem kaptak választ arra, miért lépték ezt meg. 

A MOL szavai szerint azon van, hogy stabilizálja a helyzetet, folytatnak tárgyalásokat, azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, a jelenlegi helyzetben a számszerűsíthető kár nem olyan nagy, mint a nem számszerűsíthető, ugyanis a bizalom megingott. 

– szögezte le. 

Mint elmondta, keleti irányból nagykapacitású vezetéken jön hazánkba a kőolaj, ha a Barátság vezetéken való szállítás megáll, akkor csak egy útvonala marad, a déli irány. 

– tette fel a kérdést a MOL vezetője, aki szerint a háború kitörése után a horvát kőolajszállításért felelős vállalat rögtön megemelte a szállítási díját a korábbi többszörösére. Kijelentette, korábban a MOL is akarta csökkenteni az Oroszországtól való függőségét, muszáj volt alternatívát keresni a háború kitörése után. 

– mondta Hernádi. 

Azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, szeptemberre üzemanyaghiány lehet, a MOL vezetője úgy reagált, az árstop miatt hamarabb lenne mint a mostani helyzettől. Úgy szólt, 90 napnyi tartalék van a hazai tárolókban, ez alatt az idő alatt tudják pótolni a kieső mennyiséget. 

– folytatta.

Az elektromos autók ügyében Hernádi Zsolt azt mondta, a világ túlzott tempóban akar átállni az elektromos járművekre, úgy látja 2030-ig biztosan növekedni fog a benzin és a gázolaj értékesítése globálisan. 

Mint mondta, 2023-ban az eladott autók húsz százaléka volt elektromos, szkeptikus azzla kapcsolatban, milyen gyorsan tudja leváltani a belső égésűeket az elektromos meghajtás. Elmondása szerint Norvégia, ahol a legnagyobb európai szinten az eladott elektromos autók száma, az elektromos autó tipikusan második autó, amit városi használatra szánnak. Hosszú utakra ott is belső égésűekkel járnak a norvégok.