Megkongatta a vészharangot az európai demokráciák felett a neves elemző
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Folyamatosan növekszik a hőség okozta halálesetek száma a kontinensen.
Nyitókép: Nikada / Getty images
Egyre több haláleset tudható be a folyamatosan megdőlő hőmérsékleti rekordoknak és a tomboló nyári hőségnek Európa-szerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön közzétett jelentése szerint a kontinensen évente átlagosan 176 ezer ember hal meg a kánikula miatt.
Az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a hőség miatti halálesetek száma. Becslések szerint 2000 és 2019 között világszerte évente 489 ezer halálesetet regisztráltak, melyek a hőséggel összefüggésbe hozhatók. Ebből átlagosan 176 ezer történt Európában.
A felmérésben részt vevő szinte minden országban nőtt a kánikula okozta halálesetek száma, azonban a hat WHO-régió közül az európai melegszik a leggyorsabban, a világátlagnál kétszer gyorsabban - közölte Hans Kluge, a WHO regionális igazgatója Koppenhágában.
A WHO szerint a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt gyakoribbá válnak a krónikus betegségek és a szervezetet rendkívül megterhelő hőstressz, amely akkor következik be, amikor a test nem képes a hőmérsékletét 36-37 Celsius-fok között tartani.
A szervezet figyelmeztetett arra, hogy „ugrásszerűen fog emelkedni” az extrém hőhullámok halálos áldozatainak száma a következő években. António Guterres, az ENSZ főtitkára július végén arról beszélt, hogy a világnak alkalmazkodnia kell az éghajlati válság miatt tartósan megváltozott nyári hőmérséklethez.
Erre hivatkozva szorgalmazta Kluge, hogy a kormányok és a helyi közigazgatási szervek dolgozzanak ki cselekvési terveket a hőség ellen. Hangsúlyozta: a megfelelő intézkedésekkel elkerülhetők a növekvő hőmérséklet egészségre gyakorolt negatív hatásai.
Ha megteremtjük egy melegebb régióhoz való alkalmazkodás feltételeit, sokkal több ember életét tudjuk majd megmenteni
– tette hozzá Kluge.
(MTI)
***