Macroné az EP-választás legnagyobb bukása
Súlyos elnöki párti vereség, feloszlatott parlament, új választásba való menekülés: Franciaországot rázta meg legjobban az EP-választás.
Tíz év alatt olyan sok migráns érkezett az EU-ba, hogy lakosságarányosan megalkothatnák a tizenötödik legnagyobb országot. Az MCC Feszt előadója, Nicolas Monti látja, hogy Magyarországon konszenzus van a keménykezű bevándorlási politikáról, a francia, német és belga példa pedig az elrettentő modell.
Nyitókép: AFP/Telmo Pinto
Az EP-választások eredménye megerősítette, hogy a migráció az Európai Unió legnagyobb részén kiemelt politikai kérdés. Egyrészt azért, mert az uniós intézmények az elmúlt években jelentősen bővítették jogköreiket, például az Európai Parlament által elfogadott migrációs paktummal, másrészt a kontinens politikai egyensúlyát felborította, hogy a bevándorlás terén rekordokat döntő évtizeden van túl – többek között erről beszélt a Mandinernek Nicolas Monti, a bevándorlással foglalkozó francia think tank, az OID (l’Observatoire de l’immigration et de la démographie) társalapítója és igazgatója.
Az augusztus 1–3. között rendezendő MCC Feszt egyik előadója rámutatott:
2013 és 2023 között nyolcmillió első alkalommal beadott menedékkérelmet regisztráltak, ez a folyamat demográfiai értelemben egyenértékű egy új tagállam felvételével, amely teljes egészében migránsokból állna, és lakosságszámban a tizenötödik legnagyobb ország lenne az EU-ban.
Szerinte az EP-eredmények után az Unió vezetői egy realistább megközelítést választhatnak, pláne, hogy egyre több nemzeti kormánynak is az az álláspontja, hogy változásra van szükség ezen a területen.
A szakértő a franciaországi közvélemény-kutatásokat idézte, amelyek szerint a válaszadók jelentős részénél a megélhetési költségek mellett a bevándorlás volt a legfőbb szempont a szavazatában. Ez nem is meglepő, hiszen soha nem regisztráltak még annyi bevándorlót Franciaországban, mint Emmanuel Macron elnöksége idején.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyos elnöki párti vereség, feloszlatott parlament, új választásba való menekülés: Franciaországot rázta meg legjobban az EP-választás.
Az EU-n kívülről érkező bevándorlók száma elképesztő csúcsokat döntött a franciáknál: tavaly 30 százalékkal több engedélyt állítottak ki, mint 2017-ben, és 70 százalékkal többet, mint 2007-ben.
Általánosságban elmondható, hogy soha nem élt ennyi külföldi állampolgár Franciaországban, arányaiban és számaiban sem
– szögezte le Nicolas Monti.
Hozzátette, az erőteljes migrációs dinamika nem Macron idején alakult ki, hiszen már a 90-es évek végétől megfigyelhető a növekedés, ám 2017 óta eddig nem látott sebességbe kapcsolt, és ez a globális demográfiai kihívások miatt tovább gyorsulhat.
Az OID igazgatója megjegyezte, Afrika népességének 40 százaléka 15 év alatti, 2050-re további egy milliárd fővel nőhet, miközben vannak olyan francia anyanyelvű országok, ahol a termékenységi ráta hat gyermek/nő.
A szakértő hangsúlyozta, ezekkel a kihívásokkal szembe kell nézni, a kérdés reálisabb megközelítése mellett pedig arra van szükség, hogy a kormány visszavegye az irányítást a különböző nemzetközi jogszabályok és paktumok árnyékából.
Ezt is ajánljuk a témában
Pecsét került rá Brüsszelben: vagy befogadod a migránsokat, vagy fizetsz, mint a katonatiszt. Szijjártó Péter és Kovács Zoltán ezt nem hagyta szó nélkül.
Kérdésünkre azt mondta, ő úgy látja, Magyarországon a keménykezű bevándorlási politika ügyében konszenzus van.
Valahányszor Magyarországon vagy a régióban járok, azt tapasztalom, hogy a bevándorlást tekintve arrafelé Franciaországot, Németországot vagy Belgiumot totális elrettentő modellnek tekintik
– jelentette ki Nicolas Monti, aki azt várja, hogy az új Európai Parlament megalakulását követően, Magyarország soros elnöksége idején lehetőség nyílik arra, hogy a migráció ellenőrzését az Európai Unió politikai napirendjének előterébe helyezzék.
A francia szervezet igazgatója az esztergomi MCC Fesztről azt mondta, a migráció mítoszairól szeretne beszélni elsősorban, amely a nyugati politikai vitákban kiemelt téma. Idézte a Nemzetközi Bevándorláskutatási Hálózat – ennek tagja az MCC Migrációkutató Intézete – alapító okiratát, amelyben azt emelik ki, hogy a fenntarthatatlan migrációs politika figyelmen kívül hagyja a hosszú távú következményeket mind a származási, mind a fogadó országokban, és bizonyos esetekben a migránsokat érintő káros hatásokat is.
Az augusztusi MCC Feszt zenei fellépőiről és előadóiról ide kattintva olvasható több információ, jegyek még kaphatók.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarország, az EU soros elnökségét betöltő többi tagállamhoz hasonlóan, mottót és logót választott, amely az elnökség prioritásait jelképezi