Törökország úgy növelné gázexportját, hogy még többet importálna. Ehhez azonban olyan megállapodásokat kötne, amelyek több éves gázbeszerzést biztosítanának.
Nyitókép: Burak Kara/Getty Images
A Bloomberg tudósítása és a vg.hu szerint Törökország több hosszú távú szerződést szeretne, és a jövőt úgy képzeli, hogy több földgázt exportálna az Európai Unióba. Emellett azonban az olyan túlbonyolított csereügyleteket is ki akarja kerülni, amelyeket Európa szeretne azért, hogy megszabaduljon az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Egyesült Államok helyett Oroszországból érkezett Európába a legtöbb földgáz a múlt hónapban. A kialakult helyzet indokolható, de figyelmeztető jelzés is az energiafüggetlenedés szószólóinak, valamint a tizennegyedik szankciós csomag összeállítóinak.
Ennek lehetne az egyik módja az, ha az Azerbajdzsánból Törökországba küldött gázt irányítanák át Európába, és ehelyett érkezne további orosz gáz a török piacra. Alparslan Bayraktar energiaügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy ez túl bonyolult ügylet, helyette inkább a 10-15 éves hosszú távú megállapodások jelenthetik a megoldást.
Bayraktar szerint növelni kellene a Törökország és Bulgária közötti vezetékkapacitását. Erre a miniszter véleménye alapján azért volna szükség, mert a vezetéken jelenleg feleannyi gáz továbbítható, mint amennyire Törökország képes volna. A politikus szavai szerint éves szinten hétmilliárd köbméter gázról van szó.
Az érintett kapacitást akár 10 milliárd köbméterre is lehetne növelni, amennyiben Ankara is együttműködik az azeri Socar energiavállalattal, de ehhez biztosítékra van szüksége Európától, miszerint a nagyobb mennyiségre lesz megfelelő kereslet. Bayraktar rámutatott arra a megállapodásra is, mely szerint Bulgária és Törökország tavaly évi 1,5 milliárd köbméternyi LNG importról, majd nyugati reexportról egyezett meg, mint felső határ. Más kérdés, hogy az Európai Unió álláspontja szerint ez versenyellenes lehet.
Úgy gondoljuk, hogy a politikai és fizikai akadályok túl nagyok ahhoz, hogy az Ukrajnán átáramló orosz gázt azerivel helyettesítsék”
– írta közleményében az Energy Aspects Ltd szakértői vállalat.
Törökországnak nem titkolt célja azonban, hogy regionális gázközponttá váljon, ezért jelentős összegeket fektetett be az új tárolók létesítésébe, a cseppfolyósított földgáz-létesítményekbe, valamint a Fekete-tenger kutatásába és termelésébe, de míg saját keresletének kielégítésében szinte teljesen az importra támaszkodik, tavaly olyan országokkal kötött exportszerződést kis mennyiségű gáz eladására, mint Románia, Moldova és Magyarország.
A miniszter szerint augusztusban ráadásul megállapodás születhet azzal kapcsolatban is, hogy Iránon keresztül Türkmenisztánból érkezzen gázimport.
A Bloomberg tudósítása alapján bár Európa az orosz-ukrán háború kitörése óta szeretne leállni az orosz energiahordozó használatával, holott Moszkva a NATO-tag Törökország legnagyobb gázszállítója. Az egyenletben azonban több megkérdőjelezhető elem, is van: a szakértők szerint ugyan érthető, hogy Törökország a hosszú távú szerződésekkel biztosra menne, de a lehetséges vevőknek nem biztos, hogy erre van szüksége.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijev nemrég jelezte, nem kívánja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodását. Moszkvát egyáltalán nem aggasztja a helyzet, Európa viszont kezdheti törni a fejét, hogy milyen más útvonalakon juthat hozzá az energiaforráshoz. A Makronóm Intézet elemzőjének írása Európa gázellátásának kihívásait boncolgatja.
Akár fennmarad ugyanis az orosz tranzit, akár nem, akadhat más alternatíva, ami miatt az európai vevők nem akarnak majd 10-15 éven át Törökországról érkező gázt vásárolni.
De Magyarország is elkötelezte magát a kisebb mennyiségű alternatív beszerzésekkel, és egy nagyobb tétel hosszú évekre szóló lekötése, érkezzen az bárhonnan, túl nagy és felesleges kockázatot jelentene.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az elnök szerint a robbanófejek több mint négyszer erősebbek, mint bármely hasonló nyugati rakétáé.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „barbár rakétatámadásaival” akarja kompenzálni elmaradó katonai sikereit a harctéren.
Tűz ütött ki egy olajraktárnál és egy üzemanyag-terminálnál az oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában.
Hatalmas a kár: Putyinék több mint félezer drónt és csaknem száz rakétát vetettek be.
Az amerikai vezetés kevés térségismerettel próbálja lezárni az orosz–ukrán háborút, miközben egy későbbi stratégiai és gazdasági orosz partnerség lehetőségét keresi.
Volodimir Zelenszkij elnök legbelső köréig ér a nagy ukrajnai korrupciós nyomozás. A legutóbbi megsebzett nagyvad, Andrij Jermak most óvadékkal szabadulva védekezhet az igazságszolgáltatás fórumai előtt.
Nem is nagyon lehetett kérdés.
A döntést hosszú mérlegelés előzte meg.
