Hollandia
21:002024. június 21.
Franciaország
Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság

Európai energiacsaták – megfagyunk, ha Ukrajna nem engedi át többé az orosz gázt?

2024. június 11. 07:41

Kijev nemrég jelezte, nem kívánja meghosszabbítani az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodását. Moszkvát egyáltalán nem aggasztja a helyzet, Európa viszont kezdheti törni a fejét, hogy milyen más útvonalakon juthat hozzá az energiaforráshoz. A Makronóm Intézet elemzőjének írása Európa gázellátásának kihívásait boncolgatja.

2024. június 11. 07:41
Santo Martin
Santo Martin

A szerző a Makronóm Intézet senior elemzője 

A teljes cikk a Makronóm honlapján olvasható. 

Vészjóslóan ketyeg az óra az Európa energiapiacát jelentősen meghatározó esemény felé: 

az ukrán állam és az orosz Gazprom között jelenleg fennálló ötéves gáztranzit-megállapodás az év végén lejár, és Kijev bejelentette, hogy nem újítja meg az üzletet.  

A döntés jelentős hatással lesz Európára is, amely épp az energiabiztonsággal való hosszú küzdelmének kellős közepén áll.  

Miért fontos az ukrajnai gáztranzitútvonal? 

Az Ukrajnán keresztül vezető gáztranzitútvonal az Európába érkező orosz földgáz számára egy kritikus fontosságú ütőeret jelentett – legalábbis a háború kirobbanásáig biztosan. Az Ukrajna és a Gazprom között ötévente megkötött gázmegállapodások biztosították az orosz földgáz áramlását Ukrajna hatalmas csővezeték-hálózatán keresztül, összekötve számos európai országot, köztük Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát és Moldovát. A háború azonban jelentősen megváltoztatta ezt a dinamikát.  

Orosz gázvezetékek hálózzák be Európát 

Azon vezetékes gáz, amely még mindig Oroszországból érkezik Európába, az ukrajnai tranzitútvonalon és Törökország felől, a Török Áramlaton keresztül érkezik. A másik két nagy csővezeték – az Északi Áramlat és a Lengyelországon át vezető Jamal-vezeték – 2022 májusa és 2022 szeptembere között teljesen leállt. Az Északi Áramlaton keresztüli szállítás a vezeték 2022. szeptemberi felrobbantása után fejeződött be. A Jamal-vezeték pedig azt követően szűnt meg, hogy Lengyelország elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért rubelben fizessenek. Igaz, Ukrajnából még mindig érkezik gáz, ez valószínűleg 2024 végén megváltozik, amikor lejár az orosz–ukrán gáztranzitszerződés. 

Bár a legutolsó kontraktust még 2019-ben kötötte a két fél, az Ukrajnán áthaladó tranzitmennyiség már tavaly is mintegy 28,5 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. Kijev legfrissebb bejelentésével pedig az európai nemzetek igyekeznek felkészülni a lehetséges zavarokra, és alternatív gázellátás után kutatnak.  

Kontinensünk legnagyobb szerencséjére már nem akkora mennyiségről van szó, amit lehetetlen lenne pótolni – a 2008–2019 közötti időszakban átlagosan évi 90 milliárd köbméter érkezett innen, szemben az elmúlt évek 20-22 milliárd köbméterével –, azonban a kieső hiány így is okozhat kellemetlenségeket. 

A konfliktus kezdete óta átalakult az európai gázpiac: az Európába irányuló orosz vezetékes gázszállítás több mint 80 százalékkal csökkent a válság előtti időszak (2019–2021) és 2023 között. Ennek köszönhetően az orosz gáz (csővezetékes és LNG) részesedése az EU teljes gázimportjában a válság előtti 44 százalékról 2023-ra 9 százalékra csökkent. Így Norvégia lett kontinensünk első számú vezetékes gázszállítója, az unió pedig jelentősen növelte az Egyesült Államokból és más forrásokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) importját (1. ábra). Európa a kieső orosz gáz nagyobb részét az LNG-behozatal fokozásával igyekezett pótolni, ami a válság előtti 81 milliárd köbméterről 2023-ra 133 milliárdra emelkedett. Ennek az aránya az EU teljes importjában a 2021-es 20 százalékról 2023-ra 42-re nőtt. 

1. ábra: Az EU földgázimportforrásai negyedéves bontásban (a piros különböző árnyalatai az Oroszországból érkező gázt jelölik), forrás: Bruegel 

Áttérés az alternatív útvonalakra 

Az Európai Unió legtöbb állama csökkentette az orosz gázimportot. Az olyan országok, mint Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Moldova egykor nagymértékben függtek ettől az útvonaltól. Míg Ausztria még mindig Ukrajnán keresztül szerzi be a gáz jelentős részét, mások diverzifikálták az energiaellátásukat, és intézkedéseket hoztak a kereslet csökkentésére. Moldova, Európa egyik legszegényebb országa tavaly az összes gázát az európai piacokról szerezte be, és a Gazpromtól származó megmaradt a szakadár keleti régió, a Dnyeszteren túli terület számára – áll a Reuters friss jelentésében

Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa szerint az ukrán gáztranzit leállásával is vannak életképes alternatív útvonalak – bár azt persze nem emeli ki, hogy ezek egy részén továbbra is orosz, vagy részben orosz gáz érkezik. Ausztria például Olaszországból és Németországból importálhat gázt, Magyarország egyre inkább a Török Áramlatra támaszkodik, míg Szlovénia Algériából és más forrásokból szerzi be azt. 

Olaszország mára a gázimportjának nagy részét szintén Algériából és Európa másik fontos partnerétől, Azerbajdzsántól szerzi be.  

Eközben a szlovák állami gázszolgáltató, az SPP felvetette, hogy az európai gázvásárlók konzorciuma átveheti a gázt az orosz–ukrán határon, onnantól, hogy a jelenlegi tranzitszerződés lejárt.  

Egy másik lehetőség, hogy a Gazprom a gáz egy részét más útvonalon, például a Török Áramlaton, vagyis Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja. Ezeken azonban korlátozott a kapacitás – tette hozzá az SPP elemzője. 

Az energetika ismeretlen vizeire evez Európa 

Ahogyan közeledünk év végéhez, kontinensünk jelentős energetikai váltás küszöbén áll. Miközben Európa a háború két és fél éve alatt jelentős – ha nem is elegendő – lépéseket tett energiaforrásainak diverzifikálására, a korábban Ukrajnán keresztül szállított gáz pótlása egy új, gyorsan kezelendő kihívást jelent. 

Az európai politikai döntéshozók többsége most abban bízik, hogy a gázellátás diverzifikálása, valamint a hidrogéntermelés fellendítésére és a megújuló energiaforrások erőteljesebb elterjedésére irányuló lépések segítenek enyhíteni az ipari hanyatlással kapcsolatos egyre mélyülő félelmeket egy olyan kontinensen, amely az energiaellátás tekintetében az importtól függ. 

Nem véletlen, hogy az EU vezetői a múlt hónap elején gyűltek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a blokk csökkenő versenyképességét a hatalmas kínai és amerikai támogatási rendszerekkel szemben, valamint a „bőséges, megfizethető és tiszta energia” – a felsorolás sorrendje is árulkodó – biztonságos ellátásának egyre sürgetőbb kérdését. 

Az elkövetkező hónapok próbára teszik kontinensünk rugalmasságát és alkalmazkodóképességét az alternatív energiaellátás biztosítása terén. Az Oroszország és Európa közötti geopolitikai sakkjátszma folytatódik, és a globális energiapiacok minden egyes lépést nagy figyelemmel kísérnek.  

Arról, hogy mi várható a következő években és Oroszország hogyan változtat stratégiáján, az eredeti cikkben, a Makronóm honlapján olvashat. 

(Források: Reuters; Reuters; Atradius; Energy Policy; Interfax; Bruegel; Bloomberg; group.met.com; Intellinews)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

 

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-95
2024. június 21. 14:01
🍓 ️ ­É­r­­t­­­é­­­k­­e­l­d­ ­­a­­­ ­­­s­z­e­x­i­ ­p­­­u­­­n­­c­i­m­a­t­ 👉 𝐖­­𝐖­𝐖­.­𝐗­𝟏­­𝟖­­­.­­­𝐅­­𝐔­𝐍
tintapaca
2024. június 11. 11:45
Tudomásom szerint Ukrajnából nem jön gáz Magyarországra. Sőt, időszakosan mi táplálunk be gázt és áramot az ukrán hálózatba. Az oroszok egyébként néhány h ete szétbombázták Európa második legnagyobb gázterminálját Ukrajnában, amely az ukrán tárolókat szolgálta ki. Valószínű, hogy európai országok gáza is van a tárolókba, így ezért jogos az aggodalom. De ha megkérik Putyint, ő heteken belül millió köbméteres mennyiségben tud hajón cseppfolyós gázt szállítani Jamalból a Nyugatnak, ahogyan tették néhány éve az angolok kérésére.
nempolitizalok-0
2024. június 11. 10:58 Szerkesztve
Az egész EU-ban Orbánnak van a legnagyobb esze. Ha nem lép évekkel ezelőtt, most együtt izgulhatunk a többiekkel. Az eurolibsi csürhe szervilizmusára jellemző, hogy Orbánéknak át kellett nevezni a Déli áramlatot, hogy egyáltalán megépülhessen, mert a tetves eurolibsik még azt is megtiltották, hogy megépülhessen. Orbán elég fineszes ahhoz, hogy az akkori beruházást az akkori ellenzőkkel (a legtöbb ország) kifizettesse a továbbított gáz árában.
2024. június 11. 09:09 Szerkesztve
Orbán Viktor titokban ellátja Ukrajnát dízelolajjal (azzal mennek a harcijárművek) és árammal. Ha Orbán titokban nem adna ma Ukrajna leállna. Cserébe nem robbantja fel a Barátság kőolajvezetéket Ukrajna. A MOL-nak kizárólag a Százhalombattai feldolgozó műve van ami az orosz urali típusú olajat képes feldolgozni, a nyugati brentet nem. A gázt kötelező levágnia Hoholiának. Usa parancs!!! Addig kapnak leselejtezett nyugati harci fekszerelést. Magyarország túléli a gáz leválasztását. Törökből vesz meg az új tranzitútvonalon. Drágábban de lesz majd emelik a gáz lakossági árát 2026-os választások után. Az árammal baj lesz. Ukrajna idén megfagy, sötétségbe kerül. Magyarországnak annyit kell küldenie, hogy tartós áramszünetek lesznek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!