Európai energiacsaták – megfagyunk, ha Ukrajna nem engedi át többé az orosz gázt?

Vészjóslóan ketyeg az óra az Európa energiapiacát jelentősen meghatározó esemény felé: 

A döntés jelentős hatással lesz Európára is, amely épp az energiabiztonsággal való hosszú küzdelmének kellős közepén áll.  

Miért fontos az ukrajnai gáztranzitútvonal? 

Az Ukrajnán keresztül vezető gáztranzitútvonal az Európába érkező orosz földgáz számára egy kritikus fontosságú ütőeret jelentett – legalábbis a háború kirobbanásáig biztosan. Az Ukrajna és a Gazprom között ötévente megkötött gázmegállapodások biztosították az orosz földgáz áramlását Ukrajna hatalmas csővezeték-hálózatán keresztül, összekötve számos európai országot, köztük Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát és Moldovát. A háború azonban jelentősen megváltoztatta ezt a dinamikát.  

Bár a legutolsó kontraktust még 2019-ben kötötte a két fél, az Ukrajnán áthaladó tranzitmennyiség már tavaly is mintegy 28,5 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. Kijev legfrissebb bejelentésével pedig az európai nemzetek igyekeznek felkészülni a lehetséges zavarokra, és alternatív gázellátás után kutatnak.  

A konfliktus kezdete óta átalakult az európai gázpiac: az Európába irányuló orosz vezetékes gázszállítás több mint 80 százalékkal csökkent a válság előtti időszak (2019–2021) és 2023 között. Ennek köszönhetően az orosz gáz (csővezetékes és LNG) részesedése az EU teljes gázimportjában a válság előtti 44 százalékról 2023-ra 9 százalékra csökkent. Így Norvégia lett kontinensünk első számú vezetékes gázszállítója, az unió pedig jelentősen növelte az Egyesült Államokból és más forrásokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) importját (1. ábra). Európa a kieső orosz gáz nagyobb részét az LNG-behozatal fokozásával igyekezett pótolni, ami a válság előtti 81 milliárd köbméterről 2023-ra 133 milliárdra emelkedett. Ennek az aránya az EU teljes importjában a 2021-es 20 százalékról 2023-ra 42-re nőtt. 

Áttérés az alternatív útvonalakra 

Az Európai Unió legtöbb állama csökkentette az orosz gázimportot. Az olyan országok, mint Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Moldova egykor nagymértékben függtek ettől az útvonaltól. Míg Ausztria még mindig Ukrajnán keresztül szerzi be a gáz jelentős részét, mások diverzifikálták az energiaellátásukat, és intézkedéseket hoztak a kereslet csökkentésére. Moldova, Európa egyik legszegényebb országa tavaly az összes gázát az európai piacokról szerezte be, és a Gazpromtól származó megmaradt a szakadár keleti régió, a Dnyeszteren túli terület számára – áll a Reuters friss jelentésében. 

Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa szerint az ukrán gáztranzit leállásával is vannak életképes alternatív útvonalak – bár azt persze nem emeli ki, hogy ezek egy részén továbbra is orosz, vagy részben orosz gáz érkezik. Ausztria például Olaszországból és Németországból importálhat gázt, Magyarország egyre inkább a Török Áramlatra támaszkodik, míg Szlovénia Algériából és más forrásokból szerzi be azt. 

Olaszország mára a gázimportjának nagy részét szintén Algériából és Európa másik fontos partnerétől, Azerbajdzsántól szerzi be.  

Egy másik lehetőség, hogy a Gazprom a gáz egy részét más útvonalon, például a Török Áramlaton, vagyis Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja. Ezeken azonban korlátozott a kapacitás – tette hozzá az SPP elemzője. 

Az energetika ismeretlen vizeire evez Európa 

Ahogyan közeledünk év végéhez, kontinensünk jelentős energetikai váltás küszöbén áll. Miközben Európa a háború két és fél éve alatt jelentős – ha nem is elegendő – lépéseket tett energiaforrásainak diverzifikálására, a korábban Ukrajnán keresztül szállított gáz pótlása egy új, gyorsan kezelendő kihívást jelent. 

Az európai politikai döntéshozók többsége most abban bízik, hogy a gázellátás diverzifikálása, valamint a hidrogéntermelés fellendítésére és a megújuló energiaforrások erőteljesebb elterjedésére irányuló lépések segítenek enyhíteni az ipari hanyatlással kapcsolatos egyre mélyülő félelmeket egy olyan kontinensen, amely az energiaellátás tekintetében az importtól függ. 

Az elkövetkező hónapok próbára teszik kontinensünk rugalmasságát és alkalmazkodóképességét az alternatív energiaellátás biztosítása terén. Az Oroszország és Európa közötti geopolitikai sakkjátszma folytatódik, és a globális energiapiacok minden egyes lépést nagy figyelemmel kísérnek.  

(Források: Reuters; Reuters; Atradius; Energy Policy; Interfax; Bruegel; Bloomberg; group.met.com; Intellinews)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.