Az izraeli miniszterelnök volt az első külföldi vezető, aki látogatást tett Washingtonban azután, hogy Biden felfüggesztette a kampányát.
Nyitókép: Benjamin Netanjahu az amerikai Kongresszusban/Justin Sullivan/Getty Images
Mikor Benjamin Netanjahu tavasszal meghívást kapott Washingtonba, hogy beszédet mondjon a Kongresszus előtt, még nem sejthette: a modern amerikai politikai történelem egyik legturbulensebb időszakának a közepén érkezik majd az amerikai fővárosba.
Netanjahunak egy olyan elnökkel kellett tárgyalnia, akit alig néhány nappal korábban saját pártja nyomására felfüggesztette újraválasztási kampányát, és így hatalma is jelentősen csökkent.
Egy olyan Kongresszus előtt kellett beszédet mondania, amelynek több tagja bojkottálta őt, és egy olyan Donald Trumppal kell még pénteken találkoznia, aki két héttel korábban túlélt egy merényletet.
Netanjahu a világpolitika veteránja, a világ vezetői jöttek és mentek, ő pedig maradt. Azonban október 7. és az azóta tartó Hamász elleni háború meggyengítette a pozícióját, és kérdéseket vetett fel a jövőjével kapcsolatban. Washingtoni látogatása egy olyan időszakra lett időzítve, amikor az izraeli lakosság már egyre jobban követeli a túszmegállapodás megszületését. Az amerikaiak közvetítő szerepet játszanak a tárgyalások során, és az amerikai fél rendszeresen arról beszél, hogy már közel a megállapodás.
A látogatás apropóját Mike Johnson, a Képviselőház házelnökének meghívása adta, de több fontos találkozó is be lett iktatva: többek között Joe Biden elnökkel és Kamala Harrissel, – aki nem hivatalosan már a demokraták elnökjelöltjének tekinthető, – valamint Donald Trumppal is tárgyal majd. A látogatás célja valószínűleg az izraeli-amerikai kapcsolat megerősítése, és egyfajta jel a világnak, hogy Amerika továbbra is a zsidó állam mellett áll.
Benjamin Netanjahu utoljára kilenc évvel ezelőtt szólalt fel az amerikai Kongresszusban, hogy felhívja a figyelmet az iráni fenyegetésre, és meg próbálja állítani az iráni atomalkut. Ez az akció ahhoz vezetett, hogy véglegesen elmérgesedett Obama elnökkel az addig sem túl jó kapcsolat. Ezúttal egy háború közepén látogatott el Washingtonba, ahol
az uralkodó demokrata elitet megosztja Izrael támogatásának a kérdése.
Bár Joe Biden egyre keményebb retorikát használ Izraellel szemben, alapvetően a zsidó állam barátjának tartja magát, ami miatt a szavazók progresszív ága rendszeresen tüntet ellene. Az augusztusi demokrata jelölőgyűlésen sokan arra számítanak, hogy a palesztin-párti aktivisták meg fogják zavarni Kamala Harris megkoronázását. Ennek szerdán már voltak jelei, hiszen több ezer tüntető vonult fel Washingtonban az izraeli miniszterelnök ellen.
A The Hill információ szerint a demokrata képviselők és szenátorok közel fele bojkottálta Netanjahu beszédét. A progresszívok közül végig ülte a beszédet Rashida Tlaib képviselő, aki azonban egy kis táblácskát mutatott fel a beszéd alatt, amire az volt írva: „háborús bűnös.” Érdekesség, hogy mikor Netanjahu arról beszélt, hogy az Izrael-ellenes tüntetők Irán hasznos idiótái, akkor a C-Span televízió producere Tlaibra irányította a kamerát.
Netanjahu beszéde tulajdonképpen egy védőbeszéd volt: védte Izraelt, az IDF-et és egyben az amerikai-izraeli kapcsolatot is. Kijelentette: a gázai háború nem civilizációk összecsapása, hanem a barbárság és a civilizáció harca. Az izraeli miniszterelnök vendégei között volt a terroristák fogságából kiszabadított Noa Argamani, a még mindig fogságban levő Bibas ikrek nagypapája, és több amerikai állampolgárságú túsz rokonai. A beszédben megköszönte Amerika és egyben Biden támogatását is. Igyekezett megcáfolni a legnagyobb Izrael elleni vádakat, és beszélt az IDF etikájáról. A beszéd azóta legtöbbet idézet részében kitért az amerikai egyetemi tüntetőkre. Kijelentette: az emberek már nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz, az elkövető és az áldozat között.
„Van egy üzenetem a tüntetőknek: Mikor Teherán zsarnokai, – akik felakasztják a melegeket, és meggyilkolják azokat a nőket, akik nem takarják be a hajukat, – dicsérnek titeket, és pénzelnek bennetek, akkor hivatalosan is Irán hasznos idiótáivá váltatok.”
Netanjahu a beszédében felvázolta a tervét egy civil palesztin vezetéssel rendelkező Gázáról, valamint felvetette egy Irán ellenes Ábrahám-szövetség létrehozását a Közel-Keleten.
Mialatt zajlott a beszéd több ezer Izrael-ellenes tüntető gyűlt össze a washingtoni Union Station előtt, ahol leeresztették az árbocról az amerikai zászlókat, elégették őket, és azt skandálták: Allah Akbár! A tömegben többen a Hamász terrorszervezet zöld zászlaját lengették. A tüntetők elégettek egy Netanjahut ábrázoló bábut is, és az egyik tüntető kezében egy táblán az állt: „Bibinek lógnia kell.” Később több republikánus képviselő kiment a megrongált közterületre és újra felhúzták az amerikai zászlókat.
Benjamin Netanjahut már évek óta szélsőségesnek nyilvánította a demokrata elit, amelynek az lett a fél-hivatalos álláspontja, hogy „Izraelt támogatjuk, de Bibit nem.” Ezt tükrözte Nancy Pelosi korábbi demokrata házelnök reakciója az általa is kihagyott beszédre, amiről kijelentette: „messze a legrosszabb előadás” volt, amit valaha adott egy külföldi vezető a Kongresszusban. Pelosi szerint az izraeli miniszterelnöknek a tűzszünet elérésén és a túszok hazatérésén kellene munkálkodnia.
Kamala Harris alelnök Indiana államban egy egyetemi diákcsoporthoz látogatott el Netanjahu beszéde helyett.
A demokraták korábban nyíltan Izrael jobboldali kormányának megbuktatására szólítottak fel, mert azt állították, hogy ők a kétállami megoldás akadályai. Netanjahunak így olyan „szövetségesekkel” kellett Washingtonban tárgyalnia, akik nyíltan az ő bukását követelik. Ennek ellenére az izraeli miniszterelnök háláját fejezte ki mind a demokratáknak, mind a republikánusoknak a támogatásért.
Benjamin Netanjahu diplomáciai útját külön nehezítette, hogy mikor meghívták még Joe Biden volt a demokrata elnökjelölt, mire leszállt vele a gép már Kamala Harris. Ezzel belépett egy új szereplő a képbe, akinek első aktusa az volt, hogy kihagyta a miniszterelnök beszédét. A Bidennel való találkozó előtt már lehetett rá számítani, hogy az amerikai elnök a minél hamarabbi tűzszünetet fogja szorgalmazni. A Times of Israel beszámolója szerint a megbeszélésen nemcsak a két vezető, hanem Biden külpolitikai csapata is részt vett, élükön Antony Blinken külügyminiszterrel.
Biden a megbeszélés során nyomatékosította, hogy szeretné, ha Izrael minél hamarabb nyélbe ütne egy túszmegállapodást.
A találkozó után sajtótájékoztatón John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő elmondta, hogy Bidenék megvitatták a konfliktus Libanonra való esetleges átterjedésének lehetőségét, az iráni fenyegetést és azt, hogy „kompromisszumokat” kell kötni a béketárgyalásokon.
Kamala Harris soha nem kezelte kiemelt ügyeként Izraelt, de nem is tekinthető sem ellenségesnek, sem barátinak a zsidó állammal szemben. Bidennél gyakrabban kritizálta Izraelt a gázai háború miatt, és többször azzal vádolta az izraeli védelmi erőket, hogy nem tesznek meg mindent a civil lakosság érdekében. Harris nemrég egy interjúban azt mondta, hogy a palesztinbarát, Izrael-ellenes tüntetők az amerikai egyetemi kampuszokon „pontosan megmutatják, hogy milyen emberi érzelmeket kellene kiváltania a háborúnak” – bár megjegyezte, hogy „a tüntetéseken elhangzottak olyan dolgok, amelyek közül néhányat abszolút elutasítok.”
Pénteken Netanjahu még ellátogat Floridába, ahol találkozik Donald Trumppal, aki az elmúlt években többször kritikusan nyilatkozott az izraeli miniszterelnökről. Ez a találkozó nem annyira a jelenlegi konfliktus, mint inkább a jövő szempontjából lehet fontos.
Ezt is ajánljuk a témában
Az izraeli miniszterelnök Iránt nevezte meg Izrael és az Egyesült Államok közös ellenségének, a Hamász elleni harcot pedig úgy értelmezte, hogy a barbárok ellen Izrael a Nyugatot is védi.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A rendőrség a tervezett blokád végrehajtása előtt közbelépett, és megállította a csoport tagjait.
A miniszterelnök ambiciózus célról beszélt egy konferencián.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású akciókra készül.
Közben hétfőn az amerikai erők – Washington szerint – csapásokat hajtottak végre Dél-Iránban.
Hogyan lesz valaki a húszas évekbeli fajvédőből embermentő? Milyen érvei voltak a katolikusoknak a gyűlölet ellen? Veszprémy László Bernát írása.
Az amerikai rapper csepeli koncertjére mentők is érkeztek, többen pedig idő előtt elhagyták a rendezvényt.
A tehetség még a korosztályos nemzeti csapatban is bevethető.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A Hezbollah libanoni síita szervezet csak a mostani hétvégén 200 lövedéket lőtt ki Izraelre.
A kivonást gyorsan és összehangoltan hajtották végre a szövetséges erők.
Százezer tartalékost mozgósított a zsidó állam.
