Sorra csatlakoznak országok a Nyugat kihívóinak közösségéhez

Nyitókép: Getty Images / Bet Noire

Június 10-én és 11-én az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban tartották a BRICS-országok külügyminisztereinek éves találkozóját. Az év eleje óta a BRICS öt új országgal bővült: Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia csatlakoztak Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához.

Az utóbbi hónapokban pedig számos további ország jelezte csatlakozási szándékát az országcsoporthoz. Köztük Bahrein, Belarusz, Kuba, Kazahsztán, Pakisztán, Szenegál, Venezuela, Törökország, Bolívia és Thaiföld. A kínai elnök meghívta Aleksandar Vucic szerb elnököt is a soron következő BRICS-csúcstalálkozóra, amelyet októberben tartanak majd Oroszországban.

Mozgásban a világ

A BRICS bővülése jelzi, hogy 

amelyek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy fejlődésük útját maguk válasszák meg. Ennek hatására pedig a világpolitikai tektonikai lemezei eltoldódnak, ennek pedig egy többpólusú világrendet világrend lehet az eredménye. 

Ez persze nem egy szempillantás alatt fog végbe menni, az utóbbi években viszont az egyértelműen látható, hogy

Az elmúlt 15 év során a BRICS egy jelentős kormányközi együttműködés politikai platformjává nőtte ki magát, amelynek célja, hogy tagjai és a globális dél számára is nagyobb befolyást biztosítson a világ ügyeibe való beleszólásra. Kétségtelen, hogy az elkövetkező években még nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetközi diplomáciában.

EU helyett BRICS?

Az elmúlt hetekben hónapokban két hír miatt is felhúzhatták a szemöldöküket. Sajtóhírek szerint belgrádi látogatása során Hszi Csin-ping elnök meghívta Aleksandar Vucic elnököt a soron következő BRICS-csúcstalálkozóra. A hírek szerint Vucic pedig nem zárkózott el a találkozón való részvételtől. Nemrég pedig Hakan Fidan török külügyminiszter jelentette be, hogy Törökország csatlakozni kíván a BRICS-országokhoz. 

Mind Szerbia, mind Törökország – bár utóbbi esetében ez 2018-ban megrekedt – hosszú ideje folytatnak csatlakozási tárgyalást az Európai Unióval. Ankara még 1987-ben nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az EU elődjéhez, Belgrád pedig 2009-ben kérte hivatalosan felvételét az unióba. Ha az említett országok előbb csatlakoznának a BRICS-hez, mint az EU-hoz, 

Amit a szemünk előtt látunk, az a BRICS fokozatos felemelkedése. Az országcsoport bővítésével kapcsolatban megfogalmazott – főként nyugati – aggályok egyelőre nem úgy tűnik, hogy beigazolódnak. Oroszország és Irán, jelenleg a világon két a nyugat által legjobban szankcionált gazdaság nem mutatja az összeomlás jeleit, éppen ellenkezőleg, Irán felvétele után Teherán gyakorlatilag kiszabadult a nemzetközi elszigeteltségből. Kína és India gazdasági növekedése valószínűleg idén is magasabb lesz, mint a nyugati államok növekedése.

A  jelenlegi BRICS a világgazdaság mintegy 30 százalékát teszik ki, és a világ népességének 45 százalékával, mintegy 3,5 milliárd fővel rendelkeznek. A világ olajtermelésének több mint 40 százalékát adja a csoport. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a BRICS-országok jelenleg a globális GDP 32 százalékát teszik ki vásárlóerő-paritáson (PPP).

A PPP alapján számolt GDP-t számos kritika éri, valószínűleg éppen ezért Dilma Rousseff, az Új Fejlesztési Bank (NDB) vezetője februárban kijelentette: a BRICS célja, hogy a globális nominális GDP tekintetében megelőzze a G7-eket.

You will find more infographics at Statista

Ahogy egyre erősödik, úgy egyre többször hasonlítják össze a BRICS-országokat olyan nyugati együttműködésekkel, mint például a G7 országcsoport. Azonban a két szervezet között nincs sok közös, egyrészt a BRICS tagországainak száma már jelenleg is jóval meghaladja a G7 tagok számát. Továbbá a BRICS-re nincs olyan értelemben befolyása egyetlen tagországnak sem, mint amilyen befolyással az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati szervezetekben. 

Nyugat-ellenes forradalom vagy új világrend?

Ahogy minden nemzetközi és regionális együttműködésnek, természetesen a BRICS-nek is vannak problémái és szembesül nehézségekkel. Az országok együttműködésének keretei még viszonylag kiforratlanok, szervei pedig még eltörpülnek más nemzetközi szervezetek intézményeihez képest. A tagországok érdekei, fejlettségi szintje, politikai rendszerei, ideológiái és vallásai eltérőek. Ugyanakkor több kérdésben éppen a Nyugat elhibázott külpolitikája kovácsolja össze a globális dél országait.

Azonban elhamarkodott lenne azt állítani, hogy a BRICS egy Nyugat-ellenes szövetség lenne, hiszen már most is több olyan ország a tagja, és több olyan ország is érdeklődik a tagság iránt, amely ezzel párhuzamosan például az Egyesült Államok katonai szövetségese. A gyakorlatban inkább arról van szó, hogy 

amelynek nyitányát jelzi a BRICS felemelkedése is. 

***