Az új hatalmi központok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy fejlődésük útját maguk válasszák meg.
Nyitókép: Getty Images / Bet Noire
Június 10-én és 11-én az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban tartották a BRICS-országok külügyminisztereinek éves találkozóját. Az év eleje óta a BRICS öt új országgal bővült: Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia csatlakoztak Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához.
Az utóbbi hónapokban pedig számos további ország jelezte csatlakozási szándékát az országcsoporthoz. Köztük Bahrein, Belarusz, Kuba, Kazahsztán, Pakisztán, Szenegál, Venezuela, Törökország, Bolívia és Thaiföld. A kínai elnök meghívta Aleksandar Vucic szerb elnököt is a soron következő BRICS-csúcstalálkozóra, amelyet októberben tartanak majd Oroszországban.
A BRICS bővülése jelzi, hogy
Ázsiában, Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten is újabb hatalmi központok emelkednek fel,
amelyek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy fejlődésük útját maguk válasszák meg. Ennek hatására pedig a világpolitikai tektonikai lemezei eltoldódnak, ennek pedig egy többpólusú világrendet világrend lehet az eredménye.
Ez persze nem egy szempillantás alatt fog végbe menni, az utóbbi években viszont az egyértelműen látható, hogy
a globalizáció egy „funkcionálisabb” irányba mozdult el.
Az elmúlt 15 év során a BRICS egy jelentős kormányközi együttműködés politikai platformjává nőtte ki magát, amelynek célja, hogy tagjai és a globális dél számára is nagyobb befolyást biztosítson a világ ügyeibe való beleszólásra. Kétségtelen, hogy az elkövetkező években még nagyobb szerepet fognak játszani a nemzetközi diplomáciában.
EU helyett BRICS?
Az elmúlt hetekben hónapokban két hír miatt is felhúzhatták a szemöldöküket. Sajtóhírek szerint belgrádi látogatása során Hszi Csin-ping elnök meghívta Aleksandar Vucic elnököt a soron következő BRICS-csúcstalálkozóra. A hírek szerint Vucic pedig nem zárkózott el a találkozón való részvételtől. Nemrég pedig Hakan Fidan török külügyminiszter jelentette be, hogy Törökország csatlakozni kíván a BRICS-országokhoz.
Mind Szerbia, mind Törökország – bár utóbbi esetében ez 2018-ban megrekedt – hosszú ideje folytatnak csatlakozási tárgyalást az Európai Unióval. Ankara még 1987-ben nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az EU elődjéhez, Belgrád pedig 2009-ben kérte hivatalosan felvételét az unióba. Ha az említett országok előbb csatlakoznának a BRICS-hez, mint az EU-hoz,
ez – különösen Szerbia esetében – komoly diplomáciai bukás lenne Brüsszel számára.
Amit a szemünk előtt látunk, az a BRICS fokozatos felemelkedése. Az országcsoport bővítésével kapcsolatban megfogalmazott – főként nyugati – aggályok egyelőre nem úgy tűnik, hogy beigazolódnak. Oroszország és Irán, jelenleg a világon két a nyugat által legjobban szankcionált gazdaság nem mutatja az összeomlás jeleit, éppen ellenkezőleg, Irán felvétele után Teherán gyakorlatilag kiszabadult a nemzetközi elszigeteltségből. Kína és India gazdasági növekedése valószínűleg idén is magasabb lesz, mint a nyugati államok növekedése.
A jelenlegi BRICS a világgazdaság mintegy 30 százalékát teszik ki, és a világ népességének 45 százalékával, mintegy 3,5 milliárd fővel rendelkeznek. A világ olajtermelésének több mint 40 százalékát adja a csoport. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a BRICS-országok jelenleg a globális GDP 32 százalékát teszik ki vásárlóerő-paritáson (PPP).
A PPP alapján számolt GDP-t számos kritika éri, valószínűleg éppen ezért Dilma Rousseff, az Új Fejlesztési Bank (NDB) vezetője februárban kijelentette: a BRICS célja, hogy a globális nominális GDP tekintetében megelőzze a G7-eket.
You will find more infographics at StatistaAhogy egyre erősödik, úgy egyre többször hasonlítják össze a BRICS-országokat olyan nyugati együttműködésekkel, mint például a G7 országcsoport. Azonban a két szervezet között nincs sok közös, egyrészt a BRICS tagországainak száma már jelenleg is jóval meghaladja a G7 tagok számát. Továbbá a BRICS-re nincs olyan értelemben befolyása egyetlen tagországnak sem, mint amilyen befolyással az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati szervezetekben.
A BRICS-ben több olyan ország veszt részt, amely egymástól független külpolitikát folytat.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nyugat elé kesztyűt dobó orosz-kínai-brazil-dél-afrikai-indiai tömb megduplázta tagállamai számát, immár a világ népességének közel felét tömöríti, és nagyon unja már a dollár-banánt.
Ahogy minden nemzetközi és regionális együttműködésnek, természetesen a BRICS-nek is vannak problémái és szembesül nehézségekkel. Az országok együttműködésének keretei még viszonylag kiforratlanok, szervei pedig még eltörpülnek más nemzetközi szervezetek intézményeihez képest. A tagországok érdekei, fejlettségi szintje, politikai rendszerei, ideológiái és vallásai eltérőek. Ugyanakkor több kérdésben éppen a Nyugat elhibázott külpolitikája kovácsolja össze a globális dél országait.
Azonban elhamarkodott lenne azt állítani, hogy a BRICS egy Nyugat-ellenes szövetség lenne, hiszen már most is több olyan ország a tagja, és több olyan ország is érdeklődik a tagság iránt, amely ezzel párhuzamosan például az Egyesült Államok katonai szövetségese. A gyakorlatban inkább arról van szó, hogy
a globalizáció egy új, „realista” szakaszba lépett,
amelynek nyitányát jelzi a BRICS felemelkedése is.
Ezt is ajánljuk a témában
Bővítés, biztonsági együttműködés és dedollarizáció – ezek a témák fogják uralni a Nyugaton kívüli hatalmakat összefogó BRICS-együttműködés 2024-es évét.
***
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
A koreaiak jelenleg az orosz állam területét védik.
Bajba kerülhetnek az emberek, ha nem megfelelően tárolják a tűzifát.
A fegyverkereskedelem is felpöröghet a két ország között.
A valóság megint szembement az ideológiával.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
