Lassan véget ér a magyar uniós soros elnökség – ezek voltak a békemisszió legfontosabb állomásai
Igazi diplomáciai nagyüzem zajlott az elmúlt hónapokban, melynek célja a béke és a békés fejlődés megteremtése volt.
Mindez azért is érdekes, mert például Kína a világ feldolgozóipari termelésének egyharmadát állítja elő, többet, mint a teljes G7-ek együttvéve – írja az Euractiv.
Címlapképen Emmanuel macron francia elnök és Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G7-csúcson, Olaszországban. Forrás: Ludovic MARIN / AFP
***
Pénteken összebeszéltek a G7-ek vezetői, hogyan tudnák megvédeni iparukat a kínaiaktól, és hogyan tartsák kordában Kína állítólagos támogatását Oroszország katonai terjeszkedéséhez – írta meg az Euractiv.
A gondot az jelenti ugyanis, hogy Peking brutális kapacitások fölött rendelkezik, különösen a növekvő zöld technológiai szektorban:
noha Kína a világ GDP-jének 17 százalékát adja, az egész világ feldolgozóipari kapacitásának egyharmada fölött diszponál – több fölött, mint a G7-ek ( Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) együttvéve.
Most a nyolcadik, nemhivatalos taggal, vagyis az EU-val közösen azt vizsgálják, mint egy EU-tisztviselő mondta az Euractivnak, hogy „hogyan kalibrálják és koordinálják válaszaikat”.
Amúgy az EU nemrég bejelentette, hogy akár 38,1 százalékos büntetővámot is kész kivetni a kínai elektromos járművekre, amelyek szerintük inkorrekt támogatásban részesülnek, ebbe a döntésbe Ursula Von Der Leyen EB-elnök is szügyig beleállt.
Amit még kitalált, hogy érdemes lenne harmadik országokkal is koordinálni a lépéseket, illetve „célzott és arányos” válaszokat kell találniuk a kínai terjeszkedésre, úgy, hogy végül „bevonják” a kínaiakat és közös megoldást találjanak. Nem mellesleg Washington már megemelte a maga vámjait a Kínából érkező szektorbeli termékekre.
Noha valószínűsíthető, és ezt az EU-tisztviselők is sejtik, hogy bizony Kína ezt meg fogja torolni.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója Washington nevében üdvözölte a lépést.
Ugyanakkor erősek az aggodalmak amiatt is, hogy nyugati tisztviselők szerint Kína megfékezése veszélyeztetné a nemzetközi ellátási láncokat, és végtére is Kína tud olyat lépni például az elektronikában szükséges ritkaföldfémek terén, ami nagyon fájhat a fejlett technológiájú országoknak.
Egy másik programpont volt Kína állítólagos támogatása Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseihez, fegyveres erőinek bővítéséhez.
Ezért az Egyesült Államok a héten új szankciókat vezetett be az Oroszországot olyan félvezetőkkel ellátó kínai székhelyű vállalatok ellen, amelyek segíthetik a moszkvai hadigépezetet. Mert ugyebár a helyzet kacifántosabb, mint a nyugati fegyverszállítmányoknál Ukrajna részére, hiszen
„Kína nem fegyvereket szállít [Oroszországnak], hanem a fegyverek előállításának képességét és az ehhez rendelkezésre álló technológiát”
– ezt már Joe Biden mondta nemrég újságíróknak.
Végül a G7-ek a nehezen körvonalazható „kollektív fellépésben” állapodtak meg e téren is, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindehhez azt tudta hozzátenni, hogy telefonon beszélt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, aki „szavát adta”, hogy nem ad el fegyvereket Oroszországnak.