A leköszönő belga elnökség új ötletekkel jelentkezett.
Nyitókép: Miguel MEDINA / AFP
Ismét belsős értesülésekkel jelentkezett a Financial Times: az európai tagállamok a lap szerint „szeretnék megóvni az EU-s döntéseket Orbán Viktor egyre gyakoribb vétóhasználatától”. Úgy hallották, hogy e célból a leköszönő belga elnökség össze is állított egy dokumentumot, benne Magyarország megkerülésének különböző módozataival.
Ezek között ugyanakkor kevés valóban innovatív ötlet van:
leírják, hogy az EU szerződései bizonyos döntések esetén lehetőséget adnak a minősített többséggel való döntésre az egyhangúság helyett, illetve azt is, hogy bizonyos szerződéses előírásokra hivatkozva lehet magyarázatot követelni a vétót használó tagállamoktól, és „tisztázni azokat a körülményeket”, melyek közepette vétózhatnak.
A lap azt írja: „Magyarország euroszkeptikus miniszterelnökének obstrukciója az elmúlt hónapokban példátlan szintet ért el”, s jelenleg Magyarország hét Ukrajnával kapcsolatos döntést is blokkol 6,6 milliárd euró értékben. „Eljutottunk odáig, hogy semmi sem történik anélkül, hogy azon kellene gondolkozni, hogy hogyan tehetnék tönkre [a magyarok – a szerk.]” – mondta az FT-nek egy, a Budapesttel való tárgyalásokra rálátó diplomata, aki szerint „ebben a pillanatban vagy feladjuk az ambícióinkat, vagy kreatívan gondolkodva kihagyjuk őket”.
A belga elnökség javaslatai mellett az FT szerint felmerült más fővárosokban az is, hogy a féléves magyar tanácsi soros elnökség alatt bojkottálnák a Magyarországon tartott miniszteri találkozókat, vagy „bizalmas záradékokkal látnának el EU-s dokumentumokat, melyek alternatív módokat tartalmaznak a megállapodásra a blokk további 26 tagja között”. Olyan fővárosok is vannak, amelyek nyíltan beszélnek a „nukleáris opcióról”, azaz a hettes cikk szerinti eljárás továbbléptetéséről és Magyarország szavazati jogának megvonásáról, amihez viszont a huszonhatok egyhangúságára van szükség –
itt pedig bejön a képbe, hogy Szlovákia, de adott esetben mások is fenntartásokkal viseltetnének egy ilyen eszköz használatával kapcsolatban.
A lap kiemeli: annak jogi indoklását, ahogyan tegnap az orosz vagyon Ukrajnába csatornázásáról döntött az EU, Magyarország nem támadta meg, pedig „ez a jogi érvelés a blokk Budapesttel szembeni ellenoffenzívájának része volt”. Beszámolnak arról is, hogy Josep Borrell külügyi főképviselő Szijjártó Péterrel közölte tegnap: „ezt nélkületek fogjuk megcsinálni, a mi oldalunkon van a jog”.
A Financial Times információi szerint a magyar kormány ajánlatot tett:
elállnánk az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd euró blokkolásától, amennyiben decemberig hozzáférhetünk a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus keretében befagyasztott 6,3 milliárd eurónkhoz a kohéziós alapból.
Ebből egymilliárd euró véglegesen elveszik, ha az év végéig nem jutunk hozzá. (Arról, hogy a sajtóhírekkel ellentétben ezek feloldásához egyáltalán nem a pénzeket névlegesen blokkoló „jogállamisági feltételek” teljesítése kellene, itt írtunk.)
Ezt is ajánljuk a témában
Lapunk az Európai Bizottság és a magyar kormány magas rangú tisztviselőitől szerzett információkat – többek között arról is, hogy ismét befagyasztják-e a pénzeket Magyar Péter hangfelvétele miatt.
Az FT információi szerint Brüsszel a magyar ajánlatot az
az Európai Parlamenttől várható politikai válaszcsapás miatt”
elutasította. Azt is megtudták, hogy Donald Tusk egy idei EU-csúcs alatt arra hívta fel Orbánt, hogy adjon zöld utat az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd eurónak, hiszen ez a pénz nem Kijevbe menne, hanem azon EU-tagországoknak, akik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyük ellentételezésére várnak. Orbán az FT információi szerint úgy válaszolt: tud erről, de „addig nem hátrál meg, amíg a 6,3 milliárd eurót fel nem szabadítják”.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök elmondása szerint Donald Trump nem fog tétlenkedni beiktatása után.
A brit lap szerint Moszkvában senki sem siet a béke megteremtésével.
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
