A leköszönő belga elnökség új ötletekkel jelentkezett.
Nyitókép: Miguel MEDINA / AFP
Ismét belsős értesülésekkel jelentkezett a Financial Times: az európai tagállamok a lap szerint „szeretnék megóvni az EU-s döntéseket Orbán Viktor egyre gyakoribb vétóhasználatától”. Úgy hallották, hogy e célból a leköszönő belga elnökség össze is állított egy dokumentumot, benne Magyarország megkerülésének különböző módozataival.
Ezek között ugyanakkor kevés valóban innovatív ötlet van:
leírják, hogy az EU szerződései bizonyos döntések esetén lehetőséget adnak a minősített többséggel való döntésre az egyhangúság helyett, illetve azt is, hogy bizonyos szerződéses előírásokra hivatkozva lehet magyarázatot követelni a vétót használó tagállamoktól, és „tisztázni azokat a körülményeket”, melyek közepette vétózhatnak.
A lap azt írja: „Magyarország euroszkeptikus miniszterelnökének obstrukciója az elmúlt hónapokban példátlan szintet ért el”, s jelenleg Magyarország hét Ukrajnával kapcsolatos döntést is blokkol 6,6 milliárd euró értékben. „Eljutottunk odáig, hogy semmi sem történik anélkül, hogy azon kellene gondolkozni, hogy hogyan tehetnék tönkre [a magyarok – a szerk.]” – mondta az FT-nek egy, a Budapesttel való tárgyalásokra rálátó diplomata, aki szerint „ebben a pillanatban vagy feladjuk az ambícióinkat, vagy kreatívan gondolkodva kihagyjuk őket”.
A belga elnökség javaslatai mellett az FT szerint felmerült más fővárosokban az is, hogy a féléves magyar tanácsi soros elnökség alatt bojkottálnák a Magyarországon tartott miniszteri találkozókat, vagy „bizalmas záradékokkal látnának el EU-s dokumentumokat, melyek alternatív módokat tartalmaznak a megállapodásra a blokk további 26 tagja között”. Olyan fővárosok is vannak, amelyek nyíltan beszélnek a „nukleáris opcióról”, azaz a hettes cikk szerinti eljárás továbbléptetéséről és Magyarország szavazati jogának megvonásáról, amihez viszont a huszonhatok egyhangúságára van szükség –
itt pedig bejön a képbe, hogy Szlovákia, de adott esetben mások is fenntartásokkal viseltetnének egy ilyen eszköz használatával kapcsolatban.
A lap kiemeli: annak jogi indoklását, ahogyan tegnap az orosz vagyon Ukrajnába csatornázásáról döntött az EU, Magyarország nem támadta meg, pedig „ez a jogi érvelés a blokk Budapesttel szembeni ellenoffenzívájának része volt”. Beszámolnak arról is, hogy Josep Borrell külügyi főképviselő Szijjártó Péterrel közölte tegnap: „ezt nélkületek fogjuk megcsinálni, a mi oldalunkon van a jog”.
A Financial Times információi szerint a magyar kormány ajánlatot tett:
elállnánk az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd euró blokkolásától, amennyiben decemberig hozzáférhetünk a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus keretében befagyasztott 6,3 milliárd eurónkhoz a kohéziós alapból.
Ebből egymilliárd euró véglegesen elveszik, ha az év végéig nem jutunk hozzá. (Arról, hogy a sajtóhírekkel ellentétben ezek feloldásához egyáltalán nem a pénzeket névlegesen blokkoló „jogállamisági feltételek” teljesítése kellene, itt írtunk.)
Ezt is ajánljuk a témában
Lapunk az Európai Bizottság és a magyar kormány magas rangú tisztviselőitől szerzett információkat – többek között arról is, hogy ismét befagyasztják-e a pénzeket Magyar Péter hangfelvétele miatt.
Az FT információi szerint Brüsszel a magyar ajánlatot az
az Európai Parlamenttől várható politikai válaszcsapás miatt”
elutasította. Azt is megtudták, hogy Donald Tusk egy idei EU-csúcs alatt arra hívta fel Orbánt, hogy adjon zöld utat az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd eurónak, hiszen ez a pénz nem Kijevbe menne, hanem azon EU-tagországoknak, akik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyük ellentételezésére várnak. Orbán az FT információi szerint úgy válaszolt: tud erről, de „addig nem hátrál meg, amíg a 6,3 milliárd eurót fel nem szabadítják”.
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Vajon hogy menekült volna meg negyedmillió magyar, „ha az EU hagyja”? Mit üzentek hazánknak Svédországból? S mit kaptunk von der Leyentől?
Az ideológia sem tudja felülírni a gazdasági szükségszerűségeket.
A magyar miniszterelnök miatt kongatja a vészharangot a német lap.
A Háttér Társaság érvelése pont azokat igazolja, akiket kritizálni szeretne. Egyébként meg nincs konszenzus arról, hogy az ő emberi jogi értelmezésük lenne a valódi. Szilvay Gergely írása.
Nem kíméli európai barátait az ukrán elnök.
A köztársasági elnök, megtörve a hagyományt, ezúttal nem újévkor, hanem – mint fogalmazott – a karácsony meghitt örömében mondta el a nemzetnek szóló üzenetét.
Azt állítják, az orosz légvédelem egy ukrán támadás kivédésében vett részt a gép eltalálását megelőzően, de úgy vélik, ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt.
