Az EP-választások eredményeiről tartott konferenciát az MCC.
Fotó: Unsplash
Az EP választások eredményeiről tartott szakmai konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ahol neves magyar és nemzetközi szakértők elemezték a jobboldali sikerek és a baloldal visszaszorulásának okait.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntő soraiban utalt rá, hogy maga is tanult Németországban, és gyakran rácsodálkozik, mennyit változott az ország arculata az elmúlt években. Manapság erős váltást látunk a konzervatív oldalra, bár az Európai Parlament nem a döntések, hanem a hangunk hallatása miatt fontos, és a baloldal és a zöldek vesztettek erejükből.
Lánczi András, az MCC keretein belül működő European Center for Political Philosophy igazgatója megnyitó beszédében kiemelte, hogy
manapság van egy nyomás a jobboldalon, hogy ne vallják magukat jobboldalinak, mert megszégyenítik és lefasisztázzák őket.
Ez viszont teljesen szembe megy a kontinens irányával, és a mostani választások megmutatták ezeket a problémákat, de nem feltétlenül mentek mélyre az európai politikai test mélyrétegeibe.
Werner J. Patzelt, az MCC Brussels kutatási igazgatója szerint
a fő trend az, hogy a baloldali és woke politikák egyre kevésbé népszerűek.
Néhány embert megijeszt ez, főleg a zöldeket, illetve azokat, akik a jelenlegi folyamatok kritikáját „eurofóbiának” nevezték. De azok is csalódottak lehetnek, akik a radikális jobboldal megerősödését várták. Valójában viszont a jobbközép erősödött meg, és nem működik együtt az előbbiekkel. Pedig a kettő együttműködése konstruktív végeredményre vezetne.
Emanuele Massetti, a Trentói Egyetem oktatója arra mutatott rá, hogy több ok áll a legutóbbi EP-választások eredménye mögött. Az alsóbb osztályok és az alsó középosztály, illetve a mezőgazdaságból élők kritizálják a baloldal és a zöldek „new green dealjét”. De utóbbi a baloldaliaknak sem felelt meg, mert ők még radikálisabb politikát követeltek. Szintúgy hatással volt a választásra az orosz-ukrán háború.
A szocialisták és az EPP a NATO álláspontját támogatták, és nem is nagyon tért el a retorikájuk.
De a nyugati közvélemény megosztott, nem értik, pontosan mi a cél, nem értik, miért használ olyan nyelvezetet az EU-s vezetés, mintha eszkalációt keresne. Németországban ez a zavar magával rántotta a liberálisokat és a zöldeket is a koalíció miatt.
És persze itt van a bevándorlás, melyet sokat kritizálnak a konzervatívok. A baloldal a palesztin ügyet felvállalta, és ezzel sok hagyományos szövetségesét elidegenítette. Az EU-s elitek minden krízist úgy értelmeznek, mint ami még több integrációs igényel. Ha valami nem működik – mert a korábbi integráció gondokat okozott –, akkor nem azt nézik meg, mi ment félre, hanem hogy „legyen még több integráció” – véli Massetti.
Thibaud Gibelin, az MCC vendégoktatója kiemelte, hogy
a migráció ügyét EU-s szinten kell kezelni, mert ez egy az egész kontinenst érintő kihívás.
Az EU ehelyett szervezni és menedzselni akarja a migrációt, nem pedig ellenezni, ezt egyébként EPP-s politikusok ki is mondták, hogy több tízmillió bevándorlót akarnak – és ez a jobb oldal. Ez a fajta európai jobboldal tehát elvesztette a legitimitását, pedig most lehetősége lenne arra, hogy felfedezze saját gyökereit és az európai őslakosok igényeit vállalja fel.
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára kifejtette, hogy a Magyarországgal szembeni, migrációs álláspontját büntető bírság az Európai Bíróság részéről azt mutatja, hogy nem nagyon szabad megbízni az Európai Bíróság és más, hivatalosan nem politikai, európai szintű intézményekben. A V4 terén az együttműködés mértéke megváltozott, pedig a V4 tagjai eredetileg „jófiúk” akartak lenni, de miután másképp kezdtek beszélni, másképp is néztek rájuk.
A nagyobb nyugat-európai országok úgy kezelik a V4 tagjait, hogy „elmulasztottak egy jó lehetőséget, hogy csendben maradjanak”.
Pedig Ugrósdy szerint a V4 fontos gondolatokat mutat be, ezért támadják őket, hogy ne vehessenek részt a diskurzusban. Lenézték egyes nyugati országokban az álláspontjukat, aztán nagyon meglepődtek, hogy ilyen eredmény születik az EP-választáson, pedig egyszerűen az zajlik, hogy teljesen elvesztették a kapcsolatot saját lakosságukkal. Nem csoda, hogy van egy diskurzus arról is nyugaton, hogy nem kellenének választások, mert az emberek túl buták ahhoz, hogy döntsenek.
Lengyelország most egyesek szerint azt hiszi, hogy „nagy” európai ország lehetnek, de ez nem valószínű, mert Olaszországnak és Spanyolországnak sem sikerült. Lengyelországot nem fogják egyenlő félnek elfogadni a németek és a franciák, mert kelet-európai ország, és még mindig „új” tagként kezelik, és úgy hiszik egyesek nyugaton, hogy az „új” országok hangja nem számít – zárta gondolatait Ugrósdy.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
Még nem volt ilyen az Európai Unió történetében.
Súlyos kritikát kapott a német sajtótól, a Die Welt sem finomkodott.
Tanulságos beszélgetés volt, izgalmas intermezzókkal.
