Szalay-Bobrovniczky: Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A megújult Magyar Atlanti Tanács konferenciáján, melyen az atlantizmus aktuális kérdéseit rangos magyar és külföldi előadókkal vitatják meg, a nyitóelőadást Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tartotta.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky leszögezte: miután vészterhes időket élünk, „a biztonság a legfontosabb prioritásunkká vált”. Jelezte, hogy „akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”,

hiszen a 75 éves NATO-hoz való csatlakozásunk 25. évfordulóját ünnepeljük, azaz a szövetség fennállásának harmadában hazánk a NATO aktív és cselekvő tagja volt.

A honvédelmi miniszter elmondta: miközben az „eszkalációs inga egyre szélsőségesebben leng ki”, a feladat az, hogy „a lehető legtöbbet megtegyük a béke és a béketárgyalások megkezdése érdekében”. 

Magyarország NATO-szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy 2010 óta sikerült megháromszorozni a honvédelemi költségvetést, amely GDP-arányosan 1 százalék alatti összegről stabilan 2 százalék feletti összegre növekedett. Mindeközben „számos misszióban veszünk részt, elkötelezettek vagyunk a NATO vezetésirányítási rendszerének kiépítése mellett, és légtérrendészeti feladatokat is örömmel vállalunk”. Szalay-Bobrovniczky leszögezte:

s annak érdekében, hogy ezek ne üresen csengő szavak legyenek, mindent megtesz a hadsereg fejlesztéséért, mióta ezt a 2010-es évek közepétől kezdődően az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. „Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak, hiszen akkor csak néhány jól kitüntetett tábornok ülne Brüsszelben, és parancsokat osztogatnának a senkinek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az idei év második félévében esedékes magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: elnökségünk alatt augusztusban az európai védelmi miniszterek, szeptemberben pedig az európai vezérkari főnökök informális tanácskozására kerül majd sor.

Globális kitekintés gyanánt úgy fogalmazott: az ukrajnai háborúval az a vágyvezérelt gondolat, hogy a nehéz biztonsági helyzet Európában a Szovjetunió megszűnésével megszűnik, szertefoszlott, egyfajta új hidegháború van kialakulóban. Ráadásul az átrendeződő világban „Európa folyamatosan marginalizálódik, a súlypont a transzatlanti térségből a csendes-óceániba tevődik át”, miközben a globális átrendeződés negatív hatásai jelentős részben Európát és annak szomszédságát érintik. Kifejtette: ezért „hasznos és üdvös lenne, ha előbbre kerülne az európai védelmi érdek” a NATO-n belül, melynek politikáját most az az Egyesült Államok határozza meg, melynek figyelme egyre inkább az indiai-csendes-óceáni térségre irányul.

– figyelmeztetett a miniszter.

A NATO jövőjének tekintetében ugyanakkor a miniszter optimista hangot ütött meg. Véleménye szerint a védelmi kiadások jelentős növelése, illetve a finn és svéd NATO-csatlakozás, valamint a madridi és vilniusi csúcstalálkozókon elfogadott megerősített elrettentési stratégia hatására „a NATO megváltozott, hatékony védelmet és elrettentést tud biztosítani a fenyegetések ellen”. Világossá tette: „a NATO arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes és alkalmas, tud alkalmazkodni”. Ehhez Magyarország hozzájárulása az, hogy elődje, Benkő Tibor munkáját folytatva „trivialitássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, s a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulójává váltunk”.