A miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján elmondta: megkérdőjeleződött az amerikai elkötelezettség a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A megújult Magyar Atlanti Tanács konferenciáján, melyen az atlantizmus aktuális kérdéseit rangos magyar és külföldi előadókkal vitatják meg, a nyitóelőadást Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tartotta.
Előadásában Szalay-Bobrovniczky leszögezte: miután vészterhes időket élünk, „a biztonság a legfontosabb prioritásunkká vált”. Jelezte, hogy „akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”,
Magyarországnak pedig van és lehet is önálló véleménye,
hiszen a 75 éves NATO-hoz való csatlakozásunk 25. évfordulóját ünnepeljük, azaz a szövetség fennállásának harmadában hazánk a NATO aktív és cselekvő tagja volt.
A honvédelmi miniszter elmondta: miközben az „eszkalációs inga egyre szélsőségesebben leng ki”, a feladat az, hogy „a lehető legtöbbet megtegyük a béke és a béketárgyalások megkezdése érdekében”.
Magyarország NATO-szerepvállalásával kapcsolatban közölte, hogy 2010 óta sikerült megháromszorozni a honvédelemi költségvetést, amely GDP-arányosan 1 százalék alatti összegről stabilan 2 százalék feletti összegre növekedett. Mindeközben „számos misszióban veszünk részt, elkötelezettek vagyunk a NATO vezetésirányítási rendszerének kiépítése mellett, és légtérrendészeti feladatokat is örömmel vállalunk”. Szalay-Bobrovniczky leszögezte:
Magyarország „nemzetközi szövetségeiben aktív és elkötelezett”,
s annak érdekében, hogy ezek ne üresen csengő szavak legyenek, mindent megtesz a hadsereg fejlesztéséért, mióta ezt a 2010-es évek közepétől kezdődően az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. „Szuverén, erős nemzeti hadsereg nélkül nincs értelme a NATO-nak, hiszen akkor csak néhány jól kitüntetett tábornok ülne Brüsszelben, és parancsokat osztogatnának a senkinek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.
Az idei év második félévében esedékes magyar EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: elnökségünk alatt augusztusban az európai védelmi miniszterek, szeptemberben pedig az európai vezérkari főnökök informális tanácskozására kerül majd sor.
Elmondta: mivel az Európa-ügyi miniszterekkel, külügyminiszterekkel vagy pénzügyminiszterekkel ellentétben nekik nincs hivatalos egyeztetési fórumuk, mindez „fű alatt történik”, s a jelen biztonsági környezetben ezen érdemes lehet változtatni.
Globális kitekintés gyanánt úgy fogalmazott: az ukrajnai háborúval az a vágyvezérelt gondolat, hogy a nehéz biztonsági helyzet Európában a Szovjetunió megszűnésével megszűnik, szertefoszlott, egyfajta új hidegháború van kialakulóban. Ráadásul az átrendeződő világban „Európa folyamatosan marginalizálódik, a súlypont a transzatlanti térségből a csendes-óceániba tevődik át”, miközben a globális átrendeződés negatív hatásai jelentős részben Európát és annak szomszédságát érintik. Kifejtette: ezért „hasznos és üdvös lenne, ha előbbre kerülne az európai védelmi érdek” a NATO-n belül, melynek politikáját most az az Egyesült Államok határozza meg, melynek figyelme egyre inkább az indiai-csendes-óceáni térségre irányul.
Megkérdőjelezhető Amerika hosszú távú elkötelezettsége a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett”
– figyelmeztetett a miniszter.
A NATO jövőjének tekintetében ugyanakkor a miniszter optimista hangot ütött meg. Véleménye szerint a védelmi kiadások jelentős növelése, illetve a finn és svéd NATO-csatlakozás, valamint a madridi és vilniusi csúcstalálkozókon elfogadott megerősített elrettentési stratégia hatására „a NATO megváltozott, hatékony védelmet és elrettentést tud biztosítani a fenyegetések ellen”. Világossá tette: „a NATO arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes és alkalmas, tud alkalmazkodni”. Ehhez Magyarország hozzájárulása az, hogy elődje, Benkő Tibor munkáját folytatva „trivialitássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, s a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulójává váltunk”.
Ez a gyakorlat – fogalmazott a négycsillagos tábornok, Böröndi Gábor – azt is üzeni, hogy a Magyar Honvédség a szövetségi kötelezettségeit mindig magas szinten teljesíti.
„A lengyel drónincidens nem egy elszigetelt provokáció volt ” – állapította meg legújabb elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
Mark Rutte szerint a háború diplomáciai úton fog véget érni.
A szövetség szerint Oroszország jobban teszi, ha felhagy a provokációkkal.
Nem ez az első éles helyzet az elmúlt napokban.
Magyarország ismét bizonyított.
Az est hozadéka az is, hogy találkozom egy beregszászi íróházaspárral, Marcsák Gergővel és Shrek Tímeával, akik régi jó barátaim.
A Brain Bar hallgatósága azt is megtudhatta, hogy összesen hány napot töltött a világűrben.