Hoppá: Ha megtámadnák Németországot, csak minden 10. német lenne kész katonai szolgálatra
Egy friss felmérés szerint egy háború esetén majdnem minden negyedik német a lehető leghamarabb elhagyná az országot.
Európai szinten és Németországban is újra téma a sorkatonaság visszavezetése. A politika napirenden tartja, a lakosság ódzkodik tőle. Szakértőt kérdeztünk.
Nyitókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter/HENNING KAISER / DPA /AFP
Németországban 2011-ben szüntették meg a kötelező katonai szolgálatot. Az orosz-ukrán háború kitörése után a Scholz-kormányzat elrendelte a Bundeswehr modernizációjának felgyorsítását, idén már a GDP 2%-át védelemre költi az ország.
Boris Pistorius védelmi miniszter kinevezése óta egyre többen beszélnek a sorozás potenciális visszavezetéséről,
bár a jelenlegi kormány jelentős része ezt valószínűleg nem támogatná.
A hadkötelezettség potenciális visszavezetésének lehetőségéről Somkuti Bálintot, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdeztük. A szakértő lapunk megkeresésére elmondta: ő nem tartja valószínűnek a sorozás felélesztését.
„A német lakosság jelentősen megváltozott azóta, amióta megszüntették a kötelező katonai szolgálatot.
Az utóbbi tizenöt-húsz évben már nem nagyon merült fel ez a téma. Úgyhogy, aki ezzel próbálkozna Németországban, valószínűleg jelentős politikai ellenállással találkozna” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Ezt támasztja alá a YouGov 2023-as felmérése is, amelyből az derült ki, hogy ha támadás érné Németországot, akkor csak minden tizedik német állna készen a katonai szolgálatra. A Die Welt beszámolója szerint egy háború esetén majdnem minden negyedik német a lehető leghamarabb elhagyná az országot és csak öt százalék jelentkezne önként katonai szolgálatra.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy friss felmérés szerint egy háború esetén majdnem minden negyedik német a lehető leghamarabb elhagyná az országot.
Somkuti Bálint ugyanakkor elmondta: a háborús retorikával próbálják feltüzelni a lakosságot.
„Azért van szükség valószínűleg azokra a sokszor túlzó nyilatkozatokra az európai, illetve a német politikusok részéről, – akik arról beszélnek, hogy mindenképpen konfliktusba kell keveredni Oroszországgal, vagy nem szabad hagyni, hogy Oroszország tovább terjeszkedjen, – mert az átlag német már nem támogatja a sorkatonaságot, illetve általában a hadsereget sem” – fejtette ki a szakértő.
A német sajtóértesülések szerint a lakosság lelkesedésének hiánya ellenére Boris Pistorius „idén április közepéig egy listát állíttatott össze a Németország számára lehetséges sorozási modellekről” – olvasható a Magyar-Német Intézet oldalán.
Egyes elemzők szerint egyedül a svéd modell lenne megvalósítható. Erről Somkuti Bálint elmondta:
Svédországban az a különlegessége a modellnek, hogy ott nem csak katonai szolgálatot lehet választani, hanem lehet társadalmi szolgálatot is választani.
Gyakorlatilag háromfajta opció van. Az egyik a katonai szolgálat, a másik pedig a nem fegyveres katonai szolgálat, és alapvetően kisegítő pozíciókban dolgoznak, akik itt vannak. Illetve van a harmadik variáció, amelyben szintén társadalmi munkát végez az illető, a »sorkatonaság«, vagy inkább a közösségi szolgálat idején” – vezette le a szakértő.
Nemrég Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője a teljes EU-ra vonatkozó kötelező katonai szolgálatról beszélt. Erről is kérdeztük Somkuti Bálintot.
„Weber alapvetően arról beszélt, hogy egy európai szolgálatot kellene fölállítani, amelybe beleérthetne a nem fegyveres szolgálat is. De nyilván ebben benne van az is, hogy alkalomadtán szükség lehet a sorozás bevezetésére. De nehéz megállapítani, hogy mire gondolt Weber” – jelentette ki a kutató.
A szakértő szerint hisztériakeltés zajlik.
„Az látszik, hogy Európában egyre inkább hisztérikusan próbálják fölkészíteni egy háborúra a lakosságot, amihez igazából semmi köze”
– mondta Somkuti Bálint.
Mint elmondta: a NATO továbbra is védi Európát.
„Amíg a NATO működik, addig Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy támadjon. Tehát gyakorlatilag politikai pótcselekvésnek tekinthető ez az egész folyamat, mert konkrét lépések nem történtek” – mondta a szakértő.
„Egy európai hadsereg felállításához se a szándék, se a felszerelés nincs meg. Sokkal komolyabb és sokkal határozottabb lépéseket kellene tenni abba az irányba, hogy európai hadsereg létrejöhessen, de ezek még nem történtek meg” – jelentette ki Somkuti Bálint.
Ezt is ajánljuk a témában
Politikai szemléletváltás történt a sorkatonasággal kapcsolatban, a kérdés az: mikor kerül bevezetésre?