Kutatás: Csak idő kérdése a sorkatonaság bevezetése Németországban

Nyitókép: Christophe Gateau / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Németországban politikai szemléletváltás történt a biztonságpolitikával kapcsolatban. Németország ráébredt, hogy többet kell foglalkoznia a hadseregével és még a hadkötelezettség visszavezetése is felmerült. Ezt a témát járta körül elemezésében Fonay Tamás a Magyar-Német Intézet kutatója. 

Az elemzés leírja, hogy a második világháborút követően is heves viták övezték az önálló német védelmi képességek kiépítését. A sorkatonaság évtizedei alatt a német férfiaknak jogában állt lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadni a tizenkét hónapos szolgálatot (hidegháború kritikus szakaszában 18 hónapos volt.) 

Leépítés

Az újraegyesítéssel és a hidegháború végével a németek a fegyveres erők létszámát 370 ezer katonára csökkentették. Az elemzés szerint a Bundeswehr fő profilja egyre inkább a nemzetközi békemissziók felé fordult. 

„A kötelező katonai szolgálat időtartamát 2002-ben először 9 hónapra, majd 2011-ben 6 hónapra csökkentették. Majd ugyanezen év júliusában az 

Ez – bár csak felfüggesztésről lévén szó – a gyakorlatban a katonai és a polgári szolgálat eltörlésével volt egyenlő, mivel a kötelező katonai szolgálathoz szükséges valamennyi struktúrát egyidejűleg feloszlatták” – írja Fonay Tamás. 

Az elemző szerint a német vezetés naivan úgy gondolta, hogy nem lesz többet szüksége ütőképes hadseregre. 

Milyen állapotban van a Bundeswehr?

Az elemzés szerint a Bundeswehr megbecsültsége, finanszírozása, felkészültsége, állománya és felszereltsége jelenleg hiányosságokkal küzd. Azonban az orosz-ukrán háború fontos változást hozott. A Scholz-kormány elrendelte a Bundeswehr modernizációjának felgyorsítását. 

„Németország idén három évtized óta először, újból a GDP 2%-át meghaladó összeget fordít védelempolitikai kiadásokra – ahogy azt egyébként a jelenleg érvényben lévő NATO irányelv is előírja” – olvasható az elemzésben. 

Ennek ellenére a Bundeswehr személyi, anyagi és infrastrukturális állományában még nem állt be javulás. 

– idézi a cikk Eva Höglt a Bundestag fegyveres erőkért felelős biztosát.  

2023-ban több, mint 181 ezer katona szolgált a Bundeswehrben, de rengeteg a betöltetlen állás a seregben. 

Sorozni vagy nem sorozni?

A Magyar-Német Intézet kutatója szerint Boris Pistorius védelmi miniszter kinevezése valódi változást hozott. Mint írja: a miniszter „háború képessé” akarja tenni mind a német fegyveres erőket. „Véleménye szerint a Bundeswehr külföldi missziós tevékenységei helyett aktív területvédelmi képességek kiépítése kell, hogy a középpontban álljon. Ennek érdekében Pistorius hozzálátott a Bundeswehr alapvető reformjához és drasztikus átalakításához, amelynek részeként a miniszter aktívan beemelte a közbeszédbe a hadkötelezettség visszaállítását” – írja Fonay. 

A téma újra és újra felmerül, számtalan vezető politikus nyilatkozott az ügyben. 

Az elemzés beszámol róla, hogy Boris Pistorius egy listát állíttatott össze a Németország számára lehetséges sorozási modellekről. A cikk a német sajtóra hivatkozva azt írja, hogy a svéd modell a legvalószínűbb. 

„Svédországban minden az iskolát befejező fiatal férfit és nőt alávetnek alkalmassági vizsgálatnak, közülük azonban csak viszonylag kevesen vonulnak be – főként azok, akik korábban egy kérdőív kitöltése során érdeklődést mutattak eziránt. Tehát egy kezdeti válogatási folyamat után csak néhányan kapnak behívót és kerülnek ténylegesen a fegyveres erők állományába” – olvasható a cikkben. 

Fonay Tamás az elemezése végén azt a konklúziót vonja le, hogy egyre nagyobb a támogatás a sorkatonaság bevezetése iránt Németországban, és minden azon múlik, hogy a kormánykoalíció elfogadja-e a többség akaratát, vagy majd csak egy következő kormányzat vezeti vissza a kötelező katonai szolgálat valamely formáját. 

A teljes elemzés itt érhető el.