Megjött az új ukrán csodafegyver, a „Flamingó” – ezt kell tudni róla
A 3000 kilométeres hatótávolságú eszköz tömegesen indítva állítólag 24 óra alatt megroppanthatja az orosz ipart.

Tizenkét milliárd eurós raétaprogramról szólnak a védelmi minisztérium belső dokumentumai, hiperszonikus rakétákkal érnék el Moszkvát.

A német védelmi minisztérium belső dokumentumai szerint Berlin közel 12 milliárd eurót fordítana egy új, nagy hatótávolságú fegyverarzenál kiépítésére, amellyel elsősorban Oroszországot akarja elrettenteni – írta meg a brüsszeli Politico.
A terv szerint ebben lennének

Mint a lap írja,
az új fegyverekkel a Bundeswehr több száz, akár több ezer kilométerrel a frontvonal mögött is képes lenne csapást mérni
parancsnoki központokra, repülőterekre, rakétaindító állásokra és utánpótlási csomópontokra.
A minisztérium célja eszerint, hogy Németország hagyományos fegyverekkel is képes legyen mélyen az ellenség hátországában csapást mérni, vagyis az atomfegyverek bevetési küszöbe alatt is hiteles elrettentő erővel rendelkezzen (mondjuk Németországnak nincsen atomfegyvere, szemben Oroszországgal).
A fejlesztésekkel igencsak sietnének; az új, olcsó cirkálórakétát már jövőre hadrendbe állítamák, ehhez három lehetséges típust vizsgálnak, két ukránt – köztük a hírhedt Flamingót – és egy izraeli-amerikait. Berlin szerint az olcsó, tömegesen bevethető rakéták képesek túlterhelni az ellenséges légvédelmet, ezért a drágább és fejlettebb fegyverek mellett ezeknek is komoly szerepet szánnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A 3000 kilométeres hatótávolságú eszköz tömegesen indítva állítólag 24 óra alatt megroppanthatja az orosz ipart.

A Politico szerint a program következő eleme az amerikai Tomahawk cirkálórakéták beszerzése, amelyről Friedrich Merz kancellár július elején kötött megállapodást Washingtonnal; ezt az évtized végéig tervezik megvalósítani.
Mindezzel azonban elsősorban időt nyernének ahhoz, hogy a britekkel közösen kifejlesszék saját, fejlett cirkálórakétájukat és egy hiperszonikus siklófegyvert, amelyekkel akár több mint 2000 kilométerre levő célpontokat is el tudjanak érni a következő évtized közepére – maga Berlin is egyébként 1600 kilométerre van Moszkvától.
Ez egyben pénzügyileg is a legnagyobb falat, a 12 milliárdból 9 erre menne.
A cikkben kifejtik: mindez azért lenne jelentős változás a német védelempolitikában, mert láthatóan Berlin nem egyetlen új európai rakétára akar támaszkodni, hanem egyszerre építene olcsó, tömegesen gyártható fegyverekre, rövidebb távon amerikai Tomahawkokra, hosszabb távon pedig fejlett európai rendszerekre.
Nyitóképen Friedrich Merz kancellár egy gyakorlaton.
Forrás: DANIEL REINHARDT / AFP
