Ezek a németek... most a sorkatonaság visszaállítását fontolgatják

Fotó: ROBERT MICHAEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

„Meg vagyok győződve arról, hogy Németországnak szüksége van valamiféle katonai sorozásra” – mondta Boris Pistorius védelmi miniszter a múlt héten az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetemen, és „hibának” nevezte Angela Merkel volt kancellár döntését a sorozás megszüntetéséről. „Megváltoztak az idők” – tette hozzá. Míg a katonai szolgálat valamilyen formájának visszaállításának gondolata egyre nagyobb teret hódít, ehhez alkotmánymódosításra és milliárdok összegyűjtésére lehet szükség a több tízezer újonc gyülekezésével, élelmezésével, kiképzésével, felfegyverzésével és elhelyezésével kapcsolatos többletköltségek fedezésére – írja a Politico.

Április 22-én a védelmi minisztérium tervezői három lehetőséget tartalmazó jelentést terjesztettek elő. Az első a hadsereg jelenlegi állapotának fenntartása, de a toborzás fokozására irányuló erőfeszítések növelése. A második a 18 éves férfiak sorkatonai szolgálatának bevezetése, és akár évi negyvenezer ember kiválogatása a katonai szolgálatra, ahogy ez Skandináviában történik. A harmadik szerint minden férfi és nő számára kötelezővé tennék a katonai szolgálatot.

Olaf Scholz kancellár kedden Stockholmban viszont kijelentette, hogy nem vezetik be újra a sorkatonaságot. Mint fogalmazott: 

A sorkatonáság újbóli bevezetésének ötlete az ukrajnai orosz invázió keltette új helyzet következménye. Pistorius új katonai doktrínát terjesztett elő, amelynek célja, hogy a Bundeswehrt olyan erővé alakítsa, amely képes háborúzni, és alkalmasabb a területvédelemre.

Pistoriusnak a kabineten belül is kihívásokkal kell szembenéznie, köszönhetően a liberális szabad demokraták (FDP) és a szintén koalícióhoz tartozó zöldek különvéleményének. A szabad demokraták elutasítják az ötletet. Támogatják viszont azt az ellenzéki kereszténydemokraták. Az általános hadkötelezettség bevezetéséhez meg kell változtatni Németország alkotmányát, amihez kétharmados többségre van szükség a Bundestagban.

A hidegháború idején Németország a GDP-je mintegy 4 százalékát fordította védelemre, négyszázezer fős hadsereggel és 2500 nehéz harckocsival rendelkezett. Most körülbelül 180 ezer katonája van, és évek óta először éri el a NATO 2 százalékos kiadási célját egy speciális, százmilliárd eurós alapnak köszönhetően, amely valószínűleg 2028-ra kimerül.