Egy friss felmérés szerint egy háború esetén majdnem minden negyedik német a lehető leghamarabb elhagyná az országot.
Támadás esetén minden tizedik német készen állna a katonai szolgálatra – írta meg a Die Welt. A felmérés szerint egy háború esetén majdnem minden negyedik német a lehető leghamarabb elhagyná az országot. A korcsoportok közötti különbségek figyelemre méltóak:
Csak öt százalék jelentkezne önként katonai szolgálatra – derült ki a YouGov közvélemény-kutató intézet által a Deutsche Presse-Agentur (dpa) megbízásából készített reprezentatív felmérésből. A felnőttek további hat százaléka számít arra, hogy háború esetén behívnák, és szükség esetén kiképeznék a honvédelemre. A felmérés szerint minden harmadik (33 százalék) megpróbálná a lehető legnagyobb mértékben folytatni a megszokott életét. Majdnem minden negyedik német (24 százalék) a lehető leggyorsabban elhagyná az országot háború esetén.
A közvélemény-kutatók a következő kérdést tették fel 2000 választásra jogosult felnőttnek: „Tegyük fel, hogy Németország ellen katonai támadás indul, amely hasonló lenne a 2022 februárjában kezdődött orosz támadáshoz Ukrajna ellen.
Mit gondolsz, te személy szerint mit tennél leginkább egy ilyen helyzetben?”
Tízből megkérdezettból egy (11 százalék) azt mondta, hogy önkéntesen segítene vagy támogatna valamilyen más módon, mint a katonai szolgálat. A résztvevők négy százaléka javasolt más cselekvési lehetőségeket. A polgárok tizennyolc százaléka vagy nem nyilvánított véleményt a kérdésről, vagy más okokból nem adott tájékoztatást.
A háború esetén a saját ország elhagyásának lehetőségét valamivel több fiatal választotta, mint az idősebbek. A felmérés szerint a 60 év feletti korosztály körében nagyobb a segítőkészség, még ha nem is fegyverrel a kézben, mint a fiatalabbak körében. A közvélemény-kutatók nem találtak jelentős különbségeket a kelet- és nyugatnémetek között.
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
„Nehéz nem azt gondolnom, hogy származása, családja miatt került gúnyolódások kereszttűzébe” – írta Vásárhelyi Mária szociológus.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
Dél-Afrikában a világon az egyik legmagasabb a gyilkossági ráta.
Novemberhez képest számottevően javultak az üzleti szféra és a fogyasztók várakozásai.
A nyugati vezetők már az első iszlamista terrorhullám idején védelmet ígértek a lakosaiknak, de nem tartották be az ígéretüket. Ami Ausztráliában történt bármikor megtörténhet Európában is.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
