Lépni akarnak Ukrajna ügyében – közeledik egymáshoz Kína és Nagy-Britannia
Hat év után először találkoznak a két ország vezetői.
Hogyan lehet a szövetségből jólét?
Nyitókép: Zhang Fan/AFP
A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a két ország vezetője május 9-én megállapodott abban, hogy a jó kétoldalú kapcsolatukat minden körülmények között megőrzik, sőt: Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a következő korszakban átfogó stratégiai partnerséggé emelik ezt.
Magyarország megbízható partnernek bizonyult Kína számára, és elkötelezett az ideológiamentes együttműködés mellett.
2010-ben ugyanis Budapest megkezdte a „keleti nyitás” politikájának megvalósítását, ami a világgazdasági tevékenység kelet felé sodródását jelzi. Azóta Kína Magyarország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere lett, az ország teljes kereskedelmének több mint 4 százaléka a Kínával való együttműködésből származik. Kína folyamatosan az első vagy a második legmagasabb EU-n kívüli befektető Magyarországon – ismerteti Bradley Blankenship, a CGTN riportere.
Hazánkat tovább dicséri a prágai székhelyű amerikai újságíró,
hisz Magyarország már a Bank of China és a Huawei Consumer Services regionális központja. Emellett a BYD, a kínai elektromos járműveket gyártó óriáscég tavaly decemberben bejelentette, hogy jelentős méretű magyarországi összeszerelő üzemet hoz létre, amely az első gyártóüzem lesz Európában.
A nyugati média, köztük az amerikai állami média nagy része az EU és Kína közötti feszültség jeleként értékelte Hszi elnök európai útját.
„Mindez messze áll tőle” – fogalmazott a politikai elemző, majd folytatta: „Európa és Kína kölcsönösen előnyös partnerei lehetnek egymásnak az elkövetkező korszakban. Magyarország különösen jó példa arra, hogy az összefogás hogyan hozhatja el a jólétet. Remélhetőleg ennek a kétoldalú együttműködésnek a gyümölcse egyértelműen megmutatkozik majd az idei év második felében, Budapest EU-elnöksége alatt.”