Vészjósló kijelentést tett a német védelmi miniszter Putyinról
Boris Pistorius még Hitlert is szóba hozta.
A tervet kidolgozó német miniszter Hitlerhez hasonlította Putyint, nem sokkal később Németország legnépszerűbb politikusává lépett elő. A pénzcsapok pedig már meg is nyíltak a német haderőfejlesztés előtt.
nyitókép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ahogy azt a Századvég elemzése nyomán megírtuk: az orosz-ukrán háború kitörése óta Németországban politikai szemléletváltás történt a biztonságpolitikával kapcsolatban. Németország ráébredt, hogy többet kell foglalkoznia a hadseregével és még a hadkötelezettség visszavezetése is felmerült. A kutatás kitért arra is,
a Bundeswehr a hidegháború éveiben közel 500 ezres sereggel rendelkezett, amit tartalékosok behívásával 13 millióra lehetett volna emelni.
Az újraegyesítést ugyanakkor létszámcsökkentés és képességek leépítése követte, Angela Merkel kormány pedig 2011-ben függesztette fel, egész pontosan: felszámolta a kötelező sorkatonai szolgálatot. Elemzésében Fonay Tamás, a Magyar-Német Intézet kutatója rámutatott, szerinte
Boris Pistorius védelmi miniszter kinevezése valódi változást hozott.
A haderőfejlesztés és a költségvetési keret növelése beindult, ám a hadsereg továbbra sincs jó állapotban, s bár a felmérések szerint igen alacsony a támogatottsága, kiszivárgott tervek szerint Pistorius, illetve a kormány a sorkatonaság 18 év után bevezetésére is terveket kovácsol. De ki is ez a Pistorius, aki ötletgazdaként jegyzi az elképzeléseket, s azok pontosan mit takarnak?
Ezt is ajánljuk a témában
Boris Pistorius még Hitlert is szóba hozta.
Fonay írása szerint Pistorius neve egy radikális narratíva váltást fémjelez, a miniszter deklarált célként „háború képessé” akarja tenni mind a német fegyveres erőket, mind az országot. Véleménye szerint a Bundeswehr külföldi missziós tevékenységei helyett aktív területvédelmi képességek kiépítése kell, hogy a középpontban álljon.
Ennek érdekében Pistorius hozzálátott a Bundeswehr alapvető reformjához, illetve drasztikus átalakításához, amelynek részeként
Pistorius német miniszter aktívan beemelte a közbeszédbe a hadkötelezettség visszaállítását.
A tematizálás láthatóan sikerült: számos politikus, köztük Olaf Scholz kancellár, Frank-Walter Steinmeier, szövetségi elnök, valamint szinte az összes párt képviselője, szakértője megszólalt ez ügyben, Pistorius pedig Németország legnépszerűbb politikusává lépett elő.
Egy dologban ugyanakkor szinte mindenki kivétel nélkül egyet is ért: a régi modell szerinti kötelező sorkatonaság nem felel meg a jelen kori követelményeknek és élethelyzetnek, valamint a Bundeswehr sem rendelkezik már az ehhez szükséges struktúrákkal.
Ezért Boris Pistorius idén április közepéig egy listát állíttatott össze a Németország számára lehetséges sorozási modellekről, amelyeket nyár elejéig a minisztérium szakterületei kielemeznek döntés előkészítés céljából.
Sajtóértesülések és a szövetségi védelmi minisztériumtól származó nyilatkozatok szerint a Németország számára legmegfelelőbb modell a rugalmas, svéd sorozási modell lehetne.
Svédországban minden az iskolát befejező fiatal férfit és nőt alávetnek alkalmassági vizsgálatnak, közülük azonban csak viszonylag kevesen vonulnak be
– főként azok, akik korábban egy kérdőív kitöltése során érdeklődést mutattak eziránt.
Tehát egy kezdeti, „válogatási folyamat” után csak néhányan kapnak behívót és kerülnek ténylegesen a fegyveres erők állományába. Így ez azt is jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál egyszerre, amennyire a hadseregnek ténylegesen szüksége is van, mutat rá elemzésében Fonay.
Mindezt tetézi, hogy eközben
Manfred Weber, az EPP vezetője a sorkatonaság visszavezetését európai szintre emelné, s a nőket sem hagyná ki belőle.
Csakhogy elemzők szerint ez az elképzelés igen távol áll a nyugati társadalmaktól, így a megvalósítás komoly akadályokba ütközhet.
Ezt is ajánljuk a témában
Európai szinten és Németországban is újra téma a sorkatonaság visszavezetése. A politika napirenden tartja, a lakosság ódzkodik tőle. Szakértőt kérdeztünk.