Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
„Ha van 2015-nek egy tanulsága, akkor az az, hogy a menekültekkel kapcsolatos álláspont nagyon gyorsan tud változni” – vélekedik a Politico.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
„Melyiket választaná? Inkább 2015-ben érkezne Európába szír menekültként, vagy 2022-ben ukrán menekültként?” – ezzel a kérdéssel indít a Politico publicisztikája, pontosabban a szerző ezt a kérdést szegezte tanítványainak, akik egyöntetűen azt válaszolták: inkább ukránok lennének.
A szerző szerint ez azzal magyarázható, hogy az ukránokkal Európában valóban jobban bántak, mint a szír migránsokkal. A 2015-ös migrációs válság során nem volt Európának egységes álláspontja, sőt: egyes tagállamok igyekeztek a lehető legkevésbé vonzóvá válni az emberáradat számára. Ugyanez a megosztottság az ukrán válság kapcsán nem figyelhető meg. A lap szerint ez az uniós átmeneti védelem rendszerével (TPD) magyarázható:
az ukránok azonnal kaptak munkát, visszatérhettek Ukrajnába anélkül, hogy elvesztették volna védelmi státuszukat, letelepedésükkel kapcsolatban pedig jóval flexibilisebb szabályok voltak érvényben.
Ezek az intézkedések azonban egy év múlva lejárnak, így a kérdés az, hogy az ukránokkal szemben megfigyelhető, megengedőbb álláspont vajon kitart-e a TPD után is. A Politico szerint ez mindenképp egy teszt lesz az európai szolidaritás számára, ám azt hozzáteszik: „ha van 2015-nek egy tanulsága, akkor az az, hogy a menekültekkel kapcsolatos álláspont nagyon gyorsan tud változni”.